Luca, Ottilia

Alina Ibragimova a Nemzeti Filharmonikusokkal lép fel

2016.05.09. 16:12

Programkereső

Az orosz és az európai hegedűsiskola találkozásának lehetnek fültanúi azok, akik részt vesznek a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén a Müpában. Alina Ibragimova hegedűművész vendégszereplésével, Kocsis Zoltán vezényletével Bartók és Dvořák művek hangzanak majd el.

„...Alina Ibragimova vadmacska-temperamentuma, valamint makulátlan technikája, zenei intelligenciája és sokoldalúsága már-már a tavalyi fesztivál kereteit is szétfeszítette...” - írta Malina János a Revizor online oldalán a baskír származású művésznőről egy korábbi kritikában.

Alina Ibragimova
Alina Ibragimova

A művésznőt május 12-én a Nemzeti Filharmonikusok látják vendégül és adnak vele koncertet a Müpában.

Alina Ibragimova muzsikus szülei révén Londonban nevelkedett, ötévesen a Gnyeszin Intézetben tanult, tizenévesen lett a Yehudi Menuhin School növendéke. Az intézmény legendás névadója vele lépett fel egyik utolsó koncertjén. Ibragimova művészetében az orosz és az európai hegedűs iskola hagyományai ötvöződnek, Bartók II. hegedűversenye Kocsis Zoltán vezényletével többek között ezért is ígérkezik igazi csemegének.

A 20. század klasszikusának alkotása mellett a cseh romantikus nemzeti zene emblematikus alakjának kompozíciói szólalnak meg, így a ritkán hallható III. szimfónia. Bár Dvořák egy éles késsel olyan akkurátusan kivakarta a címoldalról a szimfónia pontos keletkezési dátumát, hogy azt ma már lehetetlen rekonstruálni, a háromtételes művet 1873-ban fejezte be, a bemutatót Smetana vezényelte.

Alina Ibragimova: "Szeretem, ha a hegedűm kiszámíthatatlan"

Alina Ibragimova orosz hegedűművész fiatal kora ellenére együtt dolgozott már a Gidon Kremer vezette Kremerata Balticával és olyan karmesterek vezették játékát, mint Valery Gergiev, Sir John Eliot Gardiner vagy Paavo Järvi. Számos jelentős európai koncertteremben megfordult már és pár éve fellépett a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon is.  

A hegedűversenyt keretező szláv táncok a cseh mester "magyar rapszódiái" vagy inkább "magyar táncai", hiszen Johannes Brahms híres sorozata ihlette azokat. Dvořák két gyűjteményt komponált, tulajdonképpen hasonló elvet követve, mint ahogyan Bartók is tette a Hegedűversenyben: nem az eredeti népi dallamokat dolgozta fel vagy emelte át a kompozíciókba, hanem a dallamokat mintegy átszűrve használta fel, ezzel a cseh zene esszenciáját adva a méltán népszerű tételekben.