Luca, Ottilia

Angol spirituálék és francia orgonamuzsika

2010.06.25. 11:26

Programkereső

A Gabrieli Choir Gyöngyöspatán, Gálos Miklós orgonaművész pedig a Deák téren tart egyházzenei koncertet a hónap utolsó vasárnapján.

Az anglikán egyházzenére szakosodott budapesti székhelyű Gabrieli Choir június 27-én vasárnap délután négy órától a Mátraalján, a Jessze-fájáról híres gyöngyöspatai Kisboldogasszony-templomban ad koncertet. Műsorukon Többek között Herbert Howells Dór miséje, és Sir Michael Tippett spirituáléi hangzanak el Sólyom Richárd vezényletével. Orgonán közreműködik: Gesztesi-Tóth László.

Herbert Howells a 20. századi brit egyházzene egyik legkiemelkedőbb alakja. Nem múlik úgy el nap, hogy Nagy-Britannia valamelyik székesegyházában ne adnák elő igen bő és nagyszerű repertoárjának valamelyik darabját. Howells zenéje - melynek legjobb darabjait élete második felében írta - pasztorál és romantikus jellegével elsősorban Elgar és Vaughan Williams nyom­dokait követi, de észrevehető benne a korábbi korok modális zenéjének erős hatása is; mind­azonáltal színes harmóniavilága szenvedélyes és egyedi. Howells első szakrális szerzeményeit nem az anglikán egyház, hanem az ország legfontosabb római katolikus temploma, a Westminster-székesegyház számára komponálta meg. 1912-ben a templom orgonistája és zeneigazgatója Richard Terry volt. A korabeli katolikus liturgia irányának megfelelő egyszerű, kevéssé díszített stílusok felé fordulva a Tudor-kor zenéjét kezdte el módszeresen újra bevezetni (Tallis, Byrd, Whyte és mások). A zenei tisztaság iránti vágya találkozott a fiatal Howells kibontakozó tehetségével. Kettejük több éven át működtek együtt gyümölcsözően. A Dór mise volt Howells első műve, amit Terry számára írt. A darab rendkívül erősen idézi a Howells által csodált 16. századi katedráliszene polifonikus stílusát és érzelmi világát. 1977-ben, a 85 éves komponista a következőképpen foglalta össze a Tudor-kor zenéje iránt egész életén át töretlen csodálatát: „Egész életemben kísértett az a különös érzés, hogy valamiképp a Tudor-kor szülötte vagyok... Sőt, Ralph Vaughan Williams egyenesen úgy vélte, hogy valamelyik korabeli kismester reinkarnációja vagyok."

A Dór mise tételei között Tippett spirituáléi szólalnak meg. Sir Michael Tippet szimfóniákat, concertókat, operákat és dalokat komponált, emellett zenéről szóló írásai is tekintélyes terjedelműek. Egész idős koráig aktív szerző volt, noha fiatalon sokat küzdött, hogy elérje az elismert zeneszerzővé váláshoz szükséges érzelmi és zenei érettségi fokot.  Ennek jele, hogy mindmáig kiadatlanok korai művei.  Az ismertséget és népszerűséget 1939-41-ben komponált oratóriuma, az A Child of Our Time („Korunk gyermeke") hozta meg számára.  A darabot a Kristályéjszaka ihlette, címét egy ugyanabban az évben megjelent náciellenes regényből vette át.  Ám Tippett műve nem a konkrét történelmi eseményeket, hanem az elnyomás alatt szenvedő egyéni sorsok egyetemes témáját dolgozza fel.  Zenei nyelvezete elementáris erővel fejezi ki a szerző korábban visszafolytott, mélyről fakadó együttérzését a elesettekkel és elnyomottakkal.  Szerkezetét tekintve Händel Messiásához hasonlóan három részesre tervezte a szerző, aki a szövegkönyvet is maga írta, és a Bach-passiókban szereplő lutheránus korálok mintájára gondosan kiválasztott és feldolgozott néger spirituálékat illesztett művébe.  Nem csoda, hogy az A Child of Our Time Tippett legtöbbet előadott műve, a spirituálék pedig önálló életre keltek: az afro-amerikai zenei világgal rokon fülbemászó dallamaik és bibliai eredetű időtlen képeik méltán váltak liturgikus és hangversenytermi előadások kedvelt részévé.

Gabrieli Choir (Fotó: Schmidhoffer Gertrúd)
Gabrieli Choir (Fotó: Schmidhoffer Gertrúd)

Ugyanaznap, június 27. vasárnap este hat órától a Deák téri evangélikus templomban Gálos Miklós tart orgonazenés áhítatot „Bach és Franck árnyékában" címmel. Gálos Miklós 1969-ben született Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett latin és művészettörténet szakon. Középiskolai tanárság után jelenleg a budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának munkatársa, nemzetközi kapcsolattartás és műtárgykölcsönzések mellett a németalföldi és német reneszánsz és manierista festészettel foglalkozik. Orgonálni a fóti Evangélikus Kántorképző Intézetben kezdett, majd Baróti Istvánnál tanult tovább. A németországi Herford egyházzenei főiskoláján diplomázott egyházkarnagyként, ahol orgonatanára Jörg-Neidhardt Keller volt. 1989 óta a Budapest-fasori Evangélikus Gyülekezet orgonistája. Ludwigsburgban (Németország) orgonaszakértői képesítést szerzett, új hangszerek építésénél és átalakításoknál egyaránt közreműködött szakértőként. Az evangélikus kántorképzés tanfolyamain művészi és liturgikus orgonajátékot, valamint orgonaismeretet oktat. Műsorán ezúttal Sweelinck, Kaspar Kerll, J. S. Bach, Ropartz és Lefébure-Wély művei szerepelnek.

2010. június 27. 16:00
Gyöngyöspatai Kisboldogasszony Plébániatemplom
Gabrieli Choir - Anglikán egyházzene

2010. június 27. 18:00
Deák téri Evangélikus Templom
Gálos Miklós - Bach és Franck árnyékában

A belépés mindkét koncertre ingyenes.