Valér

Elhunyt Kocsis Zoltán

2016.11.06. 19:32 Módosítva: 2016-11-06 20:27:43

Programkereső

Kocsis Zoltán hosszú, méltósággal viselt betegsége után november 6-án délután 64 éves korában elhunyt. A kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester a Nemzeti Filharmonikusok fő-zeneigazgatójának temetéséről később intézkednek.

Kocsis Zoltán 2012 szeptemberében életmentő szívműtéten esett át, október közepén pedig közleményben tudatta, hogy orvosai tanácsára nem vesz részt a Nemzeti Filharmonikusok távol-keleti turnéján.

A halálhírt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is megerősítette Facebook-oldalán.

Kocsis Zoltán
Kocsis Zoltán
Fotó: Felvégi Andrea

Kocsis Zoltán 18 éves volt, amikor megnyerte a Magyar Rádió Beethoven-versenyét, három évvel később pedig megkapta a Liszt Ferenc-díjat, és mindössze 25 éves volt, amikor Kossuth-díjjal jutalmazták, amit aztán 2005-ben másodjára is kiérdemelt.

Kocsis Zoltán nem csak kiváló zeneművész, de a szó szoros értelmében vett bölcs írástudó volt. Írásait kisebb-nagyobb rendszerességgel a Fidelio.hu-n is publikálta.  

1983-ban Fischer Ivánnal alapította meg a Budapesti Fesztiválzenekart, 1997 őszétől vezette a Nemzeti Filharmonikus Zenekart. Harminc éves korától, karmesteri pályája mellett, már komponált is. 1984-ben az Érdemes művész címet, 1990-ben Kiváló művész címet kapott.

Kocsis Zoltán több mint negyven éven át a magyar zenei élet egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb egyénisége volt, 1997 óta vezette Magyarország egyik vezető szimfonikus zenekarát, a Nemzeti Filharmonikus Zenekart.
Kocsis Zoltán
Kocsis Zoltán
Fotó: Müpa

1952. május 30-án született Budapesten. Ötévesen kezdett zongorázni, tizenegy évesen lett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora-zeneszerzés szakos növendéke, 1968-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál, Kurtág György és Rados Ferenc tanítványa volt.

Karrierje 1970-ben a Magyar Rádió országos Beethoven-zongoraversenyének megnyerésével indult, a zenei életbe Ránki Dezsővel együtt robbantak be. 1973-ban egyszerre végeztek a főiskolán, mindketten itt lettek tanársegédek, majd adjunktusok, 1979-től pedig docensek.

A két fiatal zongoraművész 1973-ban egyszerre kapott Liszt Ferenc-díjat, öt évvel később Kossuth-díjat, 1984-ben érdemes művész címet, 1988-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat, és 1990-ben ugyanabban az évben lettek kiváló művészek.

Pályájuk párhuzamos szakaszában több közös, ritkaságszámba menő lemezfelvételt készítettek, köztük Mozart összes zongoraszonátáját négy kézre, vagy Mozart, Ravel és Brahms kétzongorás darabjait. Kocsis Zoltán számtalan koncertmeghívást kapott a világ minden tájáról. Adott közös koncertet Franciaországban Szvjatoszlav Richterrel, huszonöt évesen már a világ szinte valamennyi jelentős zenekarával fellépett, és a legkiválóbb karmesterekkel dolgozott együtt.

1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart, 1987 óta karmesterként is fellépett. 1992-ben a BFZ művészeti vezetője, majd első vendégkarmestere, szólistája és kamarazenésze lett. Bartók Béla zongorára és zenekarra írt műveinek Fischer Ivánnal és a Fesztiválzenekarral készült felvételeiért Edison-díjat kapott, Debussy lemezéért Gramophon-díjat és az Év hangszeres felvétele díját nyerte el. 1997 óta a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója volt. 2012-ben súlyos, életmentő műtéten esett át.

Legendásan híres volt tiszta, precíz zongorajátékáról. Képes volt a legvirtuózabb megoldásokra is, drámai hangulatteremtő képessége mély nyomokat hagyott közönségében.

Némethy Attila zongoraművész saját Facebook oldalán a következőket írta:

"Volt óra, hogy képtelen ritmusokban játszott Chopin mazurkákat, észtvesztő tempóban Mozartot, aztán kihívott minket vitára, hogy érveljünk, hogy ez miért rossz. Cáfoljuk meg. De az ő játékát, ha extrém is volt, ha különösen gyors tempókat vett, nem lehetett megcáfolni. Mennyien akarták és akarják másolni. A növedékek állandóan hivatkoztak a felvételeire, a tempóira, erre, arra, csak mindenki azt felejti, hogy ők nem Kocsis Zoltánok! Mert belőle egy van, vagy volt.

Hogy játszott Bartókot... Bartók! Aki leírta, hogy csak azt sajnálom, hogy tele poggyásszal kell elmennem! Zoli kofferje is tele volt, tele kellett, hogy legyen, hiszen annyi minden foglalkoztatta."


Bartók Béla műveinek avatott tolmácsolója, kivételes súlyú letéteményese volt. Ő volt a művészeti vezetője a 2006-ban útjára indított Bartók Új Sorozatnak, amelyben a múlt század egyik legjelentősebb zeneszerzőjének művei jelennek meg harmincegy lemezen, a zeneszerzői szándékokat a legmesszebbmenőkig figyelembe vevő, hiteles előadásban.

2004 januárjában a cannes-i Midem fesztiválon életműdíjat kapott, és átvehette a francia művészeti érdemrend lovagi fokozatát. 2005-ben másodszor is Kossuth-díjjal tüntették ki. Bartók Béla születésének 125. évfordulóján másodszor is megkapta a Bartók-Pásztory-díjat, 2007-ben a magyar kultúra követe lett, s jubileumi Prima Primissima-díjjal is kitüntették. 2012-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült, idén májusban vehette át a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play bizottsága által megítélt Fair Play-díjat. Az előadóművészek közül elsőként ő lett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.

Az 1970-es években létrejött zeneszerzői csoport tagjaként egy, a hagyományoktól független zenei nyelv kialakítására törekedett, s egyik alapítója volt a kortárs zenei közéletet alaposan felkavaró Új Zenei Stúdiónak. Szerzett darabokat a nemzetközi muzsikusokból álló, világhírű kortárs zenei formáció, az Ensemble Modern számára is. Különböző zenei stílusokban való jártasságát bizonyítja Kiskarácsony, nagykarácsony című műve, amelyben az ismert karácsonyi dalt 47 variációban, a zenetörténet különböző stíluskorszakait szemléltetve dolgozta fel.

Jelentős mennyiségű, mintegy 140 zenekari hangszerelést, illetve zongorára való átdolgozást is készített Bach, Haydn, Johann Strauss, Dvořák, Debussy, Ravel, Rachmaninov, Wagner, Enescu, Bartók és Kodály műveiből. Nevéhez fűződik Arnold Schönberg Mózes és Áron című operájának 2009-es magyarországi ősbemutatója Miskolcon. A darabot egy évvel később a budapesti Művészetek Palotájában is előadták, erre az alkalomra - világpremierként - az osztrák zeneszerző vázlatainak felhasználásával megkomponálta a mű harmadik felvonását.

Kocsis Zoltán
Kocsis Zoltán

A világhírű zongoraművész a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tagja és támogatója volt, 1990 óta minden évben születésnapján koncertet adott a szervezet javára, amelynek bevételeit a szolgálat javára ajánlotta fel.

Kocsis Zoltán azt vallotta: "Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegességre. Arra, hogy az adott pillanatban a lehető legőszintébben és leghitelesebben átadhassuk a közönség számára azt az élményt, amely a művel való első találkozáskor és a darabbal foglalkozás során folyamatosan ér bennünket." Úgy vélte, a szavak elvesztették súlyukat, csak tettekkel lehet példát mutatni, hogy azután erőnktől és tehetségünktől függően icipicit igazíthassunk a világon.

Összegyűjtöttünk néhány emlékezetes felvételt Kocsis Zoltántól, amelyeket itt érhet el>>>