Klasszikus

210 éve mutatták be a Fideliót

2015.11.20. 15:52
Ajánlom
A mai nap különleges a szerkesztőségünk számára, hiszen 210 éve ezen a napon, 1805. november 20-án hallhatta először a nagyközönség Beethoven egyetlen operáját. Hallgasson bele velünk Placido Domingo előadásában!

Beethoven

Ludwig van Beethoven 1770. december 17-én született Bonnban. Korán megnyilvánuló zenei tehetségét apja lelkiismeretlen és kapzsi módon igyekezett kamatoztatni; a családnak valóban már gyermekkorában Beethoven volt az eltartója. A nyolcvanas évek elején Christian Gottlob Neefe, a Bonnban megtelepedett jeles muzsikus és kiváló pedagógus figyel fel az alig tízesztendős gyermekre, tőle kapja Beethoven az első értékes zenei impulzusokat. 1787-ben jár első ízben Bécsben, családi körülményei azonban megakadályozzák, hogy itt tanuljon tovább, így erre csak 1792-ben kerül sor. Ekkor már Haydn is ismeri néhány kompozícióját, aki rövid ideig tanítja is Beethovent, kapcsolatuk azonban nem marad tartós. A Schenktől és Albrechtsbergertől vett zeneleckékkel is hamarosan felhagy, viszont Salierinél nyolc esztendeig tanul.

Ludwig van Beethoven

Ludwig van Beethoven

1795 márciusában lép fel első ízben a bécsi nyilvánosság előtt B-dúr zongoraversenyének előadásával. Ezt a fellépést azután több is követi, Beethoven azonban kezdettől fogva többet kíván a társadalomtól, semhogy beérné a divatos zongoravirtuóz, az előkelő körök kegyeltjének szerepével. Nem titkolja, hogy zenéje az egész emberiséghez szól, és az arisztokrácia támogatását a művészetének kijáró tiszteletdíjnak tekinti.

A századforduló évében azonban végzetes betegség jelentkezik: hallási zavarokban megnyilvánuló fülbántalom, amely hamarosan teljes süketséghez vezet. A jókedvtől kicsattanó fiatalkori művek árnyékában olyan gyászhangú dokumentum lappang, mint a wertheri világfájdalmat tükröző Heiligenstadti végrendelet. Az 1800-as évek elején már alkotó géniusza magaslatára érkezett zeneköltő magánélete rendezetlen és tragikus: szüntelen lakásváltoztatások, gyors iramban cserélődő házvezetőnők és gyenge jellemű unokaöccse okozta gondok dúlják fel napjait olyan időkben, amikor a történelmi események amúgy is megrendítik nyugalmát.

Egészsége egyre romlik, zongoraművészi pályáját fel kell adnia, bár néhány kamarazenei fellépéssel, valamint művei vezényletével egy ideig még megpróbálkozik. A húszas évek elején már csak társalgási füzetei segítségével érintkezik környezetével, egymás után lépnek fel szervezetében a különféle természetű betegségek, heveny és idült kórok. 1827. március 26-án Bécsben, ötvenhét éves korában halt meg a zene történetének egyik legnagyobb lángelméje.

Fidelio, a háromszor is megírt opera

Beethoven egyetlen operája a Fidelio, amelynek bemutatóját 1805. november 20-án tartották a bécsi Theater an der Wienben, abban az időben, amikor a francia hadsereg első ízben tartotta megszállva a várost. A művet Beethoven „fájdalmai gyermekének” nevezte a megíráskor jelentkező nehezítő körülmények miatt, mint hallása romlása, a társasági élettől való apránkénti elszigetelődése és a történelmi helyzet. Több mint egy évet töltött a komponálással, a próbákat követően az akkor még három felvonásos opera bemutatóját először 1805. október 15-ére tűzték ki, ám az utolsó pillanatban – politikai megfontolásból – a cenzúra be akarta tiltani. Végül sikerült meggyőzni a döntnököket a bemutatásról, ám egyes részeket ki kellett hagyni. Ennek esett áldozatául az opera címe is: Beethoven eredetileg a Leonóra elnevezést szánta operájának, ám végül Fidelióként hirdették meg azt.

A művet a II. Leonóra-nyitányként híressé vált előjáték nyitotta meg, az I. Leonóra-nyitányt ugyanis a mester korábban elvetette. Később aztán az 1806 áprilisában megtartott felújításra egy bonyolult fafúvós passzázs miatt Beethoven belevágott újra átírni a nyitányt (III. Leonóra-nyitány), a felújítás bemutatójára azonban mégsem készült el vele. Beethoven ekkor már hajlott arra is, hogy – szokásaival ellentétben – kompozíciós engedményeket tegyen az énekesek kívánságára. A szövegkönyvet régi jó barátja, Stephan von Breuning fésülte át.

1814-ban született meg a két felvonásos változat Treitschke energikus szövegkönyvi átdolgozásával. Beethoven új nyitányt is írt, a tematikájában az előzőektől teljesen eltérő, ma Fidelio-nyitányként ismert darabot. A zeneszerző ebből az alkalomból komponálta élete legfelemelőbb áriáját (Leonóra recitativója és áriája az I. felvonásból) és ekkor vált véglegessé a Fidelio cím is Beethoven beleegyezésével.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Színház

Pap Verával és Börcsök Enikővel látható a Pesti Színház nagy sikerű előadása

A Pesti Színház 2010-ben mutatta be Hadar Galron kortárs izraeli író drámáját, a Mikvét, amely tizenegy évvel a bemutató után április 24-én online lesz látható az eSzínház oldalán.
Vizuál

Mindig farmernadrágot viselt – Szomjas Györgyre emlékezett Gelencsér Gábor

Az április 7-én elhunyt filmrendező, Szomjas György művei is láthatók lesznek a Műcsarnok hamarosan megnyíló, filmesek fotóit bemutató tárlatán, ám készítőjük már nem lehet jelen a megnyitón. Gelencsér Gábor filmtörténész búcsúzott tőle a Műcsarnok oldalán.
Vizuál

Elhunyt Szomjas György

Megrendülten olvastuk a Magyar Filmművészek Szövetsége gyászhírét, miszerint 2021. április 7-én, 80 éves korában otthonában, szerettei körében elhunyt Szomjas György filmrendező. 
Zenés színház

A muzsika hangja szigorú valósága

Talán nem meglepő, hogy számos musicalhez hasonlóan a Broadway színpadáról vászonra álmodott, öt Oscar-díjjal jutalmazott és minden idők ötödik legjövedelmezőbb filmjeként számon tartott A muzsika hangját is valós események ihlették, arról viszont már kevés szó esik, hogy a szereplők olyannyira az életből csöppentek a képernyőre, illetve a színpadra, hogy a szerzők még a neveket sem változtatták meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Film készült a Szózat regényes történetéről – Nézze meg online, itt!

A Szózat és a zene kapcsolatáról beszélget Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmjében.
Klasszikus nekrológ

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Klasszikus ajánló

Online koncertvetítés keretében hallhatók John Williams legismertebb dallamai

A Los Angeles-i Filharmonikusok egy korábbi évadnyitó koncertjén filmzenei gálaesttel tisztelgett az ötszörös Oscar-díjas John Williams előtt, ahol olyan művek csendültek fel nagyzenekari hangszerelésben, mint a Csillagok háborúja, A birodalom visszavág vagy a Schindler listája zenéje. A koncertfilm április 10-11-ig között online megtekinthető.
Klasszikus ajánló

Egy hétvége a vonósnégyesek bűvöletében

Idén a Budapest Quartet Weekend tematikája a születésének 160. jubileumát ünneplő cseh zeneszerző óriás, Antonin Dvořák köré épül április 16-18. között.
Klasszikus gyász

50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia zeneszerző

Az Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia oktatója hosszan tartó betegség után, életének 51. évében távozott az élők sorából.