5 kihagyhatatlan koncert a Rádiózenekar következő évadából

J. S. Bach–Karosi Bálint: Szt. Márk passió (2026. október 21. Mátyás-templom)

Johann Sebastian Bach fennmaradt műveinél talán csak az elveszettek foglalkoztatják jobban az utókort, hiszen milyen jó is volna még többhöz hozzáférni abból az isteni tudásból, amelyet az alkotó birtokolt! Ezek közé a titokzatos művek közé tartozik a Szent Márk passió is, amelynek szövegkönyve fennmaradt, zenéjére azonban legfeljebb következtetni lehet: Bach valószínűleg más műveinek részleteit használta fel benne, egyes tételek pedig tovább éltek későbbi kompozícióiban. A rendelkezésre álló információk alapján a darabnak számos rekonstrukciója készült, de ez nem gátja annak, hogy újabb verziók jöjjenek létre. Most az Amerikában élő zeneszerző-karmester-orgonaművész, Karosi Bálint vállalkozott rá, hogy újraalkossa a művet, amelyet vezényelni is fog. Evangélistaként Horváth István működik közre, és a további szólisták is a barokk zenében jártas, kiváló fiatal művészek, köztük a Magyar Rádió Énekkarának tagjai lesznek.

Riccardo Frizza (Fotó/Forrás: Posztós János / Magyar Rádió Művészeti Együttesei)

Beethoven: Missa Solemnis (2027. január 12. Zeneakadémia)

Az évadot szemlélve az embernek azonnal megakad a szeme a klasszikusnál is klasszikusabb zeneszerző életművét mintegy betetőző darabon. Beethoven monumentális miséjének előadása mindig ünnep, már csak azért is, mert a hatalmas előadói gárdára írott mű akkora feladatot ró a muzsikusokra, hogy az együttesek általában jól meggondolják, mielőtt belefognak. Ezúttal az MRME tiszteletbeli karmestere, Riccardo Frizza dirigálja majd a koncertet, akinek a vezényletével az utóbbi években már hallhattunk pár nagyszabású kompozíciót hihetetlen érzelemgazdagsággal és intenzitással megszólalni, most is biztosan jó társa lesz a muzsikusoknak. A 9. szimfóniához hasonló nagyságú, de még hosszabb és lebilincselőbb darabhoz éppen olyan sokoldalú és mégis érzékeny előadók kellenek, mint a szoprán szólista Pasztircsák Polina vagy a Rádiózenekar és Énekkar tagjai. A hangverseny így szép felütése lehet a Beethoven halálának kétszázadik évfordulója előtt tisztelgő emlékévnek.

Renaud Capuçon (Fotó/Forrás: Warner)

Renaud Capuçon és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (2027. február 23. Zeneakadémia)

Azoknak, akik ott voltak a világhírű hegedűművész (és immár karmester), Renaud Capuçon és a Rádiózenekar legutóbbi koncertjén, nem is lehet kérdés, várják-e a következő hasonló alkalmat. A muzsikus ezúttal is mindkét minőségében fellép, szólistaként Bach szenvedélyes és megkapóan szép a-moll hegedűversenyét játssza, és a zenetörténet talán legvarázslatosabb Beethoven-dallamait felvonultató Két románcot. Dirigensként pedig Brahms 4. szimfóniáját vezényli, azt a darabot, amelyet nem is lehet nem szeretni, igazi slágerszám. Hogy mi kell ahhoz, hogy valaki jó szólistából hasonlóan jó dirigenssé váljon? Izgalmas kérdés, és nem is lehet rá röviden válaszolni, ám aki hangszeresként a technikai készségeken túlmutató, mély zeneértésről tesz tanúságot, az valószínűleg más területeken is könnyebben megállja a helyét. A művész múltkor is egy igen nagyszabású szimfóniát vezényelt, biztos kézzel és ihletetten, ezek szerint ő rátalált a titokra.

Philip Glass (Fotó/Forrás: Danny Clinch / Magyar Rádió Művészeti Együttesei)

Philip Glass: 5. szimfónia (2027. március 20. Müpa)

Spirituális utazásra hív a népszerű kortárs amerikai szerző, Philip Glass műve. Bár a legtöbb mai komponista nehezen talál utat a közönséghez, Glass minimalizmusa és a természetfeletti létállapot, különösen a keleti filozófiák iránti érdeklődése mindenki számára érdekes lehet. Tizenkét tételből álló, monumentális 5. szimfóniájában arra vállalkozott, hogy a lét nagy kérdéseit vizsgáló különböző tradíciókat fogja egybe, és végigvezessen a teremtés előtti állapottól a világ létrejöttén, a pusztuláson majd a megvilágosodáson keresztül. A zeneszerző néhány, hasonló gondolatvilágú darabjával (például az egyiptomi egyistenhitet megalapozó uralkodóról írt Ehnaton operával vagy a hindu tanításokra épülő Rámakrisna-passióval) már találkozhatott a hazai közönség, így szimfóniája is biztosan izgalmas szellemi kalandokra vezet majd. A koncert karmestere Vajda Gergely, a kortárs zene specialistája lesz, akinek a nagyszabású, komplex művek megszólaltatásában is nagy gyakorlata van. Az előadásban a kiváló szólisták, a Rádiózenekar és Énekkar mellett a Gyermekkórus is fellép, az esemény különlegességét az adja, hogy az 1999-es, salzburgi ősbemutatón is a Magyar Rádió Gyermekkórusa működött közre – persze akkor még más tagokkal.

Baráth Emőke (Fotó/Forrás: Raffay Zsófi)

Haydn: Nelson-mise (2027. április 28. Zeneakadémia)

Baráth Emőke egyszer azt nyilatkozta, hogy ő népszerűbb Franciaországban, mint itthon. Szerencsére azért idehaza is vannak, akik elismerik a világ legnagyobbjai között számontartott énekesünk művészetét, és akár kifejezetten miatta mennek el egy koncertre. A Nelson-misében (amely Haydn liturgikus művei közül talán a legsokszínűbb és a leghatásosabb) a szoprán szólista különösen bravúros és fület gyönyörködtető szólamot kapott, így az énekesnő hajlékony, szép színű hangjával biztosan nagy élmény lesz majd meghallgatni. De a többi énekes szólistának is örülhetünk, Balogh Eszter, Megyesi Zoltán és Kovács István mind nagyszerű régizenei előadók. Az első részben pedig Beethoven Császár-koncert néven is ismert, heroikus Esz-dúr zongoraversenye hangzik el, amelyet a szerző a napóleoni háborúk alatt írt. Ráadásul a darabban a kiváló zongoraművész, Farkas Gábor, a Zeneakadémia rektora működik közre, a karmester pedig Héja Domonkos főzeneigazgató lesz.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: A Magyar Rádió Zenei Együttesei (fotó: Posztós János)