Zsuzsanna

Wagner nagyító alatt

2013.02.25. 17:00

Programkereső

Egyetlen alkotó portréja sem lehet annyira befejezett, hogy egy jubileumi év ne gazdagíthassa újabb vonásokkal. Wagneré sem, természetesen, bizonyság erre Alfred Pringsheim nemrég előkerült naplója.

A matematikus Alfred Pringsheim iparmágnások és bankárok leszármazottjaként az előző százdforduló Münchenének egyik leggazdagabb, lenyűgöző társadalmi-kulturális kapcsolatrendszerrel rendelkező polgára volt. Városi palotájának szalonjában a korszak szinte minden jelentős művészegyénisége megfordult, olyan pezsgő szellemi élettel töltve meg a házat, amely ellenállhatatlanul vonzotta Pringsheim vejét, a legalább annyira józan, mint tiszteletre méltó lübecki kereskedőcsaládból származó Thomas Mannt is. Noha az író, aki az ötgyermekes család egyetlen lányát, Katiát vette feleségül, távolról sem tudott felhőtlennek nevezhető kapcsolatot kialakítani apósával, annak zene, különösképpen pedig Wagner iránti rajongásában feltétel nélkül osztozott. Alfred Pringsheim ugyanis Wagner elkötelezett híve volt. Amellett, hogy anyagilag támogatta Wagner Festspielhausát és az ünnepi játékokat, természetesen részt vett az első előadássorozaton is. 1875-ben érkezett Bayreuth-ba, és ott tartózkodása alatt naplójában rendszeresen feljegyzéseket készített a próbafolyamatról.

Bayreuth Festspielhaus
Bayreuth Festspielhaus

A napló, amely a Ring színrevitelének problémái és Pringsheim személyes gondolatai mellett Wagner magánéletébe is bepillantást enged, mostanáig a zeneszerző unokájának, Franz Wilhelm Beidlernek a hagyatékában rejtőzött (Beidler Cosima és Wagner első közös gyermekének, Isolde von Bülow-nak volt a fia, s a náci Németországból Svájcba emigrálva ő is Thomas Mann baráti köréhez tartozott). Értékes és széles körű érdeklődésre méltán számot tartó információin fellelkesülve egy würzburgi kiadó még az idén tervezi a szöveg megjelentetését.

Wagner alkotói munkájának részletei ugyanakkor Nürnbergben is górcső alá kerülnek. A város Nemzeti Múzeuma ugyanis egy, a napokban nyílt kiállításon látogatói elé tárja gyűjtményének egyik legféltettebb kéziratát, A nürnbergi mesterdalnokok szerzői megjegyzésekkel, magyarázatokkal és a rendezésre vonatkozó utasításokkal ellátott, 462 oldalas autográf partitúráját. A tárlat, amely az opera cselekményének és keletkezésének kettős időrendjét tükrözve a középkori és a 19. századi Nürnberget egyaránt bemutatja, június 2-ig látogatható.

Joachim Köhler: A nevető Wagner - könyvborító
Joachim Köhler: A nevető Wagner - könyvborító

A kiállítás a budapesti közönség számára azért is különleges élményt jelenthet, mivel az idei Wagner-napokon a Művészetek Palotája szintén a zenedráma mesterének egyetlen vígoperáját állítja színpadra Fischer Ádám vezényletével. Stolzingi Waltert Klaus Florian Vogt, a friss Európa-díjas német tenor, Évát Anette Dasch énekli, Hans Sachs pedig James Rutherford lesz.