Klasszikus

5 Arvo Pärt-zenemű, amit hallanod kell a mester születésnapján

2018.09.11. 13:20
Ajánlom
Szeptember 11-én ünnepli a 83. születésnapját Arvo Pärt, a kortárs zene egyik legnagyobb és legismertebb komponistája. Összeszedtünk néhány zeneművet, ismerteket és kevésbé ismerteket, hogy betekintést nyerj ebbe a zenei világba, amely több a filozófiánál.

A legtöbb kortárs zeneszerző el akarja el akarja kápráztatni a fület és fel akarja izgatni az agyat, Arvo Pärt azonban sokkal nagyobb tétekkel játszik. Meg akar érinteni valamit, amit ő léleknek nevez. Hatása túlér a komolyzenei szcénán.

Megtisztít minden zajtól, ami körülvesz minket

– fogalmazott Gidon Kremer.

„Felteszel egy lemezt, és meg tudod mondani, hogy ez Arvo Pärt. Ezt el tudod mondani Sosztakovicsról vagy Hacsaturjánról, de nem sok zeneszerzőnk van ma, akik ugyanígy meg tudják mutatni, hogy ez vagyok én” – mondta egy ízben honfitársáról Neeme Järvi karmester.

Pärt zenéjét gyakran hasonlítják a gregoriánhoz vagy a korai reneszánsz többszólamú muzsikájához. De művészi rokonságot fedezhetünk fel Piet Mondrian festményeivel is: a kompozíciót szigorú szabályok jellemzik, és az attól való minimális eltérés is elsöprő erejű lehet.

16 Arvo Part Kaupo Kikkas

Arvo Part (Fotó/Forrás: Kaupo Kikkas)

Íme a Fidelio szubjektív listája Arvo Pärt életművéből.

1. Fratres

előadja: Tasmin Little (hegedű), Martin Roscoe (zongora)

A Fratres című kompozíció ragyogó példája annak, hogy a minimalista zene repetícióját megszakító ellentétes karakter mit vált ki a hallgatóból. A hegedű ismétlődő motívumait és arpeggiót a zongora harangszerű ütései kísérik. Pärt eredetileg vonósnégyesre és fúvósötösre írta a művet, de később még ötféle hangszerelést is közreadott.

2. Berlini mise

előadja: Academy of Choral Art Choir, Moszkvai Virtuózok, vez. Vladimir Spivakov

Arvo Pärt negyvenöt éves volt, amikor 1980-ban családjával elhagyta a szovjet elnyomás alatt álló Észtországot. Izraelbe szerettek volna költözni, de ez nem sikerült. Előbb Bécsben, majd Nyugat-Berlinben telepedtek le. A zeneszerző a városban tartott 90. Katolikus Napok felkérésére írta a Berlini misét 1990-ben négy szólistára (SATB) és orgonára. Ez a darab is sok helyütt támaszkodik a tintinnabuli technikára, amelynek jelen esetben különösen jelentős spirituális tartalma van.

Ezt most megpróbálom egyszerűen elmagyarázni, mert érdekes: a tintinnabuli a latin harang szóból képződött. Ha egy harangot megütünk, hallunk egy központi hangot, amelyet hívhatunk alaphangnak, de megszólal egy hangfürt (cluster) is, amely a megszólalás tekintélyét, áhítatát, különlegességét adja. (Erről bővebben ebben a videóban.) Pärt a funkcionális összhangzattan helyett egy olyan zenei rendszert működtet, amelyben az egyik szólam(szekció)ban állandóan egy bizonyos hangzat jelenik meg, a másik pedig ettől eltérően mozog. Az eredmény egy lenyűgöző, szinte fizikailag tapintható atmoszféra: a harmóniabeli stabilitás színes, szabálytalan disszonanciákkal. Pärt egyébként többször beszélt erről a technikáról. Ő a tintinnabuli-technikát nem egyszerűen zenei komponensként látja, hanem filozófiaként vagy spirituális szervezőelvként. Szerinte a stabil harmónia az isteni tartalom, a másik szólam pedig a földi, testi, emberi.

A zenémet a fehér fényhez tudnám hasonlítani, amelyben ott van minden szín. Van egy prizma, amely megjelenítheti a színeket, és ez a prizma a hallgató lelke.

(Arvo Pärt a saját zenéjéről; idézet Hermann Conen White Light című esszéjéből.)

3. Cecilia, vergine romana

előadja a Francia Nemzeti Zenekar és Kórus, vezényel Kristjan Järvi

Arvo Pärt Rómából kapott felkérést az évezred elején a Cecilia, vergine romana című oratorikus mű megírására. A darabot Szent Cecília mártíromsága ihlette, a szöveg pedig egy, a Breviarium Romanumban talált kódexrészletből származik. A mű ajánlása Myung-Whun Chungnak, az ősbemutató karmesterének szól, illetve a Santa Cecilia Akadémia zenészeinek és énekeseinek.

4. III. szimfónia

előadja a Gothenburg Symphony Orchestra, vezényel Neeme Järvi

Pärt 1971-ben írta a III. szimfóniáját, közvetlenül a hat éves alkotói szünet előtt, amelyet követően aztán a nyilvánosság elé lépett az előbb tárgyalt tintinnabuli technikával.

A szimfóniában Pärt már szakít a szerializmussal, és érdeklődését a régizene felé fordítja, ihletői a gregorián ének, Machaut, a kora reneszánsz flamand komponistái. A darab talán nem elégíti ki azokat a hallgatókat, akik Pärt kiforrott, meditatív stílusát akarják hallgatni, viszont érdekes dokumentuma annak, hogyan jutott el a zeneszerző ehhez a hanghoz. Nem utolsósorban pedig ragyogó zene, örömteli muzsika, ahogy az alkotó jellemezte.

5. Cantus in memoriam Benjamin Britten

előadja a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Benedek Tamás; km. Eisrich Antal ütőhangszereken

Zárjuk az összeállítást egy ismertebb alkotással. A mű a kottában is jelzett csenddel kezdődik és végződik; a zene pedig egy rövid a-moll kánon, amely egyszerűnek tűnhet, de hatásában és a csúcspontokban korántsem az. A Cantus Britten 1976-ban bekövetkezett halála után keletkezett, akit Pärt kivételes tisztaságú zenéjéért becsült nagyra.

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Kapcsolódó

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Arvo Pärt, Philip Glass és Ola Gjeilo a legnépszerűbb kortárs komponisták között a Fidelio olvasói szerint. Van még egy-két meglepetés is a listában.

5 zene, amivel elkezdhetsz klasszikus műfajt hallgatni – Max Richter szerint

5 zene, amivel elkezdhetsz klasszikus műfajt hallgatni – Max Richter szerint

A Tabu, a Vivaldi Recomposed és a Sleep zeneszerzője összeszedett egy lejátszási listát azoknak, akik még újak a műfajban.

Időn és korszellemen kívül

Időn és korszellemen kívül

Arvo Pärt: egy komolyzenei szerző, aki nemcsak a klasszikus muzsika világára, de a könnyebb műfajokra is nagy hatással volt. Egy modern kortárs alkotó, akit Rufus WainWright, Björk, Keith Jarett és Nick Cave is a számára legfontosabbak között említ.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Plusz

„A legelsők közt omlott össze és az utolsó lesz, ami talpra áll” – válságban a magyar zeneipar 

A hazai könnyűzene és azt működtető zeneipar szinte a járvány első pillanatában leállt és lefagyott. Koncertek, turnék, fesztiválok maradnak el, egy teljes iparág maradt az egyik pillanatról a másikra munka és bevétel nélkül, s persze a kreativitás terepei is beszűkültek és átalakultak. Zenészeket és zeneipari embereket – szervezőket, menedzsereket, sajtósokat, újságírókat – kérdeztünk arról, hogy mi történik velük most, hogyan élik meg a járványidőszakot és a válságot.
Klasszikus

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Vizuál

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Klasszikus portré

A japán, akit szívébe zárt Magyarország: 80 éves Kobajasi Kenicsiró

Április 9-én ünnepli 80. születésnapját Kobajasi Kenicsiró japán karmester, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar örökös elnök-karnagya, a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyének győztese.
Klasszikus Művészi szabadság

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.