Klasszikus

5 Arvo Pärt-zenemű, amit hallanod kell a mester születésnapján

2018.09.11. 13:20
Ajánlom
Szeptember 11-én ünnepli a 83. születésnapját Arvo Pärt, a kortárs zene egyik legnagyobb és legismertebb komponistája. Összeszedtünk néhány zeneművet, ismerteket és kevésbé ismerteket, hogy betekintést nyerj ebbe a zenei világba, amely több a filozófiánál.

A legtöbb kortárs zeneszerző el akarja el akarja kápráztatni a fület és fel akarja izgatni az agyat, Arvo Pärt azonban sokkal nagyobb tétekkel játszik. Meg akar érinteni valamit, amit ő léleknek nevez. Hatása túlér a komolyzenei szcénán.

Megtisztít minden zajtól, ami körülvesz minket

– fogalmazott Gidon Kremer.

„Felteszel egy lemezt, és meg tudod mondani, hogy ez Arvo Pärt. Ezt el tudod mondani Sosztakovicsról vagy Hacsaturjánról, de nem sok zeneszerzőnk van ma, akik ugyanígy meg tudják mutatni, hogy ez vagyok én” – mondta egy ízben honfitársáról Neeme Järvi karmester.

Pärt zenéjét gyakran hasonlítják a gregoriánhoz vagy a korai reneszánsz többszólamú muzsikájához. De művészi rokonságot fedezhetünk fel Piet Mondrian festményeivel is: a kompozíciót szigorú szabályok jellemzik, és az attól való minimális eltérés is elsöprő erejű lehet.

16 Arvo Part Kaupo Kikkas

Arvo Part (Fotó/Forrás: Kaupo Kikkas)

Íme a Fidelio szubjektív listája Arvo Pärt életművéből.

1. Fratres

előadja: Tasmin Little (hegedű), Martin Roscoe (zongora)

A Fratres című kompozíció ragyogó példája annak, hogy a minimalista zene repetícióját megszakító ellentétes karakter mit vált ki a hallgatóból. A hegedű ismétlődő motívumait és arpeggiót a zongora harangszerű ütései kísérik. Pärt eredetileg vonósnégyesre és fúvósötösre írta a művet, de később még ötféle hangszerelést is közreadott.

2. Berlini mise

előadja: Academy of Choral Art Choir, Moszkvai Virtuózok, vez. Vladimir Spivakov

Arvo Pärt negyvenöt éves volt, amikor 1980-ban családjával elhagyta a szovjet elnyomás alatt álló Észtországot. Izraelbe szerettek volna költözni, de ez nem sikerült. Előbb Bécsben, majd Nyugat-Berlinben telepedtek le. A zeneszerző a városban tartott 90. Katolikus Napok felkérésére írta a Berlini misét 1990-ben négy szólistára (SATB) és orgonára. Ez a darab is sok helyütt támaszkodik a tintinnabuli technikára, amelynek jelen esetben különösen jelentős spirituális tartalma van.

Ezt most megpróbálom egyszerűen elmagyarázni, mert érdekes: a tintinnabuli a latin harang szóból képződött. Ha egy harangot megütünk, hallunk egy központi hangot, amelyet hívhatunk alaphangnak, de megszólal egy hangfürt (cluster) is, amely a megszólalás tekintélyét, áhítatát, különlegességét adja. (Erről bővebben ebben a videóban.) Pärt a funkcionális összhangzattan helyett egy olyan zenei rendszert működtet, amelyben az egyik szólam(szekció)ban állandóan egy bizonyos hangzat jelenik meg, a másik pedig ettől eltérően mozog. Az eredmény egy lenyűgöző, szinte fizikailag tapintható atmoszféra: a harmóniabeli stabilitás színes, szabálytalan disszonanciákkal. Pärt egyébként többször beszélt erről a technikáról. Ő a tintinnabuli-technikát nem egyszerűen zenei komponensként látja, hanem filozófiaként vagy spirituális szervezőelvként. Szerinte a stabil harmónia az isteni tartalom, a másik szólam pedig a földi, testi, emberi.

A zenémet a fehér fényhez tudnám hasonlítani, amelyben ott van minden szín. Van egy prizma, amely megjelenítheti a színeket, és ez a prizma a hallgató lelke.

(Arvo Pärt a saját zenéjéről; idézet Hermann Conen White Light című esszéjéből.)

3. Cecilia, vergine romana

előadja a Francia Nemzeti Zenekar és Kórus, vezényel Kristjan Järvi

Arvo Pärt Rómából kapott felkérést az évezred elején a Cecilia, vergine romana című oratorikus mű megírására. A darabot Szent Cecília mártíromsága ihlette, a szöveg pedig egy, a Breviarium Romanumban talált kódexrészletből származik. A mű ajánlása Myung-Whun Chungnak, az ősbemutató karmesterének szól, illetve a Santa Cecilia Akadémia zenészeinek és énekeseinek.

4. III. szimfónia

előadja a Gothenburg Symphony Orchestra, vezényel Neeme Järvi

Pärt 1971-ben írta a III. szimfóniáját, közvetlenül a hat éves alkotói szünet előtt, amelyet követően aztán a nyilvánosság elé lépett az előbb tárgyalt tintinnabuli technikával.

A szimfóniában Pärt már szakít a szerializmussal, és érdeklődését a régizene felé fordítja, ihletői a gregorián ének, Machaut, a kora reneszánsz flamand komponistái. A darab talán nem elégíti ki azokat a hallgatókat, akik Pärt kiforrott, meditatív stílusát akarják hallgatni, viszont érdekes dokumentuma annak, hogyan jutott el a zeneszerző ehhez a hanghoz. Nem utolsósorban pedig ragyogó zene, örömteli muzsika, ahogy az alkotó jellemezte.

5. Cantus in memoriam Benjamin Britten

előadja a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Benedek Tamás; km. Eisrich Antal ütőhangszereken

Zárjuk az összeállítást egy ismertebb alkotással. A mű a kottában is jelzett csenddel kezdődik és végződik; a zene pedig egy rövid a-moll kánon, amely egyszerűnek tűnhet, de hatásában és a csúcspontokban korántsem az. A Cantus Britten 1976-ban bekövetkezett halála után keletkezett, akit Pärt kivételes tisztaságú zenéjéért becsült nagyra.

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Kapcsolódó

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Arvo Pärt, Philip Glass és Ola Gjeilo a legnépszerűbb kortárs komponisták között a Fidelio olvasói szerint. Van még egy-két meglepetés is a listában.

5 zene, amivel elkezdhetsz klasszikus műfajt hallgatni – Max Richter szerint

5 zene, amivel elkezdhetsz klasszikus műfajt hallgatni – Max Richter szerint

A Tabu, a Vivaldi Recomposed és a Sleep zeneszerzője összeszedett egy lejátszási listát azoknak, akik még újak a műfajban.

Időn és korszellemen kívül

Időn és korszellemen kívül

Arvo Pärt: egy komolyzenei szerző, aki nemcsak a klasszikus muzsika világára, de a könnyebb műfajokra is nagy hatással volt. Egy modern kortárs alkotó, akit Rufus WainWright, Björk, Keith Jarett és Nick Cave is a számára legfontosabbak között említ.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

Amikor a nadrág és a kották is otthon maradnak

Vásáry Tamás számos alkalommal muzsikált együtt Érdi Tamással, ez a történet is egy ilyen koncertről szól. Érdi Szabó Márta könyvben írta meg fia történetét, ebből közlünk egy szemelvényt.
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Jazz/World

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kult50

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus hír

Draskóczky Gábort díjazta az Amerikai Hegedűtársaság

A clevelandi hangszertársaság minden évben díjakat ad át a legjobb vonós hangszerek és vonók készítőinek.
Klasszikus interjú

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Klasszikus lemez

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus koktélparti

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?