Klasszikus

5 remekmű, aminél nagyon melléfogott a zenekritika

2018.04.15. 13:43
Ajánlom
Csajkovszkij, Beethoven vagy Sztravinszkij alkotásait nem mindig értékelték olyan nagyra a zenekritikusok, mint az utókor. Összeszedtünk ötöt ezek közül.

A zenekritika felelősségteljes műfaj, hogy miért fontos, arról már beszélgettünk kritikusokkal a Fidelión. Hálátlan szerep: azt sem könnyű megmondani, mi miért értékes, hát még ha arról kell megállapítást tenni, hogy az utókornak tetszeni fog-e.

Csajkovszkij: Hegedűverseny

Ma a koncerttermek állandó repertoárdarabja, a megrendelőjének, Auer Lipótnak mégsem kellett, és Eduard Hanslick, a kor rettegett zenekritikusa is lehúzta.

„Mozart fiatalkori művének sokkal könnyebb helyzete lett volna, ha történetesen közvetlenül Csajkovszkij hegedűversenye után és nem előtte játsszák: akinek pálinkát töltöttek a poharába, nyilván örömmel fogad utána egy korty tiszta vizet” – idézi a Kritiza Triznyák blog. – „Csajkovszkij orosz zeneszerző bizonyára nem közönséges, de erőltetett, zsenialitásra vágyó tehetség, aki válogatás nélkül és ízléstelenül alkot.”

„Itt már nem hegedű-játékról van szó, hanem a hegedű összekócolásáról, széttépéséről és püföléséről. Nem tudom, hogy ezeket a hajmeresztően nehéz részeket lehet-e egyáltalán tisztán játszani” – folytatja Hanslick. – „[A finálé] a hallgatót egy orosz búcsú brutális és szomorú vidámságába ragadja. Csupa vad, közönséges arcot látunk, durva káromkodást hallunk és a pálinka bűzét érezzük. (...) Csajkovszkij hegedűversenye támasztotta bennem először azt a borzalmas gondolatot, hogy vannak talán zeneművek is, amelyeknek bűze hallható.

Csajkovszkij soha nem dolgozta fel a publikált írást, és évekkel később is állította, hogy fejből tudná idézni az egészet.

Brahms: Német requiem

A német komponista műve az egyházi zeneirodalom egyik csúcspontja: tiszta forrásból válogatott bibliai szövegekre készült a szerző anyanyelvén, a rekviemet édesanyja és Schumann halála ihlette. Mégsem nyerte el G. B. Shaw drámaíró tetszését, aki szerint legfeljebb „egy hulla tudja elviselni” a Német requiemet. „Egy zenei manufaktúra szilárd terméke” – írta a New York Timesban – „amilyet csakis egy elsőosztályú temetkezési vállalkozó alkothat. (...) Vannak olyan tapasztalatok, amelyeket nem várhatunk el emberfiától kétszer egy életben, és az egyik ilyen Brahms Német requiemje.”

Beethoven: IX. szimfónia

Arról már írtunk, hogy Verdinek nem igazán tetszett Beethoven remekművének kórusos fináléja, de nem ő volt az egyetlen zeneszerző (!), aki kritikával illette azt. „A negyedik tétel, véleményem szerint, olyan hatalmas és ízléstelen, Schiller Örömódájának feldolgozásában pedig olyan triviális, hogy nem is értem, hogy Beethoven, a zseni hogy írhatta” – írta Louis Spohr önéletrajzában (1860).

Beethoven Kilencedikje annyira túlértékelt!

Kapcsolódó

Beethoven Kilencedikje annyira túlértékelt!

Ezt nem mi mondjuk, hanem Giuseppe Verdi. Egy zenetörténész azt a kérdést is felvetette, hogy vajon akkor is imádnánk-e ezt a szimfóniát, ha nem a bonni mester írja.

Sztravinszkij: Tavaszi áldozat

A Tavaszi áldozat bemutatója hírhedt botrány volt 1913-ban. Pierre Monteux karmester visszaemlékezése szerint Camille Saint-Säens, aki akkoriban már a francia zene doyenjének számított, ezt hajtogatta az egyik előadás közben: „Ez őrült! Ez őrült!” Egy korabeli londoni kritikus hasonlóképpen elmulasztotta megérteni a művet:

„A zene... ellenáll a verbális kifejezésnek. Azt mondani, hogy rút mint hang, finom kifejezés. Van benne valami hatásos ritmika. De praktikusan nézve semmi köze a zenéhez, vagy legalábbis ahhoz, amit most zenének ismerünk.” (Musical Times, 1913. augusztus 1.)

Chopin: g-moll ballada

A lengyel-francia zeneszerző egyik legdrámaibb zeneműve, amelyet sokan A zongorista című filmből ismerhetnek, nem aratott osztatlan sikert a maga korában. „Semmi, legfeljebb a legfinomabb előadásmód tudja a fül számára kibékíteni némely moduláció durvaságát. Ezek, úgy vélhetjük, túlságosan lényegi részei lettek a komponistának ahhoz, hogy megváltozzanak; de olyan gyakran visszatérnek – és úgy megkínozzák a zongorista ujjait –, hogy [Chopin] soha nem foglalhatja el a helyét azok között a zeneszerzők között, akik egyszerre nagyok és népszerűek.” (HF Chorley, The Athenaeum, London, 1842. december 2.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Színház

Így mennek tovább a budapesti színházak - itt a megállapodás és néhány vélemény

Hosszú hetek egyeztetései után ma megállapodott a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a színházak működtetéséről.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Könyv

Gergely Ágnes: „Egyszer csak újra eszméletéhez tér a világ”

A napokban jelentették be: a Tiszatáj folyóirat 2019-es díját Gergely Ágnesnek ítélték oda. A 87 éves Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót Karácsony Ágnes hívta föl telefonon.
Vizuál

A világ leghíresebb angyalai csak mellékszereplők Raffaello Sixtusi Madonnáján

A két kis kerub nagy karriert futott be, ahhoz képest, hogy épp csak ráfértek az 1512-ben festett műre. Alakjukhoz több anekdota is fűződik, festőjük ma 500 éve hunyt el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Művészi szabadság

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.