Valér

"...a szíved megáll... folytatod az írást"

2013.09.18. 14:10

Programkereső

Michal Nejtek műve, amely a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában szeptember 19-én hangzik el a Bridging Europe - Európai hidak elnevezésű fesztiválon, Raymond Carver egy versének soraival folytat különös párbeszédet.

- Több zenei stílusban mozog otthonosan, ami nyilván befolyásolja saját zeneszerzői nyelvét. Ellentétben régi korok komponistáival, akik egy-egy, az adott korszakban uralkodó stílusirányzathoz alkalmazkodtak, a mai szerzők bizonyos értelemben poliglottak, és újfajta stílusfúziókat hoznak létre. Ön mit gondol saját stílusáról, stílusairól? Mihez állnak ezek legközelebb?

- Alkotóként megvan a magam saját stílusa, zenei nyelve, groteszk látásmódja, de ezt az ember kívülről nemigen tudja értékelni és elemezni, nem szívesen tenném. Talán csak annyit mondanék, hogy nekem elsősorban nem valamiféle fúzió a célom, legalábbis nem erre törekszem, hanem az évek során a fejemben összegyűlt zenei és gondolati anyag elrendezésére. Ez az anyag - hála a kornak, amelyben élünk -  értelemszerűen nagyon sokféle. Nem lenne őszinte, ha úgy csinálnánk, mintha a populáris zene és kultúra nem létezne. Nagyon is létezik, és erősen hat ránk. A kérdés csak az, megtaláljuk-e hozzá a saját kulcsunkat, kódunkat.

Michal Nejtek
Michal Nejtek

- Raymond Carver verse a kiindulópontja Budapesten megszólaló művének. Voltaképpen milyen szerepe van a versnek a műben? Mi a zene és a vers viszonya? Szokatlan az, ahogy a vers két sorát használja. Milyen előképei vannak ennek?

- Talán Heiner Goebbels ihlette, meg talán mások is. Én a szöveget a hanghoz képest külön dolognak, szemantikailag más entitásnak tekintem - tehát nem próbálom hagyományos módon összekapcsolni őket azzal, hogy megpróbálom megzenésíteni, vagy kíséretet írni hozzá. A vers ez esetben a kompozíció ellenpontja, komponálás közben gondoltam rá, de a zenének tulajdonképpen semmi köze hozzá - egyetlen kifejezést, a SCREAM szót leszámítva, ahol is a hang és a szó világa egyetlen alkalommal keresztezi egymást. A muzsikusok egyszerűen elolvassák a verset, amelynek jelentése eltűnik a növekvő káoszban.

- Mi a mű keletkezéstörténete? Hogy esett Carver versére a választása?

- A zene a verstől függetlenül keletkezett, két külön világról van szó. Carvert régóta csodálom, mindenekelőtt azért, ahogy a „hétköznapiságot", a leírást, az ábrázolást bizonyos mágikus momentummal kombinálja, ami már máshová vezet, megváltoztatva a korábbi világ paradigmáját, észlelését. Utána már semmi sem olyan, mint azelőtt.