Klasszikus

210 éve mutatták be a Fideliót

2015.11.20. 15:52
Ajánlom
A mai nap különleges a szerkesztőségünk számára, hiszen 210 éve ezen a napon, 1805. november 20-án hallhatta először a nagyközönség Beethoven egyetlen operáját. Hallgasson bele velünk Placido Domingo előadásában!

Beethoven

Ludwig van Beethoven 1770. december 17-én született Bonnban. Korán megnyilvánuló zenei tehetségét apja lelkiismeretlen és kapzsi módon igyekezett kamatoztatni; a családnak valóban már gyermekkorában Beethoven volt az eltartója. A nyolcvanas évek elején Christian Gottlob Neefe, a Bonnban megtelepedett jeles muzsikus és kiváló pedagógus figyel fel az alig tízesztendős gyermekre, tőle kapja Beethoven az első értékes zenei impulzusokat. 1787-ben jár első ízben Bécsben, családi körülményei azonban megakadályozzák, hogy itt tanuljon tovább, így erre csak 1792-ben kerül sor. Ekkor már Haydn is ismeri néhány kompozícióját, aki rövid ideig tanítja is Beethovent, kapcsolatuk azonban nem marad tartós. A Schenktől és Albrechtsbergertől vett zeneleckékkel is hamarosan felhagy, viszont Salierinél nyolc esztendeig tanul.

Ludwig van Beethoven

Ludwig van Beethoven

1795 márciusában lép fel első ízben a bécsi nyilvánosság előtt B-dúr zongoraversenyének előadásával. Ezt a fellépést azután több is követi, Beethoven azonban kezdettől fogva többet kíván a társadalomtól, semhogy beérné a divatos zongoravirtuóz, az előkelő körök kegyeltjének szerepével. Nem titkolja, hogy zenéje az egész emberiséghez szól, és az arisztokrácia támogatását a művészetének kijáró tiszteletdíjnak tekinti.

A századforduló évében azonban végzetes betegség jelentkezik: hallási zavarokban megnyilvánuló fülbántalom, amely hamarosan teljes süketséghez vezet. A jókedvtől kicsattanó fiatalkori művek árnyékában olyan gyászhangú dokumentum lappang, mint a wertheri világfájdalmat tükröző Heiligenstadti végrendelet. Az 1800-as évek elején már alkotó géniusza magaslatára érkezett zeneköltő magánélete rendezetlen és tragikus: szüntelen lakásváltoztatások, gyors iramban cserélődő házvezetőnők és gyenge jellemű unokaöccse okozta gondok dúlják fel napjait olyan időkben, amikor a történelmi események amúgy is megrendítik nyugalmát.

Egészsége egyre romlik, zongoraművészi pályáját fel kell adnia, bár néhány kamarazenei fellépéssel, valamint művei vezényletével egy ideig még megpróbálkozik. A húszas évek elején már csak társalgási füzetei segítségével érintkezik környezetével, egymás után lépnek fel szervezetében a különféle természetű betegségek, heveny és idült kórok. 1827. március 26-án Bécsben, ötvenhét éves korában halt meg a zene történetének egyik legnagyobb lángelméje.

Fidelio, a háromszor is megírt opera

Beethoven egyetlen operája a Fidelio, amelynek bemutatóját 1805. november 20-án tartották a bécsi Theater an der Wienben, abban az időben, amikor a francia hadsereg első ízben tartotta megszállva a várost. A művet Beethoven „fájdalmai gyermekének” nevezte a megíráskor jelentkező nehezítő körülmények miatt, mint hallása romlása, a társasági élettől való apránkénti elszigetelődése és a történelmi helyzet. Több mint egy évet töltött a komponálással, a próbákat követően az akkor még három felvonásos opera bemutatóját először 1805. október 15-ére tűzték ki, ám az utolsó pillanatban – politikai megfontolásból – a cenzúra be akarta tiltani. Végül sikerült meggyőzni a döntnököket a bemutatásról, ám egyes részeket ki kellett hagyni. Ennek esett áldozatául az opera címe is: Beethoven eredetileg a Leonóra elnevezést szánta operájának, ám végül Fidelióként hirdették meg azt.

A művet a II. Leonóra-nyitányként híressé vált előjáték nyitotta meg, az I. Leonóra-nyitányt ugyanis a mester korábban elvetette. Később aztán az 1806 áprilisában megtartott felújításra egy bonyolult fafúvós passzázs miatt Beethoven belevágott újra átírni a nyitányt (III. Leonóra-nyitány), a felújítás bemutatójára azonban mégsem készült el vele. Beethoven ekkor már hajlott arra is, hogy – szokásaival ellentétben – kompozíciós engedményeket tegyen az énekesek kívánságára. A szövegkönyvet régi jó barátja, Stephan von Breuning fésülte át.

1814-ban született meg a két felvonásos változat Treitschke energikus szövegkönyvi átdolgozásával. Beethoven új nyitányt is írt, a tematikájában az előzőektől teljesen eltérő, ma Fidelio-nyitányként ismert darabot. A zeneszerző ebből az alkalomból komponálta élete legfelemelőbb áriáját (Leonóra recitativója és áriája az I. felvonásból) és ekkor vált véglegessé a Fidelio cím is Beethoven beleegyezésével.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hogy lesz egy párkapcsolati drámából krimi?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kálid Artúrral, Szigetvári Dáviddal, Tóth Endrével és Zsuráfszky Zoltánnal.
Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.