Szilárda

Csalló Roland: "Könnyű így jó zenésznek lenni"

2015.06.10. 06:24

Programkereső

A Budapesti Fesztiválzenekar június 11-14. között a Haydn-Mozart Plusz sorozattal zárja a koncerttermi évadat. A szólista ezúttal az együttes klarinétművésze Csalló Roland lesz. INTERJÚ

- A zenekar évadzáró koncertjén szólószerepben hallhat majd a közönség. Hogy kaptad a lehetőséget?

- A Fesztiválzenekar kétévente rendezi meg a Végh Sándor Versenyt, amelynek keretében szólóban mutathatják meg tehetségüket az együttes művészei, illetve mindazok, akik valaha megfordultak a BFZ-nél kisegítőként. A versenyre egy teljesen szabadon választott darabbal lehet jelentkezni, amit zongorakísérettel kell eljátszani egy szakmai zsűri és a közönség előtt, akik szintén pontozhatnak. A győztes darab mindig megtalálja a maga helyét az együttes szezonjának koncepciójában, illetve a koncertnaptárban. A legutóbbi megmérettetésen a hat döntős közül három produkció kapott lehetőséget, hogy a darab nagyzenekari kísérettel is elhangozzon. Én június második hetében négy alkalommal állok majd a színpadra.

Csalló Rolnad
Csalló Rolnad

- Milyen darabot választottál a versenyre?

- Weber II. klarinétversenyét játszottam a versenyprogramomban és a koncerten is ezt adjuk majd elő. Valójában a darab ugyanúgy versenyzik mint az előadó. A verseny díjazottja mindig a Haydn-Mozart Plusz sorozat egy adott koncertjén lép fel, vagyis a két klasszikus mű mellett most Weber darabja találta meg a helyét. Ez a versenymű engem éppen a verseny előtti hónapokban foglalkoztatott, lapozgattam a kottáimat, majd ráakadtam, erre az egyébként ritkábban játszott műre, és rögtön támadt néhány ötletem. Webernek a többi klarinétra írt versenyműve ismert művek, de persze a nagyok, mint Wenzel Fuchs vagy Sabine Meyer folyamatosan a repertoáron tartják az Esz-dúrt is. Elkezdtem tehát foglakozni a művel, közben pedig jöttek az újabb és újabb elképzelések, míg végül úgy éreztem érdemes bemutatnom a darabot a Végh Sándor Versenyen. Az eredmény számomra egy nagyon kellemes visszaigazolás volt, hogy működnek a darabbal kapcsolatos elképzeléseim.

Takács-Nagy Gábor
Takács-Nagy Gábor

- Hogyan értékeled a versenyt mint lehetőséget?

- Az elsődleges cél talán az, hogy bárki bárhol ül a zenekarban több vagy kevesebb szólólehetőséggel a nagyzenekari repertoárban, ha érez indíttatást, akkor meg tudja mutatni a képességeit. Egy versenyművet eljátszani a zenekarmi művésznek teljesen mást jelent, hiszen még ha - és itt most a fúvósokról tudok beszélni - van esetleg egy-egy hosszabb szóló a zenekari anyagban, említhetném a Kodály Galántai táncokat vagy Rachmaninov II. szimfóniáját, ahol percekig szólózik a klarinétos, ezek még mindig csak rövidke megvillanások egy teljes koncerthez képest. A szerep emiatt nekem is új, még akkor is, ha második szólamot játszva a váltóhangszerek révén van lehetőségem a szólókra.

- Milyen hatással van a zenekarra, hogy az egyes muzsikusoktól a versenyhelyzet és a szóló lehetősége immár nem idegen?

- Biztos vagyok benne, hogy ez a lehetőség emeli a színvonalat és az együttes kohézióját is. Ez ugyanis nem egy külső kényszer, hanem csak egy lehetőség, ami fontos, és a tagok készültéségnek ez csak a hasznára válik.

- Hogyan értékeled a BFZ koncerttermen kívüli programjait?

- Tavaly elég aktívan részt vettem a Zsinagógakoncertekben. Ezek az események több okból is hasznosak lehetnek, hiszen sok koncertünk van Budapesten, ahová a közönség egy jelentős része nem jut el túl gyakran, illetve mi is felfedezzük az ország rejtett, különleges hangulatú szegleteit. Volt szerencsém a keszthelyi zsinagógában is játszani, amire mindig vágytam, hiszen ebben a városban születtem, de még sosem volt alkalmam fellépni ezen a helyszínen. Az ötleteket, a sorozatokat gyakorlatilag mi magunk alakítjuk ki, amit aztán egyeztetünk a vezetőséggel. Ez a felállás egy nagyfokú bizalmon alapul, ami azt gondolom, hogy a Fesztiválzenekar egyik alappillére. Bizalmat érez a zenekar iránt Fischer Iván, legyen szó akár a szervezésről vagy akár egy kamarafellépésről. Ez egy nagyon ösztönző érzés a zenekari muzsikus számára, könnyebb így jó zenésznek lenni.