Lázár, Olimpia

Erdélyi ötvösművek a Nemzeti Múzeumban

2014.10.23. 08:00

Programkereső

Kiállítás nyílt az egykori Herzog-gyűjteményből a Magyar Nemzeti Múzeum első József nádor-termében. A kiállítás január 25-ig látogatható.

Herzog Mór Lipót műgyűjteménye a 20. század első felének egyik legfontosabb hazai magángyűjteménye volt. A jól ismert, kitűnő festmények mellett jelentős mennyiségű iparművészeti tárgy, számos ötvösmű is része volt a gyűjteménynek. Az ötvösművek között volt egy fontos magyarországi és erdélyi tárgyegyüttes, valamint nürnbergi, augsburgi, angol és orosz mesterek ezüsttárgyai illetve ékszerei.

A 19. század utolsó évtizedétől jöttek létre azok a magángyűjtemények, amelyek felszippantották a főúri, nemesi családok ekkor a műpiacra kerülő műtárgyait. Az 20. század első évtizedére már olyan fontos gyűjtői és gyűjteményei voltak az egykori magyarországi, erdélyi ötvösmunkáknak, mint az Andrássy-, a Kárász-, a Vigyázó vagy a Glück-gyűjtemény. Elsősorban mesterjeggyel is ellátott, sokszor feliratos-címeres alkotások kerültek e gyűjteményekbe, a hazai ötvösség jellegzetes típusai.

Erdélyi ötvösmunka
Erdélyi ötvösmunka

Herzog Mór ekkortól épülő ötvösgyűjteménye is ebbe a vonulatba sorolható. A két világháború közötti időszakban Andrássy Gézáé mellett Herzog Móré volt a hazai ötvösség legjelentősebb magánkollekciója az országban. A Herzog-gyűjtemény több emléke - főként a most múzeumba került alkotások - már régóta ismert volt a szakma előtt, mivel láthatóak voltak az Iparművészeti Múzeum 1927-es nagy ezüstkiállításán és az 1931-es, Erdély művészetét bemutató tárlaton. A tudósok és gyűjtők azonban szinte már lemondtak róluk és azt hitték, elpusztultak.

Magyarországra való visszakerülésük így valóságos csodaszámba megy, még akkor is, ha csak a gyűjtemény egy töredéke került vissza és gazdagítja a magyar nemzeti értékeinket. Az egykori gyűjtemény magyarországi eredetű anyagának nagyobbik része kerül most a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe és - egyáltalán - közgyűjteménybe: a jeggyel is ellátott tárgyak többsége erdélyi ötvösök munkája. A jegy nélküli emlékek az analógiák, típusuk vagy éppen feliratuk alapján sorolhatók az erdélyi mesterek munkái közé. A harminckét tárgy között döntő többségben vannak a különböző világi ezüstmunkák: poharak, kannák és serlegek. Ezeken kívül ékszerek és övek érkeztek a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe.