1. Goethe korán felismerte a tehetségét
1763-ban Johann Wolfgang von Goethe hallotta Mozartot egy frankfurti koncerten. A zeneszerző hét volt ekkor. Később Goethe leírta, hogy a géniusz ismérve az, hogy mindig képes maradandó és nagyhatású műveket alkotni, és szerinte Mozart minden műve ebből a fajtából való. A fiatal zenész zsenijét Shakespeare-hez és Raffaellóhoz hasonlította.
W. A. Mozart, 1770 (Fotó/Forrás: Wikipedia)
2. Megkérte egy nő kezét, aztán elvette a testvérét
Mozart 21 éves volt, amikor meghívást kapott Fridolin Weber házába, akinek négy lánya volt. Mindannyian zenéltek, mindannyian gyönyörűek voltak, de Wolfgangot Aloysia ragadta meg, aki ekkor 16 éves volt, gyönyörű, és elragadó szoprán. Mozart beleszeretett a lányba, el akarta venni feleségül, de Aloysia anyja nem volt könnyű dió, és úgy gondolta, a zeneszerzőnek soha nem lesz normális keresete.
Mozartnak ezután Párizsba kellett utaznia, és amikor hazafelé tartott Salzburgba, meglátogatta a családot. Aloysia viszont ekkor már férjhez ment egy magas és jóképű színészhez, és terhes volt tőle. A találkozás alkalmával a feldúlt zeneszerző leült a zongorához, és egy dalt rögtönzött, amely az alábbi sort is tartalmazta:
Leck mir das Mensch im Arsch, das mich nicht will,
azaz: Nyalja ki a seggem, aki engem nem akar!
Minden jó, ha a vége jó: Mozart később Aloysia húgát, Constanze-t vette feleségül, és szeretetteljes házasságban éltek.
3. Lehetséges, hogy Tourette-szindrómás volt?
Mozartról általában egy szeszélyes, féktelen, de szerethető ember képe él a fejünkben, aki gyakran volt gyerekes, felelőtlen, állandóan szórta a pénzt, és vulgáris tréfákon törte a fejét. Lehetséges, hogy a coprolalia elnevezésű viselkedési zavar uralta, amelynek egyetlen tünete, hogy az illető kényszeresen és hosszan káromkodik. Mozart sógora, Joseph Lange beszámolója alapján például erre lehet következtetni: "Mozart nagysága nem igazán mutatkozott meg a szavaiban és a tetteiben, legfeljebb akkor, ha fontos munkával foglalta el magát.
De örömére szolgált, amikor isteni zenéjével éles kontrasztban ocsmány, vulgáris szavakban törhetett ki."
Playmobil Mozart (Fotó/Forrás: Salzburg Mozarteum Foundation)
Más rokonai hiperaktivitásáról számolnak be, és olyan kényszeres, akaratlan mozgásokról, amelyek alapján néhányan a Tourette-szindrómára következtetnek. "Gyakran törölgette a száját zsebkendővel, grimaszolt, a lábával és a kezével tárgyakat ütögetett, a kalapján, az asztalon és a székeken úgy dobolt az ujjaival, mintha zongorázna." (Az erről szóló tanulmányt angolul itt olvashatja.)
4. A bemutató hajnalán írta meg a Don Giovanni nyitányát
Legendák keringtek arról, hogyan született meg a fantasztikus opera nyitánya, de alighanem a legcélszerűbb Georg Nissen elmondására támaszkodni, aki akkora Mozart-rajongó volt, hogy nem csak az életrajzát írta meg, hanem az özvegyét is feleségül vette. A Don Giovanni bemutatója előtti estén Mozart még nem írta meg a nyitányt, és mivel nem bírta már az éjszakázást, megkérte feleségét, Constanze-t, hogy legyen mellette. A felesége puncsot vitt neki, és verseket olvasott fel, hogy ébren tartsa a férjét. Mozart aztán szigorúan csak egy órácskára szeretett volna lefeküdni, de végül hajnali ötig aludt. Rémülten ébredt fel, de két óra alatt kirázta a kisujjából a nyitányt, és már küldte is a másolónak.
5. Félt a trombitáktól
Mozart egyetlen trombitaversenyt írt, ami aztán el is veszett, és csak apja, Leopold egyik levele alapján tudjuk, hogy létezhetett. A család egyik barátja elmondásából tudjuk, hogy a zeneszerző már gyerekkorában "elfehéredett és majdnem elájult", ha a trombita hangját hallotta, és ha meglátta a hangszert, úgy érezte, mintha "megtöltött pisztolyt szegeztek volna rá". Leopold egyszer megkérte az illetőt, hogy barátkoztassa meg a hangszerrel, de hiába. Alighogy elkezdte fújni előtte a hangszert, a kis Mozart összeesett.
hírlevél
