Béla

A KULT50 bemutatja: Fischer Iván

2017.10.28. 12:00

Programkereső

A lakás, amelyben felnőtt, az Andrássy út 27. harmadik emeletén, ma színház. Fischer Iván portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Fischer Iván a Budapesti Fesztiválzenekar alapítója és zeneigazgatója, a berlini Konzerthaus és a Konzerthausorchester zeneigazgatója. Az utóbbi években zeneszerzőként és rendezőként is tevékeny. Műveit bemutatták már az Egyesült Államokban, Hollandiában, Belgiumban, Németországban és Ausztriában is. Nevéhez fűződik a Magyar Mahler Társaság megalapítása, ami nem csoda, hiszen a Mahler-életmű teljes körű bemutatására és ápolására misszióként tekint, és személyében talált védnökségre a Brit Kodály Akadémia.

Számos nemzetközi szaklap a világ legeredményesebb karmesterei és zeneigazgatói között tartja számon.

 Vendégkarmesterként rendszeresen dirigálja a Berlini Filharmonikus Zenekart, sok időt tölt az amszterdami Royal Concertgebouw Zenekarával, és többször állt már az Egyesült Államok vezető szimfonikus zenekarainak élén. Több operaház zeneigazgatójaként is működött. Intenzíven turnézik zenekarával, lemezfelvételei feltétlen szakmai érdeklődést és a közönség elismerését is kiváltották.

Legjobban azonban az általa 1983-ban alapított Budapesti Fesztiválzenekarhoz kötődik, amelyről így beszélt egy interjúban: „A Fesztiválzenekar hihetetlenül jó. Nem csak a Gramophone által felkért szakértők mondják ezt. (A BFZ-t a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara között jegyzi a szaklap – a szerk.) Én is bátran és büszkén állíthatom, hogy a világ egyik legjobbja, mert folyamatoson dolgozom a többi csúcszenekarral Berlinben, Bécsben, Amszterdamban, New Yorkban.

A Fesztiválzenekar egy csoda, egy vidám, jókedvű, közben hallatlanul fegyelmezett közösség, amely sikert sikerre halmoz.”

(Népszabadság, 2016) Mindemellett társadalmi szerepvállalásuk keretében közösségi heteket tartanak, elviszik a zenét iskolákba és idősek otthonába, és szokatlan időben, éjfélkor kezdődő koncertjeik olyan közönséget is elérnek, amely hangversenytermekbe csak ritkán jár.

Fischer Iván Budapesten kezdte meg hangszeres tanulmányait.

Zongorázni, hegedülni, később csellózni is tanult, majd évekkel később Hans Swarowsky karmesterosztályában folytatta tanulmányait az osztrák fővárosban.

A lakás, amelyben felnőtt, az Andrássy út 27. harmadik emeletén, ma színház. A hely szinte predesztinálva volt arra, hogy Fischer Iván Lakásszínháza, azaz a FILC legyen belőle, hiszen a karmester édesapja egykor a Vígszínház zenei vezetője volt, aki rengeteg történetet mesélt a háború előtti korszak nagyjairól.

A róla készült dokumentumfilmhez a stáb egy éven át követte a karmestert három földrészen, tucatnyi ország koncerttermein át. A filmben megismerjük Fischer Ivánt karmesteri, rendezői és zeneszerzői énje mellett magánemberként is, és bár a zsenialitásnak nincs receptje, bepillantást nyerhetünk a titokba, amely őt a zenei élet legnagyobb nemzetközi kritikusa szerint is az év emberévé tette 2014-ben.

A művészt a Magyar Köztársaság elnöke Arany Emlékéremmel tüntette ki, a Világgazdasági Fórum a nemzetközi kulturális kapcsolatok érdekében tett szolgálatai elismeréseképpen Kristály-díjban részesítette. A Francia Köztársaság kormánya a Művészeti és Irodalmi Rend lovagja címet adományozta neki. 2006-ban Kossuth-díjat, 2011-ben Prima Primissima-díjat kapott, és elnyerte a Brit Királyi Filharmónia díját, valamint a holland Ovatie-díjat. 2013-ban a londoni Royal Academy of Music tiszteletbeli tagjává választotta. 2015-ben megkapta az Abu-Dzabi Fesztivál életműdíját, 2016-ban az Argentin Zenekritikusok Szövetsége a legjobb külföldi karmesternek választotta.

Fischer Iván rendszeresen megnyilatkozik közéleti témákban is, mert hisz abban, hogy a zenének nem csupán a hangversenytermekben, a karmesternek pedig nem csupán a zenekar élén, a pulpituson van jelentős véleményformáló szerepe:

Vannak rendkívül fontos kérdések, amelyek befolyásolják, hogy közös életünk milyen irányt vesz, esetleg veszélyes irányt. Ilyenkor erkölcsi kötelességem megszólalni, a hallgatás bűn lenne.” (Playliszt, 2015)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!