Klasszikus

40 éve hunyt el ennek a feledhetetlen melódiának a szerzője

2019.04.10. 14:50
Ajánlom
Nino Rota csodagyerekként indult, barátja volt Igor Sztravinszkijnak, egy buszmegállóban ismerkedett meg Fellinivel. A Keresztapa főtémája tette halhatatlanná.

Csodagyerek volt

250px-Nino_Rota_1923-131256.jpg

Nino Rota gyerekként

Giovanni Rota Rinaldi néven zenészcsaládban jött a világra Milánóban 1911. december 3-án. Első zongoraóráit édesanyjától vette, csodagyerekként nyolcévesen már komponált. Tizenegy évesen túl volt – Milánóban és Párizsban is bemutatott – első, Keresztelő Szent János gyerekkora című oratóriumán, és karmesterként is debütált. A milánói Verdi konzervatóriumban folytatta tanulmányait, 1926-ban megszületett első, Hans Christian Andersen nyomán íródott operája. 1930-ban kapta meg zeneszerzői diplomáját a római Santa Cecilia akadémián, majd Toscanini ajánlásával, aki Rotát nagyvonalúan „az olasz Mozartnak” nevezte, az Egyesült Államokban képezte magát. Egyik mestere a magyar születésű Reiner Frigyes volt.

Itt ismerkedett meg Gershwinnel és zenéjével, a dzsessz műfajával és az amerikai filmzenével.

Hazatérve bölcsészdiplomát is szerzett, diplomamunkáját Gioseffo Zarlino reneszánsz zeneszerző munkásságának szentelte. Bariban előbb összhangzattant és zeneszerzést tanított, 1950-től haláláig a helyi konzervatórium igazgatója volt, tanítványai közé tartozott a világhírű Riccardo Muti karmester is.

rota-nino_web-131256.jpg

Nino Rota

Fellinivel egy villamosmegállóban találkozott először

1933-ban írta első filmzenéjét, Raffaello Matarazzo Treno popolare című alkotásához. Összesen több mint 150 filmzenét jegyzett, volt olyan időszak életében, hogy évente átlag tízet. A kezdetektől együtt dolgozott Federico Fellinivel, akivel egy véletlen folytán egy villamosmegállóban találkozott először, a Cinecitta előtt. 1952 és 1979 között a rendező valamennyi alkotásához – köztük olyan filmekhez, mint A fehér sejk, az Országúton, Az édes élet, a 8 és fél, a Róma, a Júlia és a szellemek, az Amarcord, a Casanova, a Fellini-Satyricon, a Zenekari próba – ő komponált muzsikát. A közös munkában a komponista mindig a forgatókönyvet vette alapul, állítása szerint azt sem tudta, mi történik a filmben képileg. A filmtörténet egyik legtermékenyebb párosát eredményező, legendás szakmai és magánéleti barátságuk egy életre szólt. Fellini ravatalánál Rota muzsikája szólt, a gyászmisén az özvegy, Giulietta Masina színésznő kérésére az Országúton híres trombitaszólója csendült fel.

Leghíresebb alkotása A keresztapa témája

Rota legnagyobb sikerét A keresztapa című filmmel érte el: a trilógia első két részéhez Carmine Coppolával, a rendező Francis Ford Coppola apjával közösen írtak zenét (a harmadik már Rota halála után készült), és az 1972-es első részért Golden Globe-, Bafta- és Grammy-, az 1974-es második darabért Oscar-díjjal jutalmazták őket. Rota zenéjére általában inkább a humor és szatíra jellemző, a maffia-filmekben hallható dallamok azonban a tragédia alátámasztására szolgálnak.

A zeneszerző több alkalommal dolgozott együtt a neorealizmus egyik első képviselőjével, Luchino Viscontival (A párduc, Fehér éjszakák, Rocco és fivérei), Franco Zeffirellivel (A makrancos hölgy, Rómeó és Júlia), s olyan filmek zenéje is az ő nevéhez fűződik, mint A háború és béke King Vidor által rendezett amerikai filmváltozata, a szovjet Szergej Bondarcsuk jegyezte Waterloo, vagy a Halál a Níluson című Agatha Christie-krimi. Utolsó filmes munkája a Hurrikán című katasztrófafilm (1979) volt, amelyet eredetileg Roman Polanski rendezett volna, akit azonban kirobbant szexbotránya miatt lecseréltek Jan Troellre.

Barátja volt Sztravinszkijnak

Rota számtalan zongora-, kamara- és kórusművet is komponált, írt operákat (a legismertebb az Aladdin és a csodalámpa és A florentin kalap), egyházi műveket, balettzenéket, egyebek közt Maurice Béjart számára, s közeli barátja volt Igor Sztravinszkij orosz zeneszerző. Dolgozott a színpad számára is, Zeffirelli, Visconti és Fellini színházi munkáiban vett részt. A hatvanas évek közepén az Országúton című filmből készült balettzene azon kevés olasz balettek egyike lett, amely a milánói La Scala repertoárjába is bekerült. A „filmzenék mágusáról” Mario Monicelli készített portréfilmet, Rota zenéje köszön vissza Gus Van Sant amerikai rendező Paranoid Park című drámájában, amelyben a Júlia és a szellemek egyik dallama hangzik fel.

Nino Rota azt vallotta, hogy boldognak érzi magát, amikor komponál, és mindent megtesz azért, hogy zenéjével másnak is boldogságot szerezhessen. 1979. április 10-én halt meg szívroham következtében Rómában, emlékét 1995 óta alapítvány őrzi hazájában.

Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja.

Nino Rota, a filmzenék mágusa

Kapcsolódó

Nino Rota, a filmzenék mágusa

A Keresztapa és a Zeffirelli-féle Rómeó és Júlia filmzenéjét bármilyen körülmények között el tudnánk dúdolni. Na de vajon eszünkbe jut-e ilyenkor Nino Rota neve? Nélküle márpedig ezek a dallamok nem léteznének. Az olasz zeneszerző 1911. december 3-án született.

10 film, ami után operát fog dúdolni!

10 film, ami után operát fog dúdolni!

Nem is sejtené, de ez a négyszáz éves műfaj körülvesz minket, a leghíresebb operarészleteket pedig még azok is ismerhetik, akik egyébként nem járnak operába. Olyan érzelemgazdag, szuggesztív erejű művekről van szó, melyeknek a filmkészítők sem tudnak ellenállni. Íme néhány példa!

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

„A jövő itt van és sose lesz vége!” – így született a legendás Mocskos idők című Európa Kiadó-dal

Az Európa Kiadó énekes-gitárosát, Menyhárt Jenőt kérdeztük arról, hogyan született az egyik leghíresebb daluk, amely A besúgó című sorozat főcímdalaként vált még népszerűbbé egy új generáció körében.
Színház

A jelenlegi főigazgató mellett egy operettszínész és egy zeneszerző pályázik a Szegedi Nemzeti Színház élére

Barnák László ötéves mandátuma 2023. június végén jár le. A színházvezetői kiírásra az övén kívül két pályázat érkezett.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Klasszikus

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Sebastian Bohrennel lép fel az Anima Musicae Kamarazenekar

Egy újabb világklasszis hegedűművészt, Sebastian Bohrent hozza el az Anima Musicae Kamarazenekar a Zeneakadémia Nagytermébe március 2-án.
Klasszikus ajánló

Az ukrajnai áldozatokra emlékezik a Szent Efrém Férfikar

Az ukrajnai háború kitörésének egyéves évfordulóján, február 23-án 19:30-kor az ukrajnai civil áldozatokra emlékező koncertet ad a Zeneakadémián a Szent Efrém Férfikar.
Klasszikus ajánló

Házikoncerttel ünnepli Klukon Edit születésnapját az Altalena

Az Altalena Zenei Közösség február 22-én, Telkiben rendezi meg a kiváló zongoraművész köszöntését, melyre egy meghitt, szűk körű koncert keretében kerül sor.
Klasszikus hír

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.
Klasszikus hír

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.