Klasszikus

325 éve született Domenico Scarlatti

2010.10.26. 09:00
Ajánlom
1685. október 26-án született Nápolyban az olasz zeneszerző, kora legnagyobb csembalókomponistája, a szonáta műfajának egyik úttörője.

Scarlatti, aki ugyanabban az évben született, mint Bach és Händel, a 18. század egyik legeredetibb muzsikusa volt, zeneszerzői stílusa nagy hatással volt a klasszikusok zenéjére.

Apja, Alessandro Scarlatti a „nápolyi iskola" vezéralakja volt, Domenico tőle kapta első zeneóráit. Már tizenévesen az apja által irányított nápolyi királyi zenekar komponistája és orgonistája volt, s még a húszat sem töltötte be, amikor első operáját bemutatták. Apja Velencébe küldte tanulni, itt tökéletesedett csembalótechnikája, majd Rómában Mária Kazimira száműzött lengyel királyné fogadta szolgálatába, akinek néhány operát komponált.

Rómában kötött barátságot a vele egyidős Händellel, akivel még zenei párbajt is vívott - a versengés döntetlenül végződött, mert csembalón az olasz, orgonán a német művész bizonyult nagyobb virtuóznak. Scarlatti négy évig a Szent Péter-székesegyház karmestereként működött, majd 1719-ben Londonba ment, hogy bemutassa Narciso című operáját.

A következő évben a rendkívül finom ízlésű, művelt V. János portugál király invitálására Lisszabonba költözött udvari karmesternek és csembalistának, ahol tanítványai közé tartozott Mária Magdaléna Barbara infánsnő is. 1724-ben hazatért Nápolyba, hogy haldokló apja mellett lehessen, s meg is nősült. 1729-ben egykori tanítványa, aki közben a spanyol trónörökös felesége lett, Spanyolországba hívta, így a királyi pár szolgálatába állt.

Élete hátralevő negyedszázadát Sevillában, majd Madridban töltötte, első felesége halála után spanyol nőt vett feleségül. Barátja volt a hozzá hasonlóan nápolyi születésű és az udvarban igen nagy befolyásra szert tett kasztrált énekes, Farinelli. Scarlatti megbecsült emberként halt meg 1757. augusztus 23-án.

Szülőhazáját elhagyva zenei érdeklődése  az opera helyett a hangszeres zene, elsősorban a billentyűs hangszerek felé fordult. Több mint félezer szonátát komponált csembalóra, ezek többsége egytételes, kétrészes formában íródott - ma is ezeket tartják legjelentősebb műveinek. A hangszeres játékban olyan újítások hozott, mint a kézkeresztezés vagy a teljes klaviatúra kihasználása. Zenéjére nagy hatással volt a spanyol flamenco, a helyi folklór elemeit sokszor minden változtatás nélkül alkalmazta, ami akkoriban ritkaságnak számított, s csak később, Bartóknál nyert hasonló jelentőséget.

Korában számos csodálója volt, de műveinek csak kis részét adták ki életében, ezek közt volt 1738-ban harminc csembalógyakorlatának gyűjteménye (Essercizi), amelyet a portugál királynak dedikált. Reneszánsza a 19. században a Beethoven-tanítvány Czerny nevéhez fűződik, aki darabjainak zongoratechnikai értékeit is felismerte. Az elszórtan fennmaradt szonáták rendszerezésével több kísérlet is történt, a legjelentősebb Alessandro Longo, Ralph Kirkpatrick és Giorgio Pestelli munkája.

Scarlatti szonátáit szívesen játszotta Chopin, Bartók és Vladimir Horowitz is; az angol Scott Ross mind az 555-öt felvette, a gyűjtemény 34 CD-lemezre fér rá. Scarlatti nevét a Merkúron kráter őrzi, egyetlen hiteles portréja Velasquez műve.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fellélegzés címmel jön a Fesztivál Akadémia Budapest augusztusban

Az idei komolyzenei fesztivált augusztus 20. és 30. között rendezik meg a Zeneakadémián és más budapesti helyszíneken hatvan magyar művész részvételével.
Plusz

Mihelyt vége a veszélyhelyzetnek, nyithatnak a színházak, a mozik, a múzeumok

Ezt Gulyás Gergely jelentette be a mai Kormányinfón. A Parlament június 16-án szavaz a veszélyhelyzet megszűnéséről.
Plusz

Ezt a törvényt csak a gyerekek kárára lehet meghozni – Művészek az örökbefogadásról

Öt ismert művész emelte fel a szavát a kormány új törvényjavaslata ellen, amely nem tenné kötelezővé, hogy az örökbefogadó szülők tanfolyamon készüljenek fel az örökbefogadásra.
Klasszikus

Miért szép a cselló? Márkus Ágnes válaszol

Hangszertár című sorozatunkban ezúttal a csellót mutatjuk be Márkus Ágnes segítségével, aki Saint-Saëns egy jól ismert műrészletét is előadja.
Színház

Lakatos Márk látványvilágával készül a Dekameron 2020

Csákányi Eszter és Kulka János is szerepel a Trojka Színházi Társulás online előadásában, amely bárki számára ingyenesen elérhető lesz június 11-én este.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Miért szép a cselló? Márkus Ágnes válaszol

Hangszertár című sorozatunkban ezúttal a csellót mutatjuk be Márkus Ágnes segítségével, aki Saint-Saëns egy jól ismert műrészletét is előadja.
Klasszikus gyász

Elhunyt Marcello Abbado olasz zeneszerző és zongoraművész

A 2016-ban elhunyt sztárkarmester, Claudio Abbado bátyja 93 évesen hunyt el csütörtökön otthonában, a Maggiore-tó partján fekvő Stresában.
Klasszikus gyász

Elhunyt Lakatos György, a Gundel és a Hilton legendás prímása

A muzsikust 76 éves korában érte a halál, temetéséről a család később ad tájékoztatást – írja a turizmus.com.
Klasszikus hír

Fellélegzés címmel jön a Fesztivál Akadémia Budapest augusztusban

Az idei komolyzenei fesztivált augusztus 20. és 30. között rendezik meg a Zeneakadémián és más budapesti helyszíneken hatvan magyar művész részvételével.
Klasszikus hír

Igor Levit 16 óra után befejezte 20 órásra tervezett zongoramaratonját

A művész Erik Satie francia zeneszerző Vexations című művét tervezte előadni, a legendás zongoradarab teljes verziója 20 órás.