Árpád

A zene bőrében

2013.11.23. 10:08

Programkereső

„Sok mű olyan, mint a fekete lyuk: elnyel." E csillagászati hasonlat a Rising Stars sorozat következő bemutatkozójától, Leticia Morenótól származik - a felívelő pályájú spanyol hegedűs november végén lép a Művészetek Palotája közönsége elé. MAGAZIN

Ha az ember rendszeresen bújja a kortárs előadóművészek pályáját bemutató honlapokat, egy idő után az az érzése támad, hogy előre gyártott formanyomtatványokkal áll szemben: csak ki kell tölteni a kipontozott részeket, és már röpülhet is a szöveg a világot jelentő internetre. „Alig ... évesen megnyerte a világ legrangosabb versenyei között számon tartott ...-t. Olyan kitűnő karmesterekkel, zenekarokkal, kamarapartnerekkel dolgozott együtt, mint... A legelőkelőbb fesztiválok, így az ... állandó vendége", és így tovább. Ehhez jön még néhány trendi fotó, amelyek a Vogue címlapján is megállnák a helyüket - mi pedig nézzük ezeket a csinált, sablonos portrékat, és keressük a kapaszkodót: annyi ilyet láttunk már, miért figyeljünk most épp őrá? A Művészetek Palotáját is magában foglaló európai Koncerttermek szervezete (ECHO) Rising Stars programja segíthet a fókuszálásban: évente ugyanis mindössze hat fiatal tehetségnek biztosítják a lehetőséget, hogy Európa legjelentősebb hangversenytermeiben mutathassák meg a profin összerakott brand mögött rejlő hús-vér zenészt.

Leticia Moreno
Leticia Moreno

A budapesti égboltra hamarosan felkapaszkodó csillag, a huszonnyolc esztendős Leticia Moreno bő negyedszázada kezdett zongorázni és hegedülni. Hegedűhangjának szlávosan sötét tónusát a madridi Zsófia Királyné Akadémián és a Kölni Zeneművészeti Főiskolán a legendás orosz mester, Zakhar Bron növendékeként eltöltött hat év alapozta meg. Pályáján meghatározó maradt az orosz kapcsolat: Jurij Tyemirkanov, Vlagyimir Szpivakov és Valerij Gergijev éppúgy kitüntette figyelmével és támogatásával, mint Msztyiszlav Rosztropovics, aki élete utolsó éveiben a művésznő mentora volt (halála után Plácido Domingo vette át ezt a szerepet). Az új évezred hajnala szerencsés csillagzat alatt találta a spanyol tinilányt: 2000-2001-ben három (!) nemzetközi versenyen is ő bizonyult a legjobbnak.

A madridi és kölni évek után a szintén Zakhar Bron-tanítvány Maxim Vengerov útmutatásait követve képezte tovább magát Saarbrückenben, majd a londoni Guildhall School of Music and Drama az intézmény történetének legmagasabb diplomakoncert-pontszámával bocsátotta útjára. S bár Moreno saját bevallása szerint imádja az orosz zenét (a 2005-ös Kreisler-versenyen az ezüstérmes művésznőt Sosztakovics I. hegedűversenyének páratlan előadásáért ünnepelték), kedvenc zeneszerzője pedig Brahms, számára egy tökéletes nap Bach zenéjével kezdődik, amely „megtisztítja az elmét, mint a jóga".

Moreno, akit egy méltatója „a hegedű új martha Argerichének" nevezett, nem éri be egy turnézó sztár rutin-mindennapjaival: azon túl, hogy elkötelezetten népszerűsíti spanyol komponisták (így Enrique Granados, Joaquín Turina és Rodolfo Halffter) hegedűműveit, eltökélt szándéka, hogy fiatalokat toborozzon a klasszikus zene rajongótáborába, emellett pedig érdeklődik a vezénylés és a komponálás iránt is. Mindennapjaiban azonban még imponálóbb ambíció fűti: „az a mániám, hogy belebújjak a zene bőrébe."