Szilárda

Puck, Titania és a Tündérkirály a Nemzeti Filharmonikusok mesés koncertjén

2017.11.25. 12:02

Programkereső

A zenetörténet mesealakjai elevenednek meg november 28-án, a Müpában hallható koncerten, amelyen többek között elhangzik Weber Oberon-nyitánya Hamar Zsolt dirigálásával, valamint Schumann a-moll zongoraversenye Severin von Eckardstein előadásában.

A koncertet nyitó alkotás, Weber Oberon–nyitánya egy tündéropera karaktereit vonultatja fel bámulatos színességgel és nem kevés humorral.

Az Oberon, or the Elf King's Oath a szerző utolsó operája.
Hamar Zsolt
Hamar Zsolt
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Charles Kemble londoni színész-impresszárió kérte fel a zeneszerzőt egy új mű komponálására, amelyet a Bűvös vadász és a Preciosa mellett tervezett színpadra állítani Londonban. Az orvosok óva intették Webert előrehaladott tuberkulózisa miatt, de a zeneszerző elsősorban családja financiális helyzetét tekintetbe véve elvállalta az utazással és megterhelő próbafolyamattal járó felkérést. A zeneszerző az angol nyelv minél teljesebb elsajátítása érdekében intenzív tanulmányokba kezdett. 1826 februárjában elutazott Londonba, a még nem teljesen kész mű partitúrájával. A zenés számok egy részét a próbafolyamat közben írta meg, mindez a betanítással és a társasági kötelezettségekkel együtt rendkívül megterhelte a zeneszerző amúgy is gyenge egészségi állapotát. Az Oberon ősbemutatóját 1826. április 12-én tartották Londonban, a mű rendkívül nagy sikert aratott. Weber ugyanakkor nem volt elégedett az operával, már ekkor tervezte az átdolgozását, de erre végül betegsége miatt már nem kerülhetett sor: a bemutató után szűk két hónappal Londonban hunyt el, egy nappal tervezett hazaindulása előtt.

Robert Schumann a-moll zongoraversenyét a romantikus zongorairodalom kiemelkedő tolmácsolója, Severin von Eckardstein előadásában hallhatják. A saját fantáziavilágot teremtő, a zene álmokkal teli éjszakai oldalát is megannyi remekműben megjelenítő Schumann zongoraversenye a romantika, mint életérzés par excellence kifejeződése, és ha kimondatlanul is, de bizonyára ebben is szerepet kaptak képzeletének kitalált alakjai.

Robert Schumann
Robert Schumann

Schumann életműve a rendszerető zenetörténészek számára rendkívül vonzó. Pályája könnyen osztható korszakokra, mégpedig műfajok szerint. Zongoraműveket komponált, dalokat, szimfonikus- és kamaraműveket, színpadi, egyházi zenét. Nem tudhatjuk, hogy Schumann számára világos volt-e ez a műfajról műfajra való haladás, e vonzó rendszer mindenesetre némi kiigazításra szorul. Schumann ugyanis az egyes műfajok határait kitágította, és sokszor ötvözött egymással, korábban világosan elkülönülő formákat, így teszi a lírai kisformákat és a dalt a szimfónia és a versenymű részévé, vagy olvasztja fel a fúga szikár szerkezetét költői közjátékokkal.

A zongoraversenyének alapjául szolgáló tétel ugyancsak több műfaj keveredésének eredménye. 1841 májusában fogott hozzá, de terve már évekkel korábban felmerült.

A szimfónia, a concerto és a Grande Sonate keveréke lesz; képtelen vagyok virtuózok számára komponálni, valami másra kell gondolnom.

– írja menyasszonyának, Claranak 1839-ben. Az elkészült tétel valóban furcsa keveréke zongoraversenynek, dalnak, lírai zongoradarabnak. A nem sokkal korábban befejezett 1. szimfóniában Schumann a szimfonikus nagyformát hódítja meg, s a Beethovent követő generáció tagjaként legfőbb problémája, hogy a lírai anyagot hogyan lehet egy dinamikus forma keretein belül feldolgozni. Erre a kérdésre kevés mű ad meggyőzőbb választ, mint Schumann zongoraversenyének első tétele. Szemben a virtuóz concertókkal, ahol a szólista technikai tudásának bemutatása a cél, s ahol a zenekar pusztán a hátteret szolgáltatja a cirkuszi produkcióhoz, Schumann a zongora szólamát a szimfonikus anyagba olvasztja, s nála a két fél – zongora és zenekar – egyenrangú és egymást segíti. A drezdai ősbemutatót rövid időn belül számos nagy sikerű előadás követte Lipcsében, Prágában, Bécsben, minden alkalommal a karrierje csúcsán álló sztárzongorista, Clara Schumann előadásában.

Severin von Eckardstein
Severin von Eckardstein
Fotó: Fotostudio Zur Alten Metzgerei

Severin von Eckardstein 1978-ban született Düsseldorfban. Az évek során nemzedéke egyik első számú zongoristájává nőtte ki magát. A világ jelentős koncerttermeiben adott szólóesteket és lépett fel vezető karmesterek pálcája alatt, illetve nemzetközi versenyeken nyert díjakat. A világ egyik legjelentősebb versenyén, a brüsszeli Erzsébet Királynő Versenyen elért győzelem indította el a pályáján.

...Ami lenyűgöző ebben a zongoristában, hogy amikor játszik, minden olyan könnyűnek tűnik. Messze meghaladja az akadémiai mestertudást: Severin von Eckardstein valami olyasmi birtokában van, amit nem lehet megtanulni. A zene az ő természete, és a zongora az az eszköz, amellyel azt közvetíti nekünk.

(“Crescendo”, Brüssel 2014)

A Tűzmadár Sztravinszkij első, Gyagilev balettegyüttese számára komponált táncjátéka, melyet a társulat 1910-ben, Párizsban mutatott be. A balett sikere egy csapásra ismertté tette Sztravinszkij nevét. A balett forgatókönyvét és koreográfiáját Mihail Fokin készítette.

Igor Sztravinszkij
Igor Sztravinszkij
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

A halhatatlan gonosz Kascsej elvarázsolt birodalmában lányokat tart fogva, a férfiakat kővé változtatja. Csak addig marad halhatatlan, amíg lelke, amelyet tojás formájában kosárban őriznek, sértetlen marad. Iván cárevics, miközben a Tűzmadarat üldözi Kascsej elvarázsolt kertjébe téved. Miután megfogja a madarat, egy tollát kéri, majd szabadon engedi. Ezután találkozik tizenhárom leánnyal, egyikbe azonnal szerelmes is lesz. Megtudja, hogy mindannyian hercegnők, akik a zöldkarmú emberevő óriás varázslata alatt élnek. Követi őket az óriás palotájába, ahol az őrt álló szörnyek foglyul ejtik. Ám mielőtt ő is kővé változna, eszébe jut a Tűzmadár bűvös tolla. Meglengeti és megjelenik a Tűzmadár, aki elárulja Kascsej halhatatlanságának titkát. Iván összetöri az életet jelentő tojást és Kascsej azonnal elpusztul. Varázslatai szertefoszlanak, valamennyi foglya megszabadul. Iván és a hercegnő megtartja kézfogóját.

A mű csodálatos zenekari színgazdagságát Cakó Ferenc világszerte ismert homokanimátor video projektorral kivetített látványos képsorai kísérik.

Cakó Ferenc animációs filmjei közt a homok animációs filmek hozták a legtöbb nemzetközi sikert. Ebből a műfajból fejlesztette ki a művész a homokfestmény előadástípust, ami zenérehomokkal történő figurális rajzolás-festés, amit egy kivetítő segítségével mozivászon nagyságban lehet élvezni. Ez a világon egyedülálló produkció, különleges performance, amit Cakó Ferenc nagy társadalmi rendezvényeken, fesztiválok megnyitóján, világkiállításokon, színházi és operaelőadásokon szimfonikus zenekarokkal és CD-ről is adott elő Berlintől Lisszabonig, Tel Avivtól Strassburgig szerte a világban, mindig óriási sikerrel.
Cakó Ferenc
Cakó Ferenc
Fotó: Nemzeti Filharmonikus Zenekar

A további részleteket ide kattintva találja meg.

Támogatott tartalom