Csilla, Noémi

Orgona ága

2010.02.04. 13:21

Programkereső

Ez a két fiatalember baráti viszonyt ápol. (Sőt, estjükön még Baráti Kristóf is hegedül majd.) Tán valamely közös pecázáson ötlötte ki Karosi Bálint, hogy Orgonautak című műsorába mi módon vonja be az ugyancsak nemzetközi karrierbe kezdett Brickner Szabolcsot? És kicsoda Miłosz, hogy Orfeusz-verse komponálásra ragadtatta az ifjú orgonistát? Kérdések, amelyekre épp a világ különböző pontjain fellépő művészek válaszoltak, mert ne csak a február 8-i hangverseny, hanem a másik fél is hallgattasson meg!

- Mire asszociáljunk az Orgonautak cím hallatán? Merre ágazik el, Bálint, a te utad?

- Természetesen Budapestre. Sokkal többet koncertezem Amerikában, mint Európában, de ha otthon lépek fel, jobban dobog a szívem. Akárhol játszom, mindig a magyar zeneművészetet képviselem, és büszke vagyok arra, hogy Budapestről származom. 

- A fővárost miért említed ilyen nyomatékkal? 

- Magyarországon fellendült az orgonakultúra az elmúlt pár évben. Sokban köszönhető ez a Művészetek Palotája orgonájának, és a világszínvonalú koncerteknek. Budapest a Müpa hangszerével, és azzal, amit a terem lelkes vezetése az orgonakultúra érdekében tesz, beírja magát az európai orgonavárosok előkelő névsorába. Boston, Dublin, Lipcse és Svájc után érdemes eljönni egy budapesti orgonaútra!

- Épp itthon leszel, ezért vállaltál koncertet, vagy hazajössz a hangverseny kedvéért?  

- Természetesen a koncert kedvéért jövök haza. Nagyon fontos hangverseny lesz. Nemcsak a darabom bemutatója miatt, de azért is, mert az ország legjobb zenészeivel tudok együtt muzsikálni, köztük az egyik legjobb barátommal. Ahogy itt mondják: I am very much looking forward to it!

Karosi Bálint
Karosi Bálint

- Brickner Szabolcs volna az a barát...

- Minden nyaramat otthon töltöm, olyankor sokat pihenek és pecázom a Duna partján.  Szabolccsal ezek a közös élmények meghatározták barátságunkat konzis korunk óta. Ezek a nyári hetek a legszebbek az egész évben. 

- Mutasd be nekünk Miłoszt!  

- Czesław Miłosz két éve elhunyt, Nobel-díjas lengyel költő, aki életéből több évtizedet töltött az Egyesült Államokban. Rokonszenvezek a lengyelekkel - több évig volt lengyel barátnőm -: a szláv misztikum és a magyar szenvedély érdekes keveréke az övék. Második tér kötete a legnagyobb költők sorába emeli őt. A vers eredeti címe: Orpheus and Eurydice, habár Milosz lengyelül írta, angolra költő barátja, Robert Haas segítségével ültette át. Angolul tartjuk az ősbemutatót is. Kicsit problémásnak érzem, de sajnos nem akadt senki, aki vállalta volna a magyar fordítást. A lengyel eredetit nem ismerem, de az angol rusztikusan egyszerű, alapigékből és tőszavakból áll. Tetszik ez az egyszerűség, és a vers ebből fakadó ereje. A zeném is egyszerű elemekből építkezik, szigorúan követve a vers formáját és hangulatát. 

- Ha Szabolcs nem régről barátod, tán világot sem lát ez a megzenésítés?

- Valószínűleg nem születik meg ez a mű. Kifejezetten alkalomra és neki írtam. 

- Kapcsolódj be te is, Szabolcs. Bálint új darabját hogy jellemeznéd? 

- Egy hete készült el, elhamarkodott lenne véleményeznem. De ahogy Bálintot ismerem, gondos versválasztás és alapos utánajárás előzte meg a komponálást. Klarinétoztam és énekeltem jópár művét, mind tetszett. Fantáziadúsak, élvezhetők, könnyű őket megemészteni, legalábbis más modern alkotásokhoz képest. 

- Mióta Brüsszelben a világ is láthatta, ahogy imponálón énekled Mahler nagy dalát, az Um Mitternachtot, már nem kérdem, tartasz-e tőle? De orgonára áthangszerelni azt is jelenti: még nagyobb, még tartottabb akkordokkal kell versenyre kelned. 

- Mindig nagy kihívás akár zenekarral, akár zongorával: hatalmas frázisokat és dinamikai skálát kell énekelni. Orgonával sem lesz egyszerűbb, de bízom benne, hogy az átirat jól sikerül. Rengeteg hangszín bemutatására alkalmas, úgyhogy nagyon való hozzá az orgona. Alapjában mélyen vallásos mű, amely így előadva még ünnepélyesebb lehet. Nem tartok az aránytalanságoktól, elég időnk lesz próbálni. 

- Lecsengtek már az Erzsébet királyné-versenygyőzelem jutalomkoncertjei?   

- Még mindig nincs vége, legutóbb egy luxushajóúton énekeltem, ahol a partnerem José van Damme volt. A következő márciusban lesz, ugyancsak egyhetes brazil koncertkörút keretében. Hála Istennek, sok fellépésem van, jó helyeken: vendégszerepeltem a müncheni Staatsoperben, idén még Frankfurtban énekelek Traviatát, Weimarban Varázsfuvolát és Anyegint, Strasbourgban Szöktetést. 

Brickner Szabolcs
Brickner Szabolcs

- Kemény sorozat, mintha paníroznának stílusok és szerepek közt... 

- A verseny után tartottam attól, hogy nem fogom bírni a tempót - de a másik véglet is rémített, hogy esetleg semmi következménye sem lesz. Lett, persze. Ez tényleg olyan verseny, ami segít elindulni. A döntő után Fischer Ádám megjegyezte: az a legfontosabb, hogy mostantól nem szabad rosszul énekelni. Próbálom betartani, mert nagyon igaz! 

- Bálint, miért nem homogénebb műsort játszol? Muszáj Bachtól indulni a lipcsei versenygyőztesnek? És muszáj Karosiig elérnie? 

- Szeretem a nehéz darabokat, technikailag is, zeneileg is. Általában homogén műsort választok, ahol a program valamilyen átfogó cím alá sorolható. Az F-dúr toccata Bach egyik legimpozánsabb, legnehezebb orgonaműve. A Reger-féle B-A-C-H pedig a német romantika egyik legnagyobb műve. A program tulajdonképpen egy tripla hamburger: német (hús), francia (sajt), német (hús), majd a szünet után: német (hús), francia (sajt), magyar (zsömle). Lehet, hogy több kenyeret kellene tenni a programba... De ha jobban szeretem a húst! 

- Fricsay Ferenc szép szokása volt, hogy bárhol járt, koncertprogramot nem állított össze magyar mű, vagy magyar előadó nélkül. Gondoltatok-e már hasonló, rendszeres főhajtásra nemzeti kultúránk előtt? 

- Mindig igyekszem magyar szerző művét a programba csempészni - mondja Bálint. - Liszt Ferenc összes orgonaművét rendszeresen játszom, valamint Koloss István, Antalffy  Dezső darabjait és persze, a sajátjaimat is.

- Ne feledjük, hogy egy tehetséges és feltörekvő, "amerikai magyar" komponistánk ősbemutatójára készülünk most is! - vág közbe Szabolcs. - A viccet félretéve - és mondjuk, Rost Andrea példáját követve - igenis mindig akad egy jó magyar dal, amit akár ráadásként is el lehet énekelni egy-egy külföldi koncerten. És ha a magyar nyelvet nem is, azért a zenéét mégis csak érti a közönség. 


2010. február 8. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Orgonautak: Budapest - a versenygyőztes Karosi Bálint és Brickner Szabolcs

J. S. Bach: F-dúr toccata és fúga, BWV 540
Vierne: „Les Angélus" - le matin, le midi, le soir
Reger: B-A-C-H fantázia és fúga, op. 46
Mahler: Um Mitternacht (Karosi Bálint átirata orgonára)
César Franck: h-moll korál
Karosi Bálint: Orfeusz hárfája (Milosz versére) - ősbemutató

Km.: Karosi Bálint (orgona), Brickner Szabolcs (ének), Baráti Kristóf (hegedű), Vigh Andrea (hárfa), Fábry Boglárka, Schlanger Tamás (ütőhangszerek)

www.mupa.hu