Valér

"Egy régizenével foglalkozó muzsikusnak nem dogmatikusnak, hanem tájékozottnak kell lennie"

2012.06.11. 07:00

Programkereső

Huszonhét év után az új fényben pompázó fertődi Esterházy-kastélyba költöznek a Régi Zenei Napok. Az idei fesztiválról Komlós Katalin zenetörténész-fortepianistát kérdeztük, aki a rendezvény létrejöttéhez támogatóként is hozzájárult.

- Korán közel került a régizenei mozgalomhoz, ugyanakkor sohasem foglalkozott kizárólag a historikus előadói gyakorlattal. Hogyan lehetséges ez? 

- Elsősorban zenetörténésznek és tanárnak tartom magam. A zenetörténet sokrétű korstílusai és műfajai között a régizenét is nagyon szeretem, de ez korántsem jelent kizárólagosságot. A historikus előadásmódhoz a '70-es évek második felében kerültem közelebb - ma már a zene- és interpretációtörténet tanulmányozza azokat az időket! (nevet). Amerikai tartózkodásom alatt, az Egyesült Államokban találtam rá egy fortepiano kurzusra és ott Malcolm Bilsonra. Bilson a régizene mozgalom első generációs úttörői közé tartozik, bár ő csak a hatvanas évek végén kezdett foglalkozni a fortepianóval. Elsősorban az nyűgözött le benne, hogy sohasem vallotta magát ortodox régizenésznek, ugyanúgy tanított Webern-variációkat vagy Bartókot. Mint minden nagy tanárnak, neki is az volt az elve, hogy nem akart soha semmit ráerőltetni a növendékeire. Persze Bilson nagyon is határozott elképzelésekkel és kitűnő zenei ízléssel rendelkezik, ám csak utakat és alternatívákat mutat, és enged mindenkit a saját módján zenélni. A régizenei kötődésem tehát igazán nem itthon indult - Magyarországon az általam nagyra tartott Czidra László kezdeményezéseitől eltekintve akkor jószerivel még semmi sem volt. A nyolcvanas évek elején három évre újra Amerikába mentem, doktori tanulmányokat folytatni, és amikor másodszor jöttem haza 1983-ban, csatlakoztam az akkor kibontakozó magyarországi kezdeményezésekhez. A Régi Zenei Napok 1985-ben indult, és hamar a régizene művelésének jelentős fórumává vált.

Komlós Katalin
Komlós Katalin

- Mennyire volt nehéz akkoriban kijutni a Cornell Egyetemre? (Komlós Katalin részletes életrajzáért kattinton erre a linkre!)

- El se tudom mesélni mennyi küzdelmembe került. 1980 táján iszonytatóan nehéz volt a külföldi ösztöndíjat elfogadtatni, még akkor is, ha azt szigorú felvételit követően már megkaptam, és egy fillérjébe sem került a magyar államnak. Akkoriban ez egyszerűen nem volt megszokott

- És miért pont a fortepianót választotta?

- Bilson inspirációjáról már beszéltünk. De nem is elsősorban a hangszer a lényeg, hanem a rá írt zenék. Haydn, Mozart, és kortársaik billentyűs zenéje ezen a hangszeren szólal meg a legtermészetesebben. A fortepiano érzékeny hangszer, épp mint egy Mozart-darab.

- A fortepianón nemcsak játszik, hanem rendszeresen publikál is róla. Az elméleti háttér és a kutatómunka miképp hasznosítható a hangszerjátékban?

- Az elmélet és a gyakorlat ebben a szakmában számos szálon szorosan összekapcsolódik. Nem tudnám megmondani, a hangszeres zenélés segíti jobban a tudományos munkát, vagy fordítva. A gyakorlati megtapasztalás mindenképpen nagyon fontos. Akkor érti meg az ember, hogy ezt vagy azt az előadói utasítást miért hangsúlyozzák a korabeli források: azért, mert attól szebb és kifejezőbb lesz a megszólaltatás. Ha csak pedánsan "végrehajtjuk" az utasításokat, abból még nem lesz zene.

- Egykori mestere, Malcolm Bilson rendszeresen visszatérő vendége a Filharmónia Budapest által rendezett Régi Zenei Napoknak, idén azonban nem szerepel a neve a fellépők illetve professzorok között.

- Ennek igen egyszerű az oka: minden évben nem lehet fortepiano kurzus, helyette idén csembaló lesz, amit Nicholas Parle kitűnő csembalóművész fog tartani.

- A legtöbb rangos régizenei fesztivált külföldön is a fertődihez hasonló, történeti értékű helyszínen rendezik meg. Mint soproni lokálpatrióta, hogyan viszonyul a költözéshez?

- Soproni születésű vagyok és erősen kötődöm a városhoz, így személy szerint egy kicsit bánt, hogy 28. alkalommal nem nálunk rendezik meg a fesztivált. Ugyanakkor az a helyzet állt elő, hogy az önkormányzat egyre kevésbé tudta támogatni a fesztivált, Eszterházán pedig pont most készült el a kastély rekonstrukciójának első üteme, és nagyon szívesen látnak minket.

- Elképzelhetőnek tartja, hogy a fesztivál egyszer visszatérjen Sopronba?

- Ha beválik Eszterháza, miért lenne újra Sopronban?

- A fesztivál anyagi gondjait pedig az Ön nagylelkű felajánlása oldotta meg...

- Sajnos a pályázatokon elnyert összegek kevésnek bizonyultak. Mivel szinte minden szerkesztőbizottsági ülésünk - a fesztivál szakmai színvonaláért felelő bizottság tagja többek között Vashegyi György és Széll Rita is - arról szólt, hogy miképp szerezzünk pénzt a lebonyolításhoz, úgy gondoltam, hogy ebben a szorult helyzetben segítek. 

Komlós Katalin
Komlós Katalin

- A Régi Zenei Napok melyik idei koncertjét várja legjobban?

- Még soha nem hallottam élőben Nicholas Parle csembalójátékát. A világhírű művész első alkalommal lép fel Magyarországon, és különösen nagy örömünkre szolgál, hogy mesterkurzust is fog tartani. Nancy Argenta koncertje is izgalmasnak ígérkezik: Purcelltől a 20.századig terjedő műsorral készül - ez is mutat egyfajta nyitást, jelzi, hogy nem zárkózunk be teljesen a régizenei repertoárba. Külön érdeklődésre tart számot továbbá a Pro Arte rézfúvós kamaraegyüttes, akik először lépnek fel nálunk, és a Capella Savaria koncertje, akik Bach mind a hat Brandenburgi versenyét eljátsszák. Vashegyi György együttesei Händel Messiását hozzák el, az A.N.S. Chorus nyitó hangversenyére pedig Raffaello híres Esterházy Madonnájának jelenlétében kerül sor a Múzeumok Éjszakáján.

- A Régi Zenei Napokon az esti koncertek mellett a mesterkurzusok is fontosak. Milyen potenciált lát a Régi Zenei Napokra látogató fiatalokban?

- Az aktív kurzusrészvétel már egy ideje a Zeneakadémián kredittel járó tanegységként is elszámolható, így szép számmal látogatnak hallgatók; sőt, konzisok is. Ez a pálya szempontjából sem közömbös: egy-egy neves mester kurzusának abszolválása jól mutat a zenei önéletrajzban. De sok külföldi résztvevő is érkezik a fesztiválra. Az általános tapasztalatom az, hogy a fiatalabb generációk már természetes és legitim megközelítésként tekintenek a régizenére. Ez a fajta előadásmód már gyökeret vert itthon, amit a Zeneakadémián idén elindult Régizenei Tanszék is jelez. Az a tudás, amit a hallgatóknak át szeretnénk adni, ugyanakkor nem korlátozódhat csupán a historikus hangszerekre, hanem a zenei gondolkodás és ízlés fejlesztésére koncentrál. Egy régizenével foglalkozó muzsikusnak ugyanis nem dogmatikusnak, hanem tájékozottnak kell lennie. Ezt szeretné a Régi Zenei Napok is elérni. A hallgatók között szép számmal bukkannak fel ígéretes tehetségek: a fesztivál utolsó napján tartott zárókoncertek mindig élményszámba mennek!