Aladár, Álmos

Fidelio Klasszik: Hajduk, Péterfy-Novák, Szakcsi, Tompos

2018.01.19. 13:47

Programkereső

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása január 20-án hallható a 92.1-en.
Hajduk Károly
Hajduk Károly
Fotó: Dömölky Dániel / Vígszínház

Suttogók – versek és gitárok címmel József Attila költészetébe merül alá az Adaxinház január 26-án az RS9 Színházban Hajduk Károly, Jászberényi Gábor, Kroó Balázs és Czitrom Ádám közreműködésével. Az Andaxinház 1990 óta van jelen a magyar színházi életben, kifejezetten a progresszív irányzatot képviselve, a műfaji határok feloldásával az összművészet felé törekszik. Komplex színházi formanyelvének jellegzetessége az irodalmi szöveg, a tánc, a mozgás, a zene és vizuális hatások együttese. Az Alkotócsoport így vall magáról: „Az Andaxínház előadása minden pillanatával mondani, közölni akar valamit egy olyan világban, ahol ez már lehetetlen. A világ kaotikus, groteszk, abszurd és ironikus, és csak sokféleségében, többértékűségében szemlélhető. Ebben a világban már nincsenek hősök vagy antihősök, vállalt vagy elszenvedett sorsok: itt egyetlen megfogalmazott cél a túlélés.” Bemutatóikban jellegzetes a szószínházi előadások, költői estek, táncelőadások sokasága, köztük a január 26-i Suttogók – versek és gitárok című előadás. A Suttogók kapcsán Hajduk Károlyt, az est egyik szereplőjét arról is kérdezzük, József Attila személyisége, versei vajon feszültségkeltőek, nyugtalanítóak önmagukban is, vagy inkább attól függ ez, hogy milyen lelkiállapotban olvassa az ember; mit jelent a Suttogók elnevezés, mely verseket választották ki és miért.

Péterfy-Novák Éva
Péterfy-Novák Éva
Fotó: BTM

Péterfy-Novák Éva Egyasszony című, 2014-ben napvilágot látott regényéről vált országosan ismertté, melyben megírta erőltetett szülésének, emiatt sérülten született kislányának, bántalmazó házasságának és talpra állásának történetét. Később a FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda Paczolay Béla rendezésében és Tenki Réka főszereplésével színpadra állította a művet, amely előadásként is megrázó erejű lett. Az írónő nemrégiben új, A rózsaszín ruha címűkötettel jelentkezett. A valóságon alapuló és fiktív történeteket egyaránt tartalmazó, a Libri Kiadó gondozásában megjelent tárcanovella-kötetről beszélgetünk Péterfy-Novák Évával, aki néhány dolgot készülő új könyvéről is megoszt velünk.

Szakcsi Lakatos Béla Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész kilencévesen kezdett zongorázni, édesapja hatására. A jazz és az etnojazz egyik kiemelkedő magyar képviselője, a hatvanas években már saját zenekarával játszott, majd 1970-ben a Mountreux-i Jazz Fesztiválon Pege Aladár kvartettjével második díjat nyertek, ami elindította nemzetközi karrierjét is. Aktívan foglalkozik a cigány folklórral, annak gyűjtésével, és ez zeneszerzői munkásságában is fontos, hiszen első cigány musical-je, a Piros karaván 1975-ben mutatkozott be, de fontos állomás az 1998-as Bestia című műve is. Behatóan foglalkozik Kurtág és Ligeti műveivel és általában a különböző zenei műfajok egymáshoz közelítésével. A worldmusical mint új műfaj szintén kapcsolódik a nevéhez: a 2008-as Szentivánéji álom című musicaljét Kerényi Miklós Gáborral és Müller Péter Sziámival írta. Koncertjeire a jazz, a kortárs improvizáció és a népzene összekapcsolódása jellemző. A műfaji határok tágítása jellemzi a Müpa Zene-Szó sorozatának következő estjét is, ahol Szakcsi Lakatos Béla a kortárs magyar irodalom legjavából hívott vendégeket: Bereményi Gézával, Darvasi Lászlóval és Závada Pállal közös fellépése a zene és az irodalom rendhagyó találkozása is lesz január 22-én. A magyar kultúra napja előtt tisztelgő koncert okán Szakcsi Lakatos Bélát arról is kérdezzük, mi volt eddigi legnagyobb kihívása zenei értelemben; volt-e olyan valaha, hogy valaki vagy valami miatt foglalkozott valamilyen zenei projekttel, vagy mindig is a saját útját járta; nem túl magányos dolog-e műfajteremtőnek lenni; ki a kedvenc zeneszerzője, és van-e kedvenc zenei korszaka; továbbá a január 22-i estre meghívott vendégeivel mire készülnek.

A múlt század magyar slágerei még mindig régi fényükben ragyognak, de ehhez kellenek az érzékeny előadók, akik egy-egy átdolgozással, újraértelmezéssel még érdekesebbé tehetik a korabeli zseniális művészek örökzöldjeit. Ilyen vállalkozás a The Great Hungarian Songbook, amely az egykori slágereket a legkülönbözőbb stíluselemekkel ötvözve mesél a régi korokról mindig aktuális mondandóval: szerelemről, csalódásról, férfiról és nőről, az életről. Zerkovitz Béla például egy igazi slágergyáros volt, aki nemcsak zeneszerző, színigazgató, népszerű sanzon- és operettszerző, de a századforduló utáni magyar kuplé- és sanzonszerzők egyik legjelentősebb alakja is volt. Dalait a kocsmákban éppen úgy játszották, mint az Orfeumban, aminek egyébként igazgatója is volt, s a hazai kuplé megteremtőjeként magyarosította az orfeumi dalokat. Számos ismert barátja közül az egyik kedvence Giacomo Puccini, akivel rendszeresen együtt nyaralt. A Müpa sorozatában Tompos Kátya és Takács Nikolas idézi fel február 6-án a legjobb Zerkovitz-slágerek mellett a hatvanas évek táncdalfesztiválos slágereit, sőt filmzenéket is. A két lenyűgöző előadó mellett a Jazzical Trió játszik az est során. Tompos Kátyát arról is kérdezzük, hogy amikor meghallgat egy ilyen régi slágert, megnézi a kottát, mire figyel először, mit hall ki belőle szakmai füllel; vajon miért lehettek annyira népszerűek ezek a múlt századi slágerek egykor és most; mi a nehézségük, és látszólagos könnyedségük ellenére van-e mélyebb tartalmuk; Takács Nikolas mit ad hozzá a saját stílusából, miért szeret vele dolgozni, és ki a saját kedvence az est zeneszerzői vagy dalai közül.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2018. január 21-én, vasárnap este hét órától kerül sor.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.