Szilárda

Nagyböjti egyházzene a hétvégén

2010.03.18. 14:48

Programkereső

Március 19-én a Pesti ferences templomban a BFT Greccio kamarakórusának előadásában Lassus Lagrime di San Pietro című művének részletei szólalnak meg, a Gabrieli Choir pedig francia műsorral lép fel szombat este Kecskeméten, vasárnap pedig Zuglóban.

Lassus húsz, olasz nyelvre írt madrigálból és egy latin nyelvű záró-motettából álló sorozata a szerző utolsó műve. A Lagrime di San Pietro (Szent Péter könnyei) Luigi Tansillo (1510-1568) költeményeire készült. Szent Péter bánatának fokozatait festi le azt követően, hogy elárulta Krisztust. A szerző kompozíciós eljárásait összefoglaló, életműve csúcsának tekinthető vallásos madrigálokban a számmisztika fontos szerepet kap. A hetes szám visszatérése a műben Hétfájdalmú Szűz alakjára utal. A hét szólamra készült darab összesen huszonegy madrigálból áll, melyekből számos darab egyenként is hét részre osztható. A darabot az idős, súlyos depresszióban szenvedő mester 1594-ben - három héttel halála előtt - ajánlotta VIII. Kelemen pápának. Március 19-én, pénteken fél nyolctól a BFT Greccio kamarakórusának előadásában a sorozat első nyolc motettája lesz hallható, a zenés áhítatot - melyen a madrigálok alapjául szolgáló költemények magyar fordításban is elhangzanak majd - a sorozat utolsó darabja, a "Vide homo" zárja.

üvegablak
üvegablak

Március 20-án szombaton fél héttől a kecskeméti Szent Miklós-templomban, illetve másnap, vasárnap fél nyolctól Budapesten, a Kassai téri Szentlélek-templomban francia szerzők műveit énekli a Gabrieli Kórus. Műsorukon először Maurice Duruflé 1960-ban komponált, gregorián témákat feldolgozó négy motettája hangzik fel, amit Francis Poulenc 1938/39-ben keletkezett négy nagyböjti motettája, és Pierre Villette talán legismertebb kórusműve, a Hymne à la Vierge követ. A koncert második felében Gabire Fauré Requiemje szólal meg. A Requiem-et 1887-ben játszották először a párizsi Madeleine templomban, ahol a szerző tíz évig működött karnagyként. Fauré nagy gonddal válagatta meg a gyászmise szövegeit.  Műve nyugalmat és békét hangsúlyozza, ezért szinte teljes egészében kihagyja a Dies Irae drámai sorait, amely oly jellegzetes feldolgozást kapott Mozart, Berlioz és Verdi Requiemjeiben.  Szokatlan a mű hangszerelése is (orgona, hárfa, üstdobok, szóló hegedű és néhány mély fekvésű vonós hangszer), amely komor, visszafogott jelleget kölcsönöz a műnek. Mivel a hangszerek csak színező szerepet töltenek be, s alapvetően az orgonaszólamot erősítik, liturgikus előadások alkalmával (és liturgikus környezetben) gyakran elhagyják őket. A Gabrieli Choir koncertjein Gesztesi-Tóth László működik közre orgonán, vezényel: Sólyom Richárd.