Árpád

Soproni József Kossuth-díjas zeneszerző 85 éves

2015.10.04. 09:48

Programkereső

Október 4-én tölti be nyolcvanötödik életévét Soproni József Kossuth-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia egykori rektora.

A Sopronban született kisfiú zenei tehetségére korán felfigyeltek. Háromévesen hallás után mindent lejátszott a zongorán, ötévesen autodidaktaként kezdett zongorázni, hatévesen már zeneiskolába járt. Első otthoni zongoráját csak tizenévesen kapta meg, addig az iskolai hangszeren gyakorolt. Idővel orgonálni is megtanult, s hamarosan szülővárosa csaknem valamennyi templomának orgonáján játszott. Korán megmutatkozott virtuóz improvizáló képessége, kamarazenészként és zongorakísérőként is rendszeresen fellépett, s még diákként játszotta el nyilvánosan Mozart d-moll zongoraversenyét. Első egyházi művei tizenhét éves korában születtek.

Soproni József
Soproni József
Fotó: Felvégi Andrea

A zene mellett kiválóan rajzolt, érdeklődése a későbbiekben is megmaradt a képzőművészet és az építészet iránt. Érettségi vizsgáját Sopronban tette le, ezt követően 1949 és 1956 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma egyetem) zeneszerzés szakát végezte el a Kodály-tanítvány Viski János osztályában. Még főiskolás korában írta vonószenekari Concertóját, ez lett első rádiós felvétele 1956-ban. 1957-től másfél évtizedig tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában zeneelméleti tárgyakat és zeneszerzést. 1962-től a Zeneakadémián is oktatott ellenpontot, transzponálást-partitúraolvasást és zeneszerzést. 1988 és 1994 között az intézmény rektoraként dolgozott, ma az egyetem professor emeritusa. Az elmúlt évtizedekben számos zeneszerzőverseny zsűrijének volt tagja, több alkalommal elnökölt.

Hat szimfóniát írt, továbbá zenekari műveket (Kommentárok egy Händel-témához, Kommentárok egy Haydn-témához, Eklypsis), versenyműveket (zongora-, hegedű-, brácsa-, gordonka- és oboaversenyt), kamaraműveket, vonósnégyeseket, több hangszerre is szonátákat. Jegyzetlapok című négyfüzetes zongoradarab-sorozata Bartók Béla Mikrokozmoszához hasonlóan pedagógiai indíttatású gyűjtemény. A sorozat megjelent a Hungaroton kiadásában, s egyik érdekessége, hogy a kottában gyakran hiányzik az ütemvonal. Vokális művei között számos kórusmű és mise (Missa brevis, Missa Scarbantiensis, Missa choralis, Missa Gurcensis, Magnificat, Te Deum, Requiem) található, nevéhez két opera (Antigoné, Aranylövés) is fűződik. Dalokat komponált a többi közt Radnóti Miklós, Lator László, Rilke, Verlaine költeményeire. Szülővárosához írott, Himnusz Sopronhoz című művének ősbemutatója 2002-ben a soproni evangélikus templomban volt.

Művészete elismeréseként megkapta az Erkel Ferenc-díjat (1974), az érdemes (1981) és a kiváló művész (1990) címet, két alkalommal (1987 és 2002) a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat. 1999-ben Kossuth-díjjal tüntették ki "zeneszerzői életművéért, amelyben kitüntetett szerepet foglalnak el a szimfonikus művek és a kamarazene". 2000-ben lett Sopron díszpolgára, 2008-ban elnyerte az Artisjus-díjat, II. kamarakoncertje az év komolyzenei műve lett.

A zeneszerző-zenepedagógus a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnökségi tagja volt a szervezet 1990. évi megalakulásakor, 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja volt. 2000-ben A magyar zeneszerzés mesterei könyvsorozatban jelent meg a munkásságával foglalkozó könyv, Csengery Kristóf munkája. A magyar zeneszerzők sorozatban televíziós portréfilm készült róla.