Hella

Élve vagy halva – Ideológiák kereszttüzében

2016.07.14. 15:32 Módosítva: 2016-07-14 15:57:53

Programkereső

Prokofjev Rómeó és Júliája a szovjet drámai balett koronájaként írta be magát a zenetörténetbe. Az 1940-es szentpétervári bemutató sikerére azonban még a produkciót megelőző napokban is aligha számíthatott a zeneszerző, a táncosok ugyanis a ritmikai nehézségek miatt csaknem bojkottálták az előadást – és ez csupán a kódája volt a mű küzdelmes, szovjet diktatúra által beárnyékolt előtörténetének.
Szergej Prokofjev
Szergej Prokofjev

A harmincas évek elején az éppen Párizsban élő Prokofjev Nyugat-Európa elismert zongoravirtuóza volt. Elégedettsége azonban korántsem volt teljes, hiszen zeneszerzői tevékenysége háttérbe szorult, a gazdasági válsággal küzdő nyugati országok pedig nem kecsegtetettek jó lehetőségekkel az opera és a balett műfajai számára. Így engedett honvágyának, és a szovjet rendszerrel kapcsolatos ellenérzéseit leküzdve, illetve az éppen kedvező körülményeket kihasználva, hazatért.

Hamarosan ismeretséget kötött Adrian Piotrovszkijjal, a leningrádi filmstúdió akkori művészeti vezetőjével. A felkapott dramaturg felkérte, hogy komponáljon balettzenét az általa színpadra álmodott Shakespeare-drámára, az akkori Kirov (napjainkban Marinszkij néven ismert) színház számára. Piotrovszkij forgatókönyve a modern, ún. drámai (avagy dramatizált) balett műfajának igényeit követte, amely a látványos koreográfiára, színpadi innovációra helyezte a hangsúlyt. A színház igazgatója, Szergej Radlov is részt vett a munkában, a diktatúra művészvilágot megbénító intézkedéseitől elkeseredve azonban, még a mű elkészülése előtt lemondott a balett színpadra viteléről.

Szergej Prokofjev
Szergej Prokofjev

Miután 1935 őszén Prokofjev befejezte a komponálást, Piotrovszkijjal közösen a moszkvai Bolsoj Színházzal kötöttek megállapodást a darab előadásáról. A megvalósításig ezúttal sem sikerült eljutni, sőt, a kibontakozott botrány hosszú évekkel elodázta a Rómeó és Júlia bemutatóját. Prokofjev művének első változata ugyanis, az eredeti Shakespeare-drámával ellentétben, a szerelmesek tragikus halála helyett boldog véget ért – ez pedig heves vitát szított a kulturális tisztviselők és döntéshozók körében.

A Pravda hasábjain hamarosan megjelentek azok a hírhedt cikkek, amik sok kortárs művész tevékenységét, „degeneratív modernizmusát” államellenesnek, kiáltották ki. Ilyen volt például a Zene helyett zűrzavar című írás, ami Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbethjét ítélte el.

Dmitrij Sosztakovics - 1936.01.28
Dmitrij Sosztakovics - 1936.01.28

 A támadásokból Piotrovszkijnak is kijárt, akit végül 1937-ben kis is végeztek. Ha a dramaturgiánál nem is, a zenei anyagot tekintve Prokofjev óvatos maradt a Rómeó és Júlia komponálásakor: a fennmaradt vázlatok tanúsága szerint kínosan ügyelt rá, hogy a cenzúrának tetsző zenét alkosson – így, felügyelet alatt ugyan, de folytathatta tevékenységét. Ezután komponálta többek között a Péter és a farkast, illetve az októberi forradalom huszadik évfordulójáról megemlékező nagyszabású kantátáját. Jurij Fajer, a balett komponálását figyelemmel kísérő karmester a baljós előzmények ellenére is színpadra akarta vinni a darabot: meggyőzte Prokofjevet, hogy térjen vissza az eredeti shakespeare-i történethez, és írja meg a tragikus befejezést. A balettet végül 1938-ban, Brnóban vitték színpadra, a ma ismert változatot pedig 1940 januárjában, a Kirov Színházban mutatták be, Leonyid Lavrovszkij koreográfiájával.

Marinszkij Színház, Leningrád - 1940
Marinszkij Színház, Leningrád - 1940

Prokofjev három zenekari szvitet is komponált a Rómeó és Júliából, amelyekből kettőt még a balett színrevitele előtt, a harmadikat pedig a negyvenes években mutatták be Oroszországban. A Fesztiválakadémia Budapest zárókoncertjének közönsége világpremier szem- és fültanúja lehet: az 1935-36-ban összeállított szvit kamarazenei átirata fogja zárni ugyanis a Shakespeare-re és Kurtágra emlékező estet. Artyom Vasziljev és Danyil Boriszov külön erre az alkalomra készített átiratát a Fesztiválakadémia kiváló szólistáiból és kamaramuzsikusaiból álló zenekar fogja megszólaltatni. Az előadás nem csupán zenei, de összművészeti produkció is lesz: a szvit tételei között színpadra kerül néhány jelenet az eredeti drámából, Mészöly Dezső fordításában, Galgóczy Judit rendezésében, aki kiváló zongoristaként zenei oldalról közelíti meg a shakespeare-i művet.

Prokofjev: Rómeó és Júlia
Prokofjev: Rómeó és Júlia

Amellett, hogy életre kelti a tragédia kulcsfontosságú jeleneteit, a kiválasztott szövegrészletek Prokofjev szvitjének tételeit tükrözik majd. Olyan nagyszerű színészek vesznek majd részt a produkcióban, mint Molnár Piroska, a Nemzet Színésze, aki a dajkát alakítja majd; Székely B. Miklós, a fiatal generációból pedig Zsigmond Emőke, Bánfalvi Eszter és Nagy Norbert. A szvit, bár a balett zenei tételeinek dramatikus csomópontjait használja, nem törekszik a történet lineáris ábrázolására. Valódi, önálló, torokszorító sűrítménye Shakespeare Rómeó és Júliájának.