Szilárda

Háború és béke

2015.03.30. 12:14

Programkereső

Április 2-án, a Zeneakadémia Nagytermében folytatódik az Óbudai Danubia Zenekar Íme az ember című bérletsorozata. A hetedik koncert címe: Háború és béke, különlegessége, hogy a zenekart most először vezényli Kocsis Zoltán.

A Táncszvitet Bartók Béla 1923-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének félévszázados jubileumának tiszteletére komponálta. A darab valamennyi tétele Bartók eredeti invenciója, bár zenei anyaguk sokszor úgy hat, mintha népdalból származna. Bartók erről úgy beszélt, hogy a Táncszvit a maga népzenegyűjtői múltjának tapasztalatait foglalja össze; az első és negyedik tánc az arab zene területén végzett kutatómunkájának reminiszcenciája, a második, harmadik és a ritornell szellemükben magyarosak, az ötödik pedig a román népdalok sajátságos természet-közelségét árasztja; majd a fináléban újra felhangzik mindegyik téma.

Igor Stravinsky: Capriccio zongorára és zenekarra

1928-29-ben, Nizzában írta Stravinsky ezt a művet. A capriccio jelentése: szeszélyes, csapongó, kötetlen formában írt zeneművet jelent, és ahogy Stravinsky írta: "ez a forma lehetővé tette számomra, hogy zenémben különféle epizódokat helyezzek egymás mellé, és ezeknek sajátosságai adják meg a mű capriccio jellegét" A capriccio nem nélkülözi az iróniát, különösen két szélső tételében kelti ezt a benyomást. A megnyitó Presto erőteljes körvonalú, ritmikus témával kezdődik, amelyet a zongora és az üstdob szólaltat meg. Ez a bevezető zene a tétel befejezésénél ismét visszatér. A második tétel a zongora és a fafúvósok barokk stílust idéző párbeszéde. A zárótételhez a zongora kadenciája és a fuvola szólója vezet át; ez a perpetuum mobile-zenéknek és a jazz-ritmusoknak szellemes keveréke.

Ravel: Couperin sírja

Az első világháború előtti időszakban a Genfi-tónál élt, ahol együtt dolgozott Stravinskyval. A darabot 1914-ben kezdte komponálni, és 1917-ben fejezte be. A közben eltelt időszakban katonaként megtapasztalta a háború borzalmait, látta barátai hősi halálát, átérezte rokonaik fájdalmát. A mű tételeit a hősöknek ajánlotta. 1919. április 11-én került sor a zongoraszvit bemutatójára. Az eredetileg zongorára írt művet egy évvel később Ravel áthangszerelte szimfonikus zenekarra, illetve elkészítette balettváltozatát is. Az április 2-i koncert egyik érdekessége, hogy Ravel eredetileg a nagyzenekarra hangszerelt változatból kihagyta a Fúga és a Toccáta tételt, de ezen a hangversenyen ezt is meghallgathatja a közönség, mégpedig Kocsis Zoltán hangszerelésében.

Debussy: Ibéria  

A Zenekari képek című, 3 műből álló sorozat középső része, a spanyol népzenei elemeket dolgozza fel benne Debussy. Bár maga alig valamivel lépte túl a spanyol határt, ennek az országnak romantikus tájai és eredeti népművészete igen közel állt hozzá. A mű első tételében (Az utcákon és utakon) kasztanyetták és baszk dobok segítségével idézi fel a sevillana jellegzetes ritmusát. A második tétel (Az éjszaka illatai) habanera-ritmust alkalmaz, hasonlóképpen a harmadik tétel, amelynek címe: Ünnepnapok reggele.

Program:

Bartók Béla: Táncszvit
Igor Stravinsky: Capriccio zongorára és zenekarra, (Fejérvári Zoltán zongoraművész közreműködésével)
Claude Debussy: Iberia,
Maurice Ravel: Couperin sírja (Kocsis Zoltán és Ravel hangszerelése).

A koncertről ide kattintva olvashat bővebben.