Konrád

Az elfeledett Székelyföld

2015.05.05. 10:49

Programkereső

A Táncház Napja alkalmából a Zeneakadémia Nagytermében az egyetem Népzene Tanszéke ad nagyszabású gálakoncertet május 9-én.

"...ódon tűzben ragyogó ékszerek a székely dalok. A székely dalokból [...] feldereng egy egységes magyar zenei nyelv képe, egy régi tradíciótól keményre csiszolt, monumentális stílusé..." - írta Kodály 1919-ben az erdélyi népzenéről. Bár azt gondolnánk, az előadók közt széles körben ismertek e kincsek, a valóságban sokszor Felső-Maros menti muzsikát játszanak székely népzene címén a táncházakban. A most hallható műsor nem titkolt célja többek közt az is, hogy az eddig tudományos körökben forgó dalokat és táncokat megismerjék mind az előadók, mind pedig a közönség. A Népzene Tanszék hallgatói és tanárai által előadott reprezentatív koncert anyagát Pávai István Székelyföld többnyire elfeledett kincseiből válogatta; a Vikár, Bartók, Kodály, Lajtha és tanítványaik, követőik által felfedezett zenei világ rejtett szépségeit, páratlan értékeit hangzó katalógus formájában egymás mellé állítva. Bár minden műsorszám székely, ez korántsem jelent egységes stílust, hiszen más-más falvak akár teljesen más hangszer-összeállítást, zenei világot képviselhetnek; mindezt az időről-időre megszólaló keservesek kötik össze.

Elfeledett Székelyföld
Elfeledett Székelyföld

A székely vidék zenéjére Kodály és Bartók persze nem csak szavakkal, de zenéjükkel is felhívja a figyelmet. Jó példa erre a koncert két részében megszólaló egy-egy zongoramű - Marosszéki táncok, Három csíkmegyei népdal -, amelyeket a virtuóz Liszt-előadásairól is híres zongorista, Balog József ad majd elő. A koncertélményt a Zeneakadémia hallgatóin túl különleges vendégek is gazdagítják: a madéfalvi születésű Györfi Erzsébet, az erdélyi táncházmozgalom emblematikus alakja, és Duduj Rozália, a híres csíkszentdomokosi Duduj-zenészdinasztia utolsó képviselője.