Ágnes

Fidelio Klasszik: Katona, Náray, Réthly, Teszárek

2018.01.12. 18:13 Módosítva: 2018-01-12 18:13:32

Programkereső

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsornak következő adása január 13-án hallható a 92.1-en.
Katona Klári
Katona Klári

Katona Klári az egyik legismertebb magyar énekes. Csakhogy ő nem pusztán énekes, hanem énekes költő, aki szövegeit az utóbbi évtizedekben nemcsak lemezeken, de könyvben is átadja. Művészi pályája mellett hatalmas lendülettel segíti a gyerekek zenei tehetségének és érzékenységének kibontását, ezt szolgálta az Óvodás dalaim című album és a Zeneország című tévés műsor, de társadalmi ügyek mellett is ott áll, legyen szó mélyszegénységről vagy az állatok védelméről. Kész szavak címmel hangoskönyvben mondta el gondolatait az érzések fontosságáról, a világ sokféle szimbólumáról, most pedig itt az új, Közelség című kötet, amelyben férfi és nő kapcsolatáról, az élet picike csodáiról mesél filozofikus hangvételű írásaiban. Ahogyan a szerző fogalmaz: „Ami naponta közel kerül hozzánk, az sodor el talán bennünket a legnagyobb távolságokba egymástól. Mintha attól tartanánk, hogy a közelkerülésben elveszünk. Az igazi közelség: más. Vágyott, befogadó.” Katona Klárit arról is kérdezzük, vajon ez a fajta filozofikus, csendes szemlélődés ott van-e az emberben fiatalabb korában is, vagy később alakul ki. Volt-e ráeszmélése, amitől ő maga is számítja élete új szakaszát? Mi az, amit a fiatalság ad egy művésznek és mi az, amit az érettebb korszak adhat? Mi a legfontosabb a férfi-nő kapcsolatban, és mit értünk mi közelségen és mit a költői én?

ray Erika számtalan film szinkronja, filmek és színházi darabok, musicalek és operettek szereplője és jazzénekes. 1985-től, alig 18 évesen már a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, de szerzett diplomát a kilencvenes években a Zeneművészeti Főiskolán is, jazz szakon. Az éneklés és általában a zene nagyon fontos része életének, ahogyan a színpad is. E kettőt ötvözi a Müpa sorozata, amelyben Náray Erika művészeket, a magyar művészvilág érdekes szereplőit látja vendégül egy beszélgetésre, és természetesen maga is énekel jazz dalokat. A sorozatban megjelenő művészek és a házigazda legfontosabb közös vonása, hogy mindannyian imádják a jazzt. A Jazzyrajongók sorozatban láthattuk már Náray Erika és zenésztársai vendégeként Ónodi Esztert, Sándor Pált, Kovács Patríciát, Nagy Ervint és Grecsó Krisztiánt, január 25-én pedig Hirtling István lesz a vendége. A Jászai Mari-díjas színész ritkán nyilatkozik jazz témában, pedig ő maga is imádja az elmúlt száz év jazztörténetének számos irányzatát és előadóját, ezért is lesz különleges az este, amelynek során kiderül, hogy a basszusgitár, a szaxofon vagy a dob áll-e közelebb hozzá, illetve hogy mely zeneszerzők számait hallgatja (netán játssza?) szívesen. A kedvencek zenéi el is hangzanak majd az est háziasszonya és a Berdisz Tamás által vezetett zenekar előadásában. Náray Erikát arról is kérdezzük, vajon mi annyira vonzó számára a jazzben, mit ad ez a műfaj, amit egyetlen más zenei áramlat sem; hogyan készül a vendégeivel való beszélgetésre, kitől énekel szívesen, és mit énekelne, amit eddig soha nem próbált.

Réthly Attila
Réthly Attila
Fotó: Budapesti Operettszínház

Igazi csemegének ígérkezik Várkonyi Mátyás nagyhatású musicalje, a Dorian Gray, amelyet január 19-én a Budapesti Operettszínház új játszóhelyén, a Kálmán Imre Teátrumban láthat első ízben a nagyközönség. A vad szenvedélyekkel és tomboló érzékiséggel átitatott, Oscar Wilde kultikus regényéből készült, Réthly Attila által színpadra alkalmazott misztikus történet a művészet, a szépség, a lélek, az erkölcs, az értékek és a szabadság kérdéseit egyaránt feszegeti. A rendezővel aról is beszélgetünk, hogy mitől lehet aktuális ma a 200 éve született történet.

Teszárek Csaba
Teszárek Csaba
Fotó: Budapest Bábszínház

Bambi – ha ezt a nevet halljuk, biztos, hogy egy kellemes, bájos mesefigura jut eszünkbe, akinek a meséjét annyiféleképpen megjelenítették már az elmúlt közel száz évben. Bizony, nagyon régi mesehős ő, akinek alkotója Felix Salten osztrák író, aki egyébként eredetileg Siegmund Salzmann néven született Budapesten, de hamarosan családjával együtt Ausztriába költözött. Salten főleg művészeti és színházi kritikákat írt, de ő alapította 1901-ben az első bécsi irodalmi kabarét is. Leghíresebb munkáját, a Bambit 1923-ban jelentette meg, majd 1928-ban lefordították angolra, és Thomas Mann ajánlásával Walt Disney-hez került – mindössze 1000 dollárért – a megfilmesítési jog, és 1942-ben már játszották az amerikai mozik. Természetesen a mese eredeti formájában is nagyon népszerű a gyerekek között, és színházi, sőt rádiójáték változatai is évtizedek óta sikeresek. A Budapesti Bábszínház most felújítja a Bambit, és egy egészen más megközelítésben mesél a fiatal őzről, akinek neve eredetileg az olasz bambino, gyermek szóra utal. Teszárek Csabát, aki a darabban a felnőtt Bambit alakítja, arról is kérdezzük, Bambi vajon ugyanazt jelenti-e minden generáció számára a múlt század húszas évei óta; kell-e arra törekedni, hogy ugyanazt jelentse, vagy éppen a megújulás, az újraértelmezés teszi a mostani gyerekek számára izgalmassá; az eredeti történet mennyi változtatást enged egy színházi feldolgozásban, és mennyire tettek hangsúlyosság vagy kevésbé jellegzetessé egy-egy elemet, szereplőt, szituációt; illetve mit szeretnének elmondani a gyerekeknek a Bambival és mit a felnőtteknek.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2018. január 14-én, vasárnap este hét órától kerül sor.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.