Antal, Antónia

Koltai Katalin: A gitár hangja magányos költészet

2018.01.09. 11:57

Programkereső

Koltai Katalin nem elégszik meg a megszokott gitárrepertoárral. Január 12-i szólóestjén hat átiratot játszik majd a BMC-ben, köztük olyan műveket, amelyeket nem csak eljátszani kihívás, hanem átdolgozni is komoly feladat volt.
Koltai Katalin
Koltai Katalin
Fotó: Arató Judit

Mióta anya lettél, ez lesz az első önálló ested. Hány gyereked van, és mennyi idősek?

– Iván négy és fél éves, Luca Rebeka pedig kettő múlt.

Zenélsz nekik is?

– Nem hagytam abba a zenélést azzal, hogy megszülettek, várandósan is játszottam, és a születéseik után két héttel már gyakoroltam, egy hónapra rá pedig koncerteztem.

És amikor gyakorolsz, ők ott csúsznak-másznak körülötted?

– Pontosan. Amikor Ivánka megszületett, hamarosan leraktam a lábamhoz egy pokrócra, játszottam, ő pedig figyelte, hogy mi is ez. Először csak néhány perc nyugtot hagyott, aztán egyre többet. A mai napig nagyon szépen tolerálja, hogy gyakorolok...

– ... sőt, az is lehet, hogy tetszik neki, nem?

– Teljesen zeneőrült. Nagyon tud figyelni a zenére, most pedig elkezdett dobolni tanulni. Luca kicsit türelmetlenebb, de egyre kevésbé. Szóval nálam így zajlik a felkészülés egy koncertre.

Akkor hadd kérdezzelek erről a koncertről. Hat saját átiratot játszol. Hogy választod ki ezeket a műveket?

– Egy ideje különösen foglalkoztat, hogy a gitárrepertoár milyen rokonságban van a zenetörténet fősodrával. A klasszikus gitár nagyon izolált világ: a leggyakrabban játszott repertoár nagy része a „gitáros szerzők” művei. Én most úgy látom, mintha ezek a gitár művek jelentős részben lenyomatai lennének annak, ami a „nagy zenetörténetben” történt. Agustín Barrios Mangoré paraguayi zeneszerző művei például nagyon emlékeztetnek Grieg Lírikus darabjaira, vagy Chopinre. Villa-Lobosnál – aki jóval eredetibb – francia és avantgárd hatás érződik. Úgy raktam össze ezt a műsort, sőt úgy készítettem ezeket az átiratokat, hogy hallható legyen a rokonság.

Mennyire megszokott dolog, hogy egy gitáros átiratokat készít?

– Azt hiszem, a többségnél nem. Én Eötvös Józsefnél tanultam a Zeneakadémián, aki a Goldberg-variációk átiratával világhírű lett. Vannak extrém vállalkozások – elég, ha Kazuhito Yamashitát említem, aki az Egy kiállítás képeiből készített gitárváltozatot –, amelyek már Guiness-rekordot érnének. De engem nem az vezérel, hogy minél grandiózusabb legyen az eredeti mű, hanem hogy a hangszerhez közel álljon. Olyat választok, amiben meghallom a gitár hangját. Nem fogom átírni az Allegro barbarót vagy az V. szimfóniát.

Épp ezért volt telitalálat Raveltől az Oiseaux tristes (Szomorú madarak).

– Ravel azt mondta erről a darabról, hogy olyan, mint az improvizált zene, és virtuóz ugyan, de nem mechanikus módon. Nagy szabadság van benne, tehát kínálta magát, hogy átírjam. Persze egy Ravel-kottát egyszerűsíteni kell, mert a hat húr mégiscsak egyfajta korlátot jelent. De hallottam ebben a zenében olyan színeket, amelyekről tudtam, hogy a gitáron még szebben kifejezhetők. Amikor zongorán hallgattam, például arra gondoltam, milyen kár, hogy ezen a hangszeren nem lehet flageolettet játszani.

Koltai Katalin
Koltai Katalin
Fotó: Böröcz Balázs

Milyen kihívások vannak a zongoraművek gitárra való átdolgozásánál?

– Több mint 15 éve készítek átiratokat és kezdettől foglalkoztatott, hogyan bővülhetnek a hangszer nyelvi lehetőségei alternatív hangolások használatával. Egy jó ideje kísérletezem alternatív capo használatával. John Dowland és Poulenc műveiből készített átirataimban már hosszú utat jártam be korábban, szép eredményekkel. Egy idő után fel kellett ismernem, hogy ahhoz, hogy tovább haladjak, nekem kell feltalálnom új eszközöket. A szólóestem záró darabja Bartók Béla Éjszaka zenéje, ami zenei textúrák montázsjellegű rétegződéséből épül fel. Ennek első rétege egy kis szekundokból álló klaszter. Márpedig a gitáron nem lehet kis szekund klasztert játszani, mert a hangok túl távol vannak egymástól a gitár nyakán. Erre készült el első találmányom, az egyhúros kapodaszter, ami a BMC-ben debütál majd! Bartók Éjszaka zenéjéből gitárátiratot készíteni nagyon vakmerő vállalkozás. Számomra a darab lelke – az emberi magány az éjszaka sötétjében, mindannyiunk feloldhatatlan magánya – nagyon közel áll a gitár magányos költészetéhez. Ezért döntöttem úgy, megpróbálom létrehozni a mű gitáros tükrét.