Klasszikus

40 éve hunyt el ennek a feledhetetlen melódiának a szerzője

2019.04.10. 14:50
Ajánlom
Nino Rota csodagyerekként indult, barátja volt Igor Sztravinszkijnak, egy buszmegállóban ismerkedett meg Fellinivel. A Keresztapa főtémája tette halhatatlanná.

Csodagyerek volt

250px-Nino_Rota_1923-131256.jpg

Nino Rota gyerekként

Giovanni Rota Rinaldi néven zenészcsaládban jött a világra Milánóban 1911. december 3-án. Első zongoraóráit édesanyjától vette, csodagyerekként nyolcévesen már komponált. Tizenegy évesen túl volt – Milánóban és Párizsban is bemutatott – első, Keresztelő Szent János gyerekkora című oratóriumán, és karmesterként is debütált. A milánói Verdi konzervatóriumban folytatta tanulmányait, 1926-ban megszületett első, Hans Christian Andersen nyomán íródott operája. 1930-ban kapta meg zeneszerzői diplomáját a római Santa Cecilia akadémián, majd Toscanini ajánlásával, aki Rotát nagyvonalúan „az olasz Mozartnak” nevezte, az Egyesült Államokban képezte magát. Egyik mestere a magyar születésű Reiner Frigyes volt.

Itt ismerkedett meg Gershwinnel és zenéjével, a dzsessz műfajával és az amerikai filmzenével.

Hazatérve bölcsészdiplomát is szerzett, diplomamunkáját Gioseffo Zarlino reneszánsz zeneszerző munkásságának szentelte. Bariban előbb összhangzattant és zeneszerzést tanított, 1950-től haláláig a helyi konzervatórium igazgatója volt, tanítványai közé tartozott a világhírű Riccardo Muti karmester is.

rota-nino_web-131256.jpg

Nino Rota

Fellinivel egy villamosmegállóban találkozott először

1933-ban írta első filmzenéjét, Raffaello Matarazzo Treno popolare című alkotásához. Összesen több mint 150 filmzenét jegyzett, volt olyan időszak életében, hogy évente átlag tízet. A kezdetektől együtt dolgozott Federico Fellinivel, akivel egy véletlen folytán egy villamosmegállóban találkozott először, a Cinecitta előtt. 1952 és 1979 között a rendező valamennyi alkotásához – köztük olyan filmekhez, mint A fehér sejk, az Országúton, Az édes élet, a 8 és fél, a Róma, a Júlia és a szellemek, az Amarcord, a Casanova, a Fellini-Satyricon, a Zenekari próba – ő komponált muzsikát. A közös munkában a komponista mindig a forgatókönyvet vette alapul, állítása szerint azt sem tudta, mi történik a filmben képileg. A filmtörténet egyik legtermékenyebb párosát eredményező, legendás szakmai és magánéleti barátságuk egy életre szólt. Fellini ravatalánál Rota muzsikája szólt, a gyászmisén az özvegy, Giulietta Masina színésznő kérésére az Országúton híres trombitaszólója csendült fel.

Leghíresebb alkotása A keresztapa témája

Rota legnagyobb sikerét A keresztapa című filmmel érte el: a trilógia első két részéhez Carmine Coppolával, a rendező Francis Ford Coppola apjával közösen írtak zenét (a harmadik már Rota halála után készült), és az 1972-es első részért Golden Globe-, Bafta- és Grammy-, az 1974-es második darabért Oscar-díjjal jutalmazták őket. Rota zenéjére általában inkább a humor és szatíra jellemző, a maffia-filmekben hallható dallamok azonban a tragédia alátámasztására szolgálnak.

A zeneszerző több alkalommal dolgozott együtt a neorealizmus egyik első képviselőjével, Luchino Viscontival (A párduc, Fehér éjszakák, Rocco és fivérei), Franco Zeffirellivel (A makrancos hölgy, Rómeó és Júlia), s olyan filmek zenéje is az ő nevéhez fűződik, mint A háború és béke King Vidor által rendezett amerikai filmváltozata, a szovjet Szergej Bondarcsuk jegyezte Waterloo, vagy a Halál a Níluson című Agatha Christie-krimi. Utolsó filmes munkája a Hurrikán című katasztrófafilm (1979) volt, amelyet eredetileg Roman Polanski rendezett volna, akit azonban kirobbant szexbotránya miatt lecseréltek Jan Troellre.

Barátja volt Sztravinszkijnak

Rota számtalan zongora-, kamara- és kórusművet is komponált, írt operákat (a legismertebb az Aladdin és a csodalámpa és A florentin kalap), egyházi műveket, balettzenéket, egyebek közt Maurice Béjart számára, s közeli barátja volt Igor Sztravinszkij orosz zeneszerző. Dolgozott a színpad számára is, Zeffirelli, Visconti és Fellini színházi munkáiban vett részt. A hatvanas évek közepén az Országúton című filmből készült balettzene azon kevés olasz balettek egyike lett, amely a milánói La Scala repertoárjába is bekerült. A „filmzenék mágusáról” Mario Monicelli készített portréfilmet, Rota zenéje köszön vissza Gus Van Sant amerikai rendező Paranoid Park című drámájában, amelyben a Júlia és a szellemek egyik dallama hangzik fel.

Nino Rota azt vallotta, hogy boldognak érzi magát, amikor komponál, és mindent megtesz azért, hogy zenéjével másnak is boldogságot szerezhessen. 1979. április 10-én halt meg szívroham következtében Rómában, emlékét 1995 óta alapítvány őrzi hazájában.

Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja.

Nino Rota, a filmzenék mágusa

Kapcsolódó

Nino Rota, a filmzenék mágusa

A Keresztapa és a Zeffirelli-féle Rómeó és Júlia filmzenéjét bármilyen körülmények között el tudnánk dúdolni. Na de vajon eszünkbe jut-e ilyenkor Nino Rota neve? Nélküle márpedig ezek a dallamok nem léteznének. Az olasz zeneszerző 1911. december 3-án született.

10 film, ami után operát fog dúdolni!

10 film, ami után operát fog dúdolni!

Nem is sejtené, de ez a négyszáz éves műfaj körülvesz minket, a leghíresebb operarészleteket pedig még azok is ismerhetik, akik egyébként nem járnak operába. Olyan érzelemgazdag, szuggesztív erejű művekről van szó, melyeknek a filmkészítők sem tudnak ellenállni. Íme néhány példa!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Egy életet kell végigélni ahhoz, hogy valaki így tudjon zongorázni

Kurtág Márta emlékére szólt a zene szerdán a BMC-ben, a 94 éves Kurtág György játékát pedig videofelvételen hallottuk. Feleségének tett ígérete volt, hogy ezt a Mozart-szonátát adja elő.
Zenés színház

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Jazz/World

Jön Juan Diego Flórez – Íme a 17. VeszprémFest teljes programja

Az öt napos zenei fesztiválon duplázik a Jazz+Az, érkezik a Postmodern Jukebox és közönség elé lép a világ egyik legnépszerűbb opera csillaga, Juan Diego Flórez.
Vizuál

Eredeti művek – hamis kiállítás?

Lehet-e egy punkot klasszikus kiállításon bemutatni? Kifinomult bosszú a művészeti közegtől vagy egyszerű félreértelmezés?
Vizuál

Jeremy Ironsszal és politikai állásfoglalásokkal nyitott a Berlinale

A társadalmi, politikai kérdések iránt hagyományosan nyitott Berlini Nemzetközi Filmfesztivál csütörtök esti megnyitóján egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg a Hessen tartományi Hanauban előző nap történt lövöldözés áldozatairól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Egy életet kell végigélni ahhoz, hogy valaki így tudjon zongorázni

Kurtág Márta emlékére szólt a zene szerdán a BMC-ben, a 94 éves Kurtág György játékát pedig videofelvételen hallottuk. Feleségének tett ígérete volt, hogy ezt a Mozart-szonátát adja elő.
Klasszikus gyász

Elhunyt Sulyok Tamás karmester

Életének 90. évében elhunyt Sulyok Tamás magyar karmester, tanár. A Győri Filharmonikus Zenekar egykori igazgatóját otthonában érte utol a halál február 4-én – tudatta a szomorú hírt a társulat vezetőségével a karmester lánya, Sulyok Márta.
Klasszikus videó

Hegedűn játszott az agyműtétje közben, a sebész elveszett Mahlernél

Egy 53 éves brit muzsikus agyműtéten esett át. A hangszerét is vinnie kellett az operációra, hogy az orvosok ellenőrizni tudják, ne sérüljenek az agy más részei a beavatkozás közben.
Klasszikus bűnügy

Börtönbe megy a nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatott komolyzenét

A liverpooli nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatta a ClassicFM-et, azt mondta a bírónak, verjék csak láncra. Huszonnégy hétre tették hűvösre.
Klasszikus mozart

Egész nap Mozart zenéje szól a tavasz első napján

Egy nap, tíz koncert a Concerto Budapesttel! Március 1. vasárnap délelőtt 11-től este 10-ig kizárólag Mozart zenéje tölti meg a Zeneakadémia koncerttermeit.