Zita, Mariann

Kettőt pislogtunk, és Horti Lilla sztár lett

2017.10.21. 13:38

Programkereső

A Zeneakadémia sztárvendégként hívta meg a fiatal tehetséges énekesnőt a Kelemen Kvartett október 24-i koncertjére. Kezdődik az Otthon a Zeneakadémián sorozat.

Horti Lilla tavaly a II. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyen tűnt fel először, ahol második díjat nyert, nagy örömöt szerezve ezzel egyik tanárának, aki történetesen a verseny névadója. A huszonnégy éves énekesnő felkérései egyre sokasodtak: részt vett a Fidelio Fortissimo programban is, én idén nyáron a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon hallottam először a  Scaevola című opera ősbemutatóján, ahol egyébként magasan uralta az énekesi mezőnyt.

Horti Lilla most tehát sztárvendég, legalábbis ezt olvasom a sajtóanyagban, és akármilyen korai ezt a szót egy huszonnégy éves énekesnőre használni, el kell ismernem, hogy végtére is úgy lesz valakiből sztár, hogy elkezdik ezt mondani róla.

A Kelemen Kvartett 2010-es megalakulása óta sikert sikerre halmoz:

világszerte koncertezik, és számos nemzetközileg is nagyra becsült díjat mondhat magáénak. Az együttes fellépett már a Carnegie Hallban, a Musikverein-ban, a Berlini Filharmoniaban, és visszatérő vendége többek között a londoni Wigmore Hallnak, az amsterdami Concergebouw-nak és a velencei Teatro Fenice-nek is.

A 2017-2018-as évadban a „Zeneakadémia rezidens együttese” címet a Kelemen Kvartett viseli. Az októbertől áprilisig tartó, öt részes koncertsorozatuk keretében a vonósnégyes formációban rejlő sokszínűséget kívánják a közönség elé tárni, sok más, izgalmas összeállítású mű megszólaltatása mellett.

Kelemen Kvartett
Kelemen Kvartett

Az első hangversenyen Horti Lilla lesz a vendégük a Zeneakadémia Nagytermében. Schönberg 2. vonósnégyese a zeneszerző életének egyik legfájdalmasabb időszakában született, amikor felesége, Mathilde rövid időre otthagyta közös barátjukért, a festő Richard Gerstlért. A darab nemcsak a személyes dráma kifejezése miatt izgalmas, hanem azért is, mert Schönberg itt számol le végleg a hagyományos tonalitással. A harmadik és a negyedik tétel ráadásul a műfaj határain is túllép, amikor szoprán szólót emel be a hangszeres kamarazene csúcsának számító vonósnégyesbe. Közismert, hogy

a speciális énekhangra írott szólót csak kevesen tudják elénekelni.

Schönberg mellett felhangzik az idén 185 éve született Johannes Brahms első, valamint Puccini Krizantémok című vonósnégyese. Brahms első vonósnégyese 1873-ban, a szerző negyvenéves korában született. Brahms állítólag több mint húsz vonósnégyest írt és semmisített meg, mire az elsőt felvállalta: a végeredményből úgy tűnik, érdemes volt várnia. Puccini kevés kamaraművének egyike, a Crisantimi című vonósnégyes alig több, mint másfél évtizeddel később, 1890-ben született egyetlen éjszaka alatt.

Az Otthon a Zeneakadémián című sorozat keretében a Kelemen Kvartett decemberi vendége Frankl Péter Londonban élő, világhírű zongoraművész. A Dohnányi-muzsika örömünnepének nevezhető műsorban olyan remekművek csendülnek majd fel, mint a c-moll és az esz-moll zongoraötös és a C-dúr szextett. A műsor egyúttal tisztelgés a 20. századi magyar zene egyik meghatározó személyisége, Dohnányi Ernő emléke előtt a művész születésének száznegyvenedik évfordulóján. Januárban Nils Mönkemyer brácsaművész, a müncheni Zeneművészeti Főiskola professzora, februárban a világ első számú klarinétművészeként számon tartott Andreas Ottensammer, a Berlini Filharmonikusok első klarinétosa lesz a Kelemen Kvartett vendége. A magyar származású művész külföldön rengeteget játszott a Kvartettel, ám Magyarországon most lépnek először együtt színpadra. Áprilisban, az Otthon a Zeneakadémián című sorozat utolsó hangversenyén a szintén magyar származású, szerb zongoraművész Alexander Madžar lesz a Kvartett vendége. A koncerten Brahms mellett Haydn és Schumann vonósnégyeseit hallhatják a zenekedvelők.