Luca, Ottilia

Kihagyhatatlan koncert a Nemzeti Filharmonikusokkal

2013.01.16. 18:05

Programkereső

Lajtha László 1943-ban komponált egyfelvonásos táncjátékának ősbemutatója, valamint Sergey Khachatryan örmény hegedűművész vendégjátéka teszi különlegessé az NFZ január 24-i koncertjének műsorát.

A műsor első részében a zenetörténet egyik legnépszerűbb versenyműve hangzik el: Johannes Brahms 1879-ben, Joachim József által Magyarországon bemutatott kompozíciója. A művet az 1985-ben született Sergey Khachatryan szólaltatja meg, aki 2000 és 2005 között a világ több rangos versenyén végzett első vagy második helyen. 15 évesen, minden idők legfiatalabbjaként  nyerte meg a Sibelius versenyt, később pedig az Erzsébet Királynő Verseny első helyezettje volt Brüsszelben. A művész az 1740-ből származó Ysaye' Guarneri hegedűen játszik, melyet a Nippon Zenei Alapítvány bocsát rendelkezésére.

Sergey Khachatryan
Sergey Khachatryan

Fellépésein, valamint azon a zenekarok névsorán végigtekintve, akikkel a közeljövőben fellép (New York-i, Clevelandi, Londoni Filharmonikusok), a fiatal örmény művész pár éven belül a világ egyik legkeresettebb hegedűse lehet. A Müpában 2007-ben Rost Andrea betegsége miatt beugróként már járt, akkor Beethoven hegedűversenyét játszotta - átütő előadásban, és frenetikus sikerrel. Az alábbi videó még egy évvel korábbról származik, Brahms III. hegedűszonátájának részletét nővére, Lusine Khachatryan zongorakíséretével játssza az akkor alig húsz éves virtuóz:

A koncert második felében az 120 éve született és 50 éve elhunyt  Lajtha László 1943-ban komponált egyfelvonásos táncjátéka, A négy isten ligete (Le bosquet des quatre dieux) kerül színpadra - világpremierként. A 20. század első felének  Bartók és Kodály mellett harmadik legjelentősebb magyar zeneszerzője, népzenekutatója és zenepedagógusa e művében jellegzetesen eklektikus stílusát csillantja föl. A négy isten ligete - mely három balettje közül a legkevésbé ismert - ugyancsak politikai állásfoglalásként, Adolf Hitler kigúnyolásaként született meg 1943-ban. Lajtha első két balettje, az 1937-ben nagy sikerrel bemutatott Lysistrata, valamint a szintén egyfelvonásos A négy isten ligete az ókori görög színműíró, Arisztophanész nyomán keletkezett.

Lajtha László
Lajtha László

A nyugat és kelet zenéjéből egyaránt táplálkozó, de franciás színekben gazdag stílusban írt zene mellé expresszív-tánc, a némafilm és a klasszikus pantomim eszközei társulnak a szcenírozott koncerten, Révay József forgatókönyvét Galgóczy Judit dramaturg-rendező, M. Kecskés András pantomimművész-koreográfus és alkotótársaik álmodták újra. Galgóczy Judit így vall a műről: "Lajtha zenéjében ötvöződik a 20.század stiláris 'globalizmusa', a magyar népzene átkomponált ízei, akcentjei, az amerikai jazz nagyvárosi kavargása, és a klasszikus szimfonikus, európai gyökerű formaalkotás tökéletes ismerete és alkalmazása". Ami pedig az előadókat illeti: M. Kecskés András, "a néma ember" egyedi, senkivel össze nem téveszthető művész. Kordivatok és dogmák nem befolyásolják, a kozmikus létezés kínjait fogalmazza meg önálló estjeiben. "Mozgás-imákat" hoz létre, "a mozdulatok költője" írja róla egy elragadtatott külföldi kritika.

M. Kecskés András
M. Kecskés András

Az est karmestere, Dénes István 1977-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián zeneszerzés-, karmester- és zongora szakon, ekkortól a Magyar Állami Operaház tagja, de Sir Georg Solti ösztöndíjasaként Bécsben is folytatott tanulmányokat. Zenei munkásságának középpontjában a klasszikus, romantikus zene és a XX. század eleji modern zene áll. Művészi munkásságát Komor Vilmos-emlékplakettel ismerték el, karmesterként Európa nagy koncerttermeinek rendszeres meghívott vendége.

Dénes István
Dénes István

A Lajtha-különlegességről hamarosan bővebben is olvashatnak a szerző monográfusa, Solymosi Tari Emőke tollából - keressék a cikket január 21-től a Nemzeti Filharmonikusok témaoldalán, az

nfz.fidelio.hu címen!