Luca, Ottilia

Fischer Anniera emlékeznek a Nemzeti Filharmonikusok

2014.10.01. 10:49

Programkereső

A Nemzeti Filharmonikusok október 15-én este fél 8-kor a Zeneakadémia Nagytermében egy csodálatos hangversennyel emlékeznek meg a száz éve született 20. század legnagyobb magyar művészegyéniségére, Fischer Anniera.

"Amikor felnőttem, két szentet tisztelt minden zongorista: Richtert és Fischer Annie-t. Döbbenetesen találó meglátásai voltak, olyanok, hogy sokra közülük tényleg a mai napig emlékezni tudok. Ha az ember kottával a kezében hallgatja Fischer Annie felvételeit, nem mindig azt hallja, amit lát. De ami a hangok között van, amit elmond az arányokkal, az idővel, a szünetekkel, a sajátos hangsúlyokkal, frazeálásokkal, az az igazi üzenet. Azt kell figyelni. Aki érti, annak ezt nem kell magyarázni." - így emlékszik vissza Kocsis Zoltán az est karmestere a háromszoros Kossuth-díjas zongoraegyéniségre a Fidelio nemrég megjelent interjújában.

Fischer Annie
Fischer Annie

Fischer Annie sokak emlékezetében él páratlan Mozart-előadóként, elsősorban ezért hangsúlyosak a műsorban a salzburgi-bécsi mester kompozíciói. Moll hangnemű alkotások szólalnak meg a koncerten. Haydn 104 szimfóniája közül mindössze tizenegy moll hangnemű. A 95-ös szimfóniát 1791 tavaszán, első angliai utazása során komponálta. A mű a zeneszerző utolsó, Londoni szimfóniák néven ismert szimfónia-sorozatának egyetlen moll hangnemű darabja.

Mozart c-moll versenyművét sokáig a legjelentősebb zongoraversenyként becsülték, okkal, amelyet ezúttal Ránki Dezső tolmácsolásában hallható.  Mozart c-moll zongoraversenyét a Figaro házassága komponálása közben vetette papírra, és 1786 áprilisában mutatta be a bécsi Burgtheaterben. Ez a zeneszerző legnagyobb hangszerapparátust használó zenekari műve: a trombiták, kürtök és üstdobok mellett a teljes fafúvós kar (fuvola, két oboa, két klarinét és két fagott) is szerepel benne - és mindvégig kiemelt szóló-feladatokat kap.

A zene történetében igen sok nagy remekműhöz tapadt valamilyen anekdota, amiről általában kdierült, hogy legenda csupán. Nem úgy, mint a Mozart Requiem "kísérő története", amely igaznak bizonyult. Az élete utolsó évében járó Mozart éppen a Varázsfuvolán dolgozott, amikor titokzatos idegen jelent meg nála, hogy a mestertől gyászmisét rendeljen. A fekete ruhás idegen több ízben is sürgette Mozartot. A zeneszerző ekkor már súlyos beteg volt, és így hihető az a hagyományozott kijelentése, hogy érzése szerint saját gyászmiséjét írja. A halálos betegség meg is akadályozta Mozartot abban, hogy a Requiemet befejezze. Mozart halála után a legkedvesebb tanítványa, Franz Xaver Süssmayr fejezte be a félbemaradt töredéket.

Nemzeti Filharmonikusok, vez. Kocsis Zoltán - Bartók Maraton - 2013. február 3.
Nemzeti Filharmonikusok, vez. Kocsis Zoltán - Bartók Maraton - 2013. február 3.

A zenetudomány még ma sem döntötte el, még ma is vitázik afelett, vajon állottak-e Süssmayr rendelkezésére vázlatok, vagy pedig saját ihletéből írta meg a hiányzó Sanctust, Benedictust és az Agnus Dei első szakaszát. Mindenesetre teljesen alkalmazkodott Mozart stílusához, és ezzel egyrészt gyönyörű példáját adta a tanítványi alázatnak, másrészt bizonyította, hogy szerencsés pillanatokban a középszerű, nem kimagasló tehetségű tanítvány is felnőhet mesteréhez. A titokzatos megrendelőről pedig kiderült, hogy egy mindig más tollával ékeskedő, magát zeneszerzőnek kiadó arisztokrata, gróf Walsegg volt. Az első előadás valószínűleg Walsegg kastélyának kápolnájában, feleségének requiemjén zajlott le, a gróf szerzőségével. Mozart özvegye, Constanze azonban rövidesen nyilvánosságra hozta a művet, mint férje alkotását, és még ő gondoskodott a mű első nyomtatott kiadásáról is.

Az est során kiváló énekművészek lépnek fel: Rőser Orsolya szoprán, Meláth Andrea alt, Brickner Szabolcs tenor, Orendt Gyula basszus valamint a Nemzeti Énekkar, a karigazgató Antal Mátyás. A hangverseny dirigense Kocsis Zoltán.