Mátyás

Benyújtották az előadóművészeti törvény módosítását célzó indítványt

2011.05.30. 16:22

Programkereső

A jelenlegi hat helyett három támogatási kategóriába sorolná a színházakat, zenekarokat és más művészeti együtteseket az átfogó módosítás előtt álló előadóművészeti törvény.

A jogszabály módosítását célzó javaslatot L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, Németh Zoltán, a fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciójának elnöke és Puskás Imre, a Tolna megyei közgyűlés elnöke nyújtotta be. A képviselői indítványt széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg - mondta el a törvénymódosításról tartott hétfői sajtótájékoztatóján L. Simon László. Emlékeztetett arra, hogy a Minőség a kultúrában című választási programfüzetükben már bejelentették, felülvizsgálják az előadóművészeti törvényt.

Azért nyújtották be az indítványt hárman, hogy látható legyen: a vidéki, a fővárosi és az országos kultúra érdekei egyaránt megjelennek a módosításban. Az egyeztetéseket hat fordulóban tárgyaltak a színházi, zenei és táncos előadóművészeti szervezetekkel, a fenntartói oldalon a faluszövetséggel és a megyei jogú városok vezetőivel is. 

A módosítás lényegi eleme, hogy a jelenlegi hat helyett három nyilvántartási-támogatási kategóriába sorolná a törvény az előadóművészeti szervezeteket. Lesznek a nemzeti, a kiemelt, valamint a pályázati csoportban regisztrált együttesek. Normatív támogatást a jövőben az első két kategória kaphat. Külön egyeztetést is tartottak az eddig hatos kategóriába sorolt szervezetekkel: ne legyen számukra kérdés, a jelenlegi kulturális vezetés számára fontos az alternatív kultúra.

A módosítás szerint megszűnne az Előadóművészeti Tanács, helyette létrejönne a Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanács, de nem szűnik meg a kulturális érdekegyeztető tanács, amelyet a miniszter hívhat össze. Bevezetnének újabb ösztönző szempontokat: egyértelműen rögzítené a törvény, hogy a klasszikus és a kortárs magyar művek előadását, létrejöttét támogatják. "Nem kötelezően. A politika továbbra sem kívánja megmondani, hogy egy színház mit játsszon. A törvény védi a művészeti élet szabadságát, hiszen a jelenleg hatályos alkotmányban és a 2012-től hatályba lépő alaptörvényben is megjelenik: az állam mint alkotmányos alapjogot garantálja ezt" - fogalmazott L. Simon László. Kiemelte: a módosításban és a szöveges indoklásban is megjelenik, meddig terjed az állam és az önkormányzat kompetenciája és honnan a szakmáé, ezt a törvény eddig nem különítette el.

Speciális foglalkoztatási szabályok is életbe léphetnek: ez a különböző intézményekben felsőfokú szakirányú végzettséggel dolgozók létszámát érinti. (Egy színház, nemzeti intézmény például egyetemi diploma nélküli statisztákat vagy amatőr kórustagokat eddig - elvben - nem szerepeltethetett rendszeresen.) Újdonság, hogy külön odafigyelnek az önálló műfajt képviselő cirkuszművészetre és a bábszínházakra.

A módosítás kötelezővé tenné a produkcióknál a korhatár megjelölését önbevallásos alapon. Erre már láthatók kezdeményezések, néhány helyen már feltüntetik a műsorfüzetben, plakáton, hogy például az előadás 14 éven felülieknek ajánlott-e vagy sem. Azt a jelentős forrást, amely a társasági adókedvezményen keresztül jut be a magyar színházi világba, a törvénymódosítás nem veszélyezteti - jelentette ki L. Simon László. Az öt nagy vidéki színházról (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc) az elnök elmondta: koncepcionális kérdés kiemelésük és külön nemzeti intézményként kezelésük, amelyet ő támogat, azonban ez a kezdeményezés független az előadóművészeti törvénytől. L. Simon László reméli, hogy még a nyári ülésszak idején elfogadja a parlament a törvénymódosítást, ezután létrejöhetnek a szakmai bizottságok (színházi, zenei, táncművészeti). A 2011-12-es évadra szóló támogatásokat még a jelenlegi törvény szerint adják, az új finanszírozási szisztéma a 2012/13-as évad számai alapján indulna.