Szilárda

Verdi: Szabadságkórus

2014.10.10. 17:40

Programkereső

1813-ban ezen a napon született Giuseppe Verdi. Az olasz operajátszás emblematikus alakját Nabucco című operájának részletével idézzük fel.

A következő librettót 1840 telén kapta meg Solerától, amit az akkor már nagy hírnévnek örvendő Otto Nicolai visszautasított. Az új opera, a Nabucco (korábbi nevén Nabucodonosor) 1841 őszére készült el, így Verdi lekéste a karneváli szezont és a bemutatóval a következő szezonig várnia kellett volna. Tiltakozása és makacssága meghozta az eredményt: a bemutatót kitűzték 1842. március 9-re. Mivel rövid idő alatt kellett színre vinni, nem volt elegendő idő a díszletek megépítésére, ezért korábbi előadásokból kölcsönzött háttereket használtak. A problémákat tetőzte, hogy az Abigél szerepét éneklő szoprán, Giuseppina Strepponi hangja borzalmas állapotban volt. Ennek ellenére az opera átütő sikert aratott és így Verdi egyetlen lendülettel a korabeli olasz zeneszerzők élvonalába került. Ezzel együtt óriási népszerűségre tett szert a milánói közönségnél, és egyúttal bebocsátást is nyert az arisztokrácia köreibe, így szerezve magas rangú mecénásokat. Az előadást követően Giovanni Ricordi zenekiadó egy összes műveire szóló szerződést ajánlott fel neki, Merelli pedig bianco szerződést egy új operára. Verdi - Strepponi tanácsára - 8000 osztrák lírát kért, amennyit Bellini kapott a Normáért.

Giovanni Boldini: Arckép Giuseppe Verdiről
Giovanni Boldini: Arckép Giuseppe Verdiről

Temetésekor egy percre megállt az élet Olaszországban, becsuktak az üzletek, megálltak a vonatok. Itália ezzel nem csak a nagyszerű zeneszerző, hanem a hazafi előtt is fejet hajtott, aki egész életében az egységes, szabad Olaszország megteremtésén fáradozott. Huszonnyolcezer ember állt sorfalat azokon az utcákon, amerre a temetési menet elhaladt. Halkan, maguktól kezdték énekelni a Va, pensierót. Először a milánói temetőben temették el, majd az általa alapított és ma is működő Casa di Riposo per Musicisti díszes kriptájában helyezték örök nyugalomra.