Béla

Brahms Bécsben

2015.05.07. 14:24

Programkereső

Bár a német zeneszerző nem Bécs és nem is Ausztria szülötte, élete jelentős része és alkotásainak sora köti őt az osztrák fővároshoz.

Cikkünkben Brahms művészetét a Clara Schumannal való kapcsolatán keresztül mutatjuk be. Ezúttal is segítségül hívünk egy könyvet az életmű ismertetéséhez: Molnár Antal Brahms című művét.

"Nagyrabecsüli a meleg családiasságot. Miért maradt hát megrögzött agglegény az izmos, zömök és vérmes Johannes? Azt az 'Ewige Liebe', halhatatlan szerelem okozta, amit annyiszor megénekel szöveggel vagy anélkül. A nagy zeneszerző Schumann felesége, Clara Wieck, a XX. század zenei 'papnője' lett az ő végzetes asszonya. A tizennégy évvel fiatalabb imádó kifelé azzal igyekszik menteni nőtlenségét, hogy nősülendő korában még szegény volt, később meg már kivénült a családalapítás kockázatából. Ez csak ürügy. A gyógyíthatatlan sebről Brahms nem beszél. Clarát özvegysége idején köti a kegyelet, az anyai kötelesség és a polgári morál. Brahms marad a leghívebb támasza, leginkább a távolból. Így épül ki az eszményi barátság palotája, afféle Kőműves Kelemeni ház, benne két ember eltemetett szívével. E fájó ragaszkodásnak is része van benne, hogy a zeneköltő elhagyja Németországot és Bécsben telepszik meg. Közelből leküzdhetetlenül nehéz lett volna ilyen lemondást elviselni.

Johannes Brahms
Johannes Brahms

Jellemző, ahogyan Brahms megtorpan és keservét hordozza! A nagy találkozás egyszeri csodája ütötte szíven. De nem küzd érte huzamosan, nem teszi rá életét, akár az ujjongó győzelemig, akár a megsemmisítő tragikumig. Mert alkotó művész. Legfőbb dolga önmagáért élni és teremteni. S hozzá még romantikus is, akinek hangulatvilága csak gazdagszik és tágul a reménytelenségtől. Boldogtalan élet: boldog alkotás! Ez a Clara - Johannes viszony legbenső titka."

Ugyanezen könyvben, oldalakkal később ezt találjuk:

"Legjellemzőbb a brahmsi lélekre, legegyénibb hangvételét látja el alig félreismerhető személyes bélyeggel: az enyhe, lágy elomló panasz, amelyből legtöbbször a rezignáció, a lemondás édesbús fájdalma is kicsendül. (...) Ilyen fojtott hangú, sóhajos költészet a brahmsi lélek legösztönösebb gyónása. Találkozhatunk vele a III. szimfónia 3. darabjában (Allegretto), az f-moll zongorás-ötös melléktéma-csoportjában, ahol 'sotto voce' (fojtott hangon) az utasítás. Nem ritkán vesz át efféle gondolatokat a melankolikus hangú brácsa. A IV. szimfónia főtémája is erre a vidékre idéz, habár levegősebb, szélesebb öleléssel. De legotthonosabb rajta a zongora-Intermezzók naplószerű, önvalló kitárulása. Hevesebb panasszal az e-moll, az op. 116. a-moll, ártatlanságra vágyó búsongással az op. 118. A-dúr darab fisz-moll középrésze, nyugalmas beletörődéssel az op. 119. h-moll, halálos megtörtséggel a cisz-moll és esz-moll."

A sok szöveg után immár a zenéé a főszerep; a fenti felsorolásból a III. szimfónia híres harmadik, Allegretto tételét osztjuk meg elsőként.

"Brahms szimfóniája, elsősorban a harmadik tétel - talán a többféle értelmezési lehetőség, talán a rejtélyesség, vagy a gyönyörű dallamok okán - számos filmben kapott fontos szerepet. Ezek közül a legismertebb a Szereti ön Brahmsot? című, 1961-ben készült romantikus francia-amerikai filmdráma, de ilyen az 1946-os film noir, az Undercurrent, vagy a 2013-as Kill Your Darlings. Dallamait felhasználták a könnyűzenében is, például Frank Sinatra, Carlos Santana vagy Serge Gainsbourg. Szerepet kap a Civilization IV számítógépes játékban is."

Második megosztásunk a cikk lezárásaként pedig a szintén fentebb említett op. 118-as Hat zongoradarabból a második, az A-dúr intermezzo:

További kulturális érdekességeket talál Bécsből ide kattintva.