Auguszta

A szerelemhegedű

2014.06.09. 09:01

Programkereső

Azaz viola d'amore. Rajongói közé tartozott Thomas Mann, egyik ma legismertebb előadója pedig Paul Hindemith volt, aki komponált is a hangszerre. A szépséges hangú, hangszer szakértői Budapesten jönnek össze tanácskozni június végén. A kongresszus szervezője Urbanetz-Víg Margit hegedűművész az RSO Wien nyugdíjas zenésze. Vele beszélgettünk kedvenc hangszeréről. INTERJÚ

- Mit lehet tudni a viola d'amore eredetéről?

- Többféle elgondolás is van. Egy arab származású zenész ismerősöm szerint Törökországból származik a hangszer, ugyanis a háremekben a hölgyek játszottak viola d'amoren. Ez számomra is és sok kollegának is meglepően új információ. Az én elképzelésem szerint Spanyolországon és Anglián keresztül jött be Európába a viola d'amore. A hangszer neve először 1649-ben tűnik fel egy levélben. Egy Johann Ritter nevezetű úr munkaadójának, IV. Vilmos weimari hercegnek írt egy öthúros hangszerről, melyet másfajta módon hangolnak és viola de l'amournak neveznek. Michael Praetorius már korábban, 1619-ben említ egy hangszert, amelyiken rezgőhúrok is vannak, és édesen, bájosan, kedvesen („lieblich") hangzik. Itt még a hangszer neve nem jelenik meg, de sokan azt gondoljuk, hogy ez már a viola d'amore lehetett. A kongresszus épp arra való, hogy mindenki, akit érdekel a hangszer be tudjon számolni az utóbbi két év kutatásainak eredményéről.  Utoljára Innsbruckban tanácskoztunk 2012-ben az ottani Régizenei Napok keretében.

Urbanetz-Víg Margit
Urbanetz-Víg Margit

- Mitől olyan varázslatos a viola d'amore hangja?

- Attól, hogy az általában öt-hét dallamhúr és a rezonáns húrok igazán érzelmes színt varázsolnak a koncertterembe. Nem szabad olyan erővel rányomni a vonót a húrra, mint a hegedűnél, mert akkor a szomszédos játszóhúr is megszólal. Inkább az akkordikus hangzás a tipikus a viola d'amorenál. Nem véletlen, hogy Melinda áriájának bevezetőjében is akkordok szólalnak meg a Bánk bán II. felvonásában.

- Ön hogy talált erre a hangszerre?

- A nyolcvanas években kezdtem el foglalkozni a barokk hegedűvel, és kölcsönkaptam a Bécsi Zeneakadémiától egy viola d'amorét. Amikor először megszólaltattam, rögtön beleszerettem. A salzburgi Carolino Augusteum Museum felkérésére az éppen restaurált hangszereken felvettünk egy CD-t 1996-ban. Ebben a múzeumban elég sok viola d'amore található, többek között 1697-ben, 1703-ban-készült hangszerek Johann Schorn hangszerkészítőtől. Gyönyörű hangjuk van. Azért is volt érdekes Heinrich Ignaz Franz Biber Partitáját játszani rajtuk, mert ebben az időben Biber Salzburgban élt és mindenki úgy tudja-gondolja, hogy játszhatott ezeken a hangszereken. Sajnos a viola d'amore többnyire múzeumi tárgy, nagyon kevesen játszanak már rajta. Éppen ezért alakult meg a Viola d'amore Society of America harminc évvel ezelőtt, hogy felélesszék a hangszer kultúráját.

- Az ismert modern zeneszerzők közül ki komponált erre a hangszerre?

- A magyar szerzők közül Ránki György, Seiber Mátyás, Farkas Ferenc műveiben szerepel a hangszer. A konferencia megnyitóján fog elhangzani Györe Zoltán Változatok egy 16. századi dallamra viola d´amoréra és cimbalomra című darabja. Gyönyörű vonósnégyest írt például Janáček viola d'amoréval. A hangszer Hans Pfitzner Palestrina című operájában, Puccini Pillangókisasszonyában vagy Prokofjev Rómeó és Júlia című balettjában is megjelenik.

- Kik vezetik a Nemzetközi Viola d'amore Társaságot?

- Két brácsás és viola d'amore játékos, Dr. Myron Rosenblum és Dr. Dan Thomason az alapító.

- Hogy került most Pestre a kongresszus?

- Kérdezték tőlem mint egyetlen magyar tagtól, mi lenne, ha most Magyarországon találkoznánk. Örömmel vállaltam a szervezést.

- Miért szívügye ez a hangszer?

- Szeretném másokkal is megosztani azt a csodát és örömöt, amit nekem a viola d'amore ad, hiszem, hogy a zenének valami pluszt kell adni az embereknek.