Eleonóra

Transzcendens etűdök - maratoni előadásban

2011.05.16. 13:19

Programkereső

A május 22-i Liszt-maratonhoz minden szempontból tökéletesen illő produkcióra készül Igor Levit: délután kettőkor kezdődő koncertjén Liszt összes Transzcendens etűdje megszólal. A virtuóz darabok alapján képet kaphatunk Liszt egész Európát - de persze legfőképp a hölgyeket - lázba hozó boszorkányos zongorázásáról.

Igor Levit zongoraművész 1987-ben született Nyizsnij Novgorodban. Igen korán kezdte zenei tanulmányait, már hatévesen fellépett szülővárosa Filharmonikus Zenekarával. Nyolcéves korában családja Németországba költözött. Zenei fejlődésére komoly hatást gyakorolt Alfred Brendel, Grigorij Szokolov, Mitsuko Uchida és Andreas Staier. Több versenyen is sikerrel szerepelt, 2004-ben például az athéni Maria Callas Grand Prix második díját, 2005-ben - legfiatalabb résztvevőként - ezüstérmet, kamarazenei különdíjat, közönségdíjat, valamint kortárs mű előadásáért különdíjat nyert az Arthur Rubinstein Nemzetközi Versenyen. Szólistaként rangos koncerttermekben és fesztiválokon szerepelt, kamarapartnerei között pedig olyan művészek szerepelnek, mint Szergej Krilov, Kim Kashkashian vagy Maxim Vengerov, akivel a Budapesti Tavaszi Fesztivál vendégeként is fellépett.

Igor Levit
Igor Levit

A Liszt-maratonon Igor Levit Liszt tizenkét Transzcendens etűdjét játssza majd. Liszt mindössze 15 éves volt, amikor gyermekkori tanára, Carl Czerny felfogásában elkezdett etűdöket, azaz technikai gyakorlatokat írni. Bár az eredetileg tervezett 48 darabból csak tucatnyi készült el, felívelő zongoravirtuózi és tanári pályafutásának „melléktermékeként" a későbbiekben is írt etűdöket, a korai darabokat pedig - Paganini és Chopin hatására - technikailag és zeneileg is igényesebbé formálta. Az átdolgozott sorozatot Liszt 1838-ban Études d'execution transcendante, azaz Felsőbbrendű nehézségű gyakorlatokcímmel adta ki, utalva az előadás minden eddigit felülmúló nehézségeire, és a zongora hangszerszerűségén túllépő megoldásokra. Liszt pályafutásának fordulatait jelzi, hogy 1851-ben másodszor is alaposan átdolgozta a ciklust, ezúttal számos egyszerűsítéssel enyhítve az előadás „transzcendens" problematikáján - és ekkor ajánlotta a sorozatot egykori mesterének. Az etűdöket néhány kivételtől eltekintve programatikus címekkel látta el Liszt (a legismertebbek: Mazeppa, Feux follets - Lidércfény, Eroica, Wilde Jagd - Vad hajsza, Ricordanza - Emlékezés, Harmonies du soir - Esti harmóniák, Chasse-neige - Hóvihar), amelyek - jóllehet állítólag utólag kerültek a kottába - egyúttal hangulatvilágukat, „tartalmukat" is megvilágítják.