Etelka, Aletta

Tiltakozó akcióval zavarták meg a Magyar Zenei Tanács ülését

2016.11.23. 13:55

Programkereső

A tüntetők a Városligetbe tervezett Magyar Zene Háza felépítése ellen tiltakoztak.

Levegő nélkül nincsen zene”

- ez a transzparens fogadta a Magyar Zenei Tanács teadélutánjára érkezőket a Rózsavölgyi Szalon előtt. Egy maroknyi zenész és aktivista, a „Zenészek a Magyar Zene Háza Ellen” csoport tagjai ugyanis tüntetést szerveztek erre az időpontra, hogy kifejezzék nemtetszésüket az épülettel szemben, amelynek megtervezése is 740 millió forintot vett igénybe. Befőttesüvegekben egy-egy falevelet hoztak magukkal, szimbolizálva a levegőt, mint alapvető életfeltételt.

A munkacsoport vezetője, Batta András és a Városliget Zrt. munkatársa, Horn Márton projektvezető tartott prezentációt az épületkomplexumról, amit a tervek szerint 2018-ra fejeznének be. Mint az már korábban is tudható volt, az épületet a bécsi Haus der Musik vagy a párizsi Cité de la Musique mintájára a „zene előszobájaként” pozicionálják, vagyis elsődlegesen a zene megszerettetését, felfedezését, illetve a tehetséggondozást szolgálná, egyfajta belépőként szolgálna a hangversenyélethez.

Horn Márton leszögezte:

az épület egy olyan, eddig kerítéssel körbekerített, tízezer négyzetméteres területen fog felépülni, ami az 1970-es évek óta nem része a parknak, kilenc olyan épület állt itt, amit már jó ideje nem használtak semmire.

Szavai tanúsága szerint tehát az építkezés nem avatkozik be nagy mértékben a zöld környezetbe. A természet tiszteletét sugározza a Suo Fujimoto japán sztárépítész által megálmodott épület arculata is, ami egy hatalmas lótuszvirágot, mások szerint gombát vagy felhőt idéz meg. A Városliget Zrt. közlése szerint a területen összesen 40 fa található, amelyből az egészséges egyedeket átültetik és csupán a beteg, menthetetlen fákat vágják ki, ám ezeket többszörösen, a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint a Városligeten belül pótolják majd.

Az épület három szintes lesz: a -I. szinten állandó és időszakos, zenei témájú kiállítások, a földszinten az előadóművészet, az emeleten pedig a múzeumpedagógiai foglalkozások kapnak teret. Az épületben a modern kor igényeihez alkalmazkodó, könnyűzenei archívumot is tartalmazó könyvtárat, valamint Gőz László ötlete alapján egy hangkupolát, hangdómot is kialakítanak, utóbbi egyfajta zenei planetáriumként komplex audiovizuális élményt kínál majd. Ezen kívül egy szabadtéri színpad is épülne. Mint kiderült, az előadóművészeti funkció nem annyira a sztárfellépők felvonultatására irányulna, sokkal inkább a félprofi, vagy amatőr előadók számára nyújtanának itt fellépési lehetőséget, így például a Cseh Tamás Program támogatottjainak. Azt is megtudtuk, hogy a 25-45 év közötti célcsoport megszólítása miatt a klasszikus- és népzene mellett nagyon erős jelenlétet biztosítanának itt a könnyűzenének is.

Nagy Ákos zeneszerző, a „Zenészek a Magyar Zene Háza Ellen” csoport egyik vezetője a fentiekkel kapcsolatban elmondta:

ez nem csak a fákról szól, hanem arról is, hogy míg milliárdokért új épületet terveznek a zene megszerettetésének céljából, addig a zenei oktatási intézményekben, így a Zeneakadémián sincs elég gyakorlótér, öldöklés megy a hangszerekért, másutt nem tudnak kottákat rendelni, nincs elég kottatartó, nincs fűtés, nem tudják kifizetni a tanárok bérét.

El lehet menni megnézni például a Bartók Konzervatórium kamaratermét és utána mellé lehet tenni a Liget Projekt keretében épülő Magyar Zene Házát. Azt hiszem, hogy ez a valóság” - fogalmazott. „Fel kell újítani az épületeket és jól kell képezni a pedagógusokat – erre kell költeni” - hangsúlyozta.

Kérdésünkre, hogy szerinte milyen intézmények töltik be a Magyar Zene Háza által megcélzott zenepedagógiai funkciót, így felelt: „Fischer Iván kiválóan ellátja ezt a funkciót idestova több, mint 25 éve a maga kakaókoncertjeivel, valamint ott vannak például a Hangszersimogató elnevezésű rendezvények, Solymosi Tari Emőke és Földes Imre remek estjei. Tehát úgy gondolom, ezt a célt nem intézményeknek kell ellátnia, hanem a zenészeknek. Ha létre is hozunk egy intézményt, aminek a zene megszerettetése lesz a célja, akkor az egészben lúgozott lesz az élet. Maga a rendszer rossz, tudniillik a Nemzeti Együttműködési Rendszer, amire az intézmény koncepciója épül ” - fogalmazott.

Kérdésünkre, hogy az akció után miért nem éltek a Batta András által felajánlott párbeszéd lehetőségével, Nagy Ákos elmondta: több fórumon igyekeztek eszmecserét kezdeményezni a döntéshozókkal, eddig azonban egyik megkeresésükre sem reagált senki érdemben, üres vitába pedig nem szeretnének bonyolódni, hisz ők eleve az egész koncepcióval nem értenek egyet.