Szilárda

303 éve hunyt el Arcangelo Corelli

2016.01.08. 09:39

Programkereső

1713. január 8-án, ezen a napon hunyt el az olasz barokk zeneszerző, hegedűművész Arcangelo Corelli.

1670-ben elhagyta Bolognát, Rómába ment, ahol zeneszerzést tanult Simonellitől, később a Teatro Capranica zenekarában játszott. Krisztina svéd királynő, akinek a városban háza volt, a szolgálatába fogadta. Corelli már komponált, és Krisztinának ajánlotta op. 1-es triószonátáját, amit két hegedűre, gordonkára és csembalóra írt. 1679 és 1680 között Münchenben, Heidelbergben és Hannoverben tartózkodott.

Arcangelo Corelli
Arcangelo Corelli

Visszatérve Rómába a San Luigi-templom zenekarát vezette, majd a Santa Cecilia virtuózainak tagja lett. Ettől kezdve Benedetto Pamphili kardinális lett fő támogatója, aki zenemesterként alkalmazta, így Corelli be is költözött a palotájába. A kardinálisnak ajánlotta op. 2-es kamarazenei műveit. 1690 körül Modenában járt, majd visszatérve Pietro Ottoboni bíboros szolgálatába állt. Ottoboni másodunokaöccse volt annak az ugyanilyen nevű bíborosnak, aki 1689-ben VIII. Sándor néven lett pápa. Corelli koncerteket és operákat vezényelt, komponált, új kamaratrió-sorozatát a bíborosnak ajánlotta. 1700-ban a római Santa Cecilia-akadémia zenekarának élére kerül.

Corelli hegedűs volt, a hangszer pedagógiáját igen magas fokra fejlesztette, ezért zeneszerzői munkásságának a középpontjában is a hegedű áll. Ezen a téren munkássága korszakos jelentőségű. Munkáit Händel és Bach is ismerte. Georg Muffat szerint Corelli volt a concerto grosso műfajának a megteremtője. A zenedarabokban többnyire két hegedűt és egy csembalót állított szembe a zenekar többi részével. Ezen a téren Torelli mintaképe, Händel pedig maga is írt concerto grossókat Corelli stílusában. A kamarazene terén a sonata da chiesa és a sonata da camera műfajait művelte, főleg triószonáták formájában. Több híressé vált tanítványa is volt, például Francesco Geminiani, Pietro Locatelli és Somis.

1707-ben találkozott Händellel, és vezényelte is műveit. 1708-ban Nápolyban szerepelt saját művei szólistájaként. A zenekart Alessandro Scarlatti vezényelte. A zene és az előadás is kiváló volt, de a nápolyi alkirály elhagyta a termet, mert a lassú tételeket unalmasnak találta.

Corelli élete utolsó éveiben visszavonult a nyilvánosságtól, búskomorságba esett. 1712-ben saját házába költözött a bíborosi palotából, majd egy év múlva meghalt. Nagy tiszteletnek örvendett, ezért a római Pantheonban temették el, Raffaello mellé. Ottoboni bíboros díszes síremléket állíttatott neki.