Árpád

Koktélparti

Mi a fene az az opusz 69?

2017.06.25. 09:42

Programkereső

Biztos ön is találkozott már azzal a furcsa számmal a zeneművek címe után: ez az opusz szám. De mi ez? És miért van rá szükség?

Imádunk rendszerezni, no meg kell is: ha minden szét is esne, jó tudni, hogy van egy Beethoven-életmű, melyet számok gondos sorrendje jelöl. Ennek többféle módja van: kezdjük az opusz számmal.

Az opus, vagy magyarosan opusz latin szó, azt jelenti: munka. Ennek a többes száma az opera, ami borzasztóan zavaró, hiszen egy műfajt is jelöl. Magyarul tehát mondunk olyat, hogy opuszok. Nagyjából a 19. század elejéig a zenekiadók saját maguk adtak opusz számokat a zeneművekhez, hogy viszonylagos időrendbe helyezzék az életműveket. Szóval ha

Dudák Staropramen cseh zeneszerző

gondosan, a művek keletkezési sorrendjében adta oda a kiadójának az elkészült kottákat,  a kiadó pedig ki is adta azokat, Staropramen úr az opusz számok alapján tökéletesen tudja, mit, mikor, mi után írt. Ideális esetben. (Persze ilyen nincs, ahogy Dudák Staropramen nevű komponista sincsen. Ezek egy-egy cseh sör nevei, na de nem véletlenül mondtam, hogy ideális esetben.)

A valóság persze sosem ideális. Ha a zeneszerző két helyre adott kéziratokat, akkor máris össze-vissza számozták a műveit. Egy-egy dal vagy rövid kórusmű pedig nem is feltétlenül kapott számot, hiszen könnyebb megjegyezni egy olyan műdalcímet, mint az "Oh én drága söröm, miért melegedtél meg?", mint azt, hogy F-dúr dal, op. 56. Ugyanez ok miatt ritkán kaptak opusz számot az operák is.

Beethoven, mint mindenben, ebben is önfejű volt: ő az elsők között volt, akik saját kezűleg látták el opusz számmal a műveiket. De ezzel is csak a baj van: mi van a fiókban maradó vagy befejezetlen művekkel? Vagy azokkal az alkotásokkal, amelyeket fiatalon írt a szerző, de csak jóval később közölt?

Ezeket a problémákat akarták megoldani a muzikológusok, de

valószínűbb, hogy csak tovább bonyolították a helyzetet.

Vivaldi műveit RV számok jelzik (a Ryom-Verzeichnis rövidítése, azaz a Ryom-jegyzék Peter Ryom után). Bach műveit Wolfgang Schmieder rendszerezte, ez a BWV (Bach-Werke-Verzeichnis) katalógus. Mozart műveit pedig a Köchel-jegyzékszámok jelölik. Bartók műveihez két jegyzéket is létrehoztak, az elsőt Szőllősy András zenetörténész, ez az Sz-jegyzék, a másodikat Somfai László, ez a Béla Bartók Thematic Catalogue. De ha az érettkori Hegedűversenyről beszélünk, nem érdemes ezekkel a számokkal dobálózni: Sz. 112., BB. 117. Semmi értelme. Hiszen tudható, hogy Bartóknak van egy fiatalkori hegedűversenye, illetve van a II. hegedűverseny, melyet általában csak Hegedűversenyként emlegetünk. (WQXR.org)

Elindult Koktélparti című sorozatunk! 

Ön is járt már úgy, hogy meghívták egy elegáns koktélpartiba, ahol csupa sznob és nagyvilági ember mulatta az időt, de Ön csak bután állt a sarokban, mert nem tudott miről beszélgetni? Nos, ennek vége! Vágjon fel előttük azzal a sok mindennel, amit itt olvas! Böngésszen a cikkeink között!