Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

2019.03.24. 17:05
Ajánlom
Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.

Megszeretni egy zeneszerzőt nem nehéz, főleg, ha az a zeneszerző Bartók Béla. Csak a megfelelő műveket, műrészleteket kell megtalálni. Mahlerhez a Titán-szimfónia III. tételét, Arvo Pärthoz a Cantust, Ligetihez a Lux Aeternát ajánlhatom. Kurtághoz a Stelét, Max Richterhez A négy évszak-átiratot, Terry Rileyhoz a Kronos Quartetnek írt G Songot.

De mi van, ha azt mondom, Bartók Béla zenéje a legtöbb zenehallgatónak még ma is disszonáns, idegen, ismeretlen? Lehet, hogy Önnek is. Ebben segít a következő lista. Használati utasításként annyit: hallgassa őket az általam ajánlott sorrendben.

Román népi táncok

Bartók legalább olyan elköteleződéssel kutatta a román népzenét Erdélyben, mint a magyart, ezért fájdalmas volt számára, hogy az első világháború 1914-ben közbeszólt.

Számára a népdal szeretete azonos volt a nép szeretetével

– írja Kroó György. Bartók mintegy 3400 román népi dallamot jegyzett le életében, amelyeknek egyik legmarkánsabb összefoglaló opusza a Román népi táncok. A nyitótánc egy Bot-tánc, amelyet egy fiatal legény jár, s végül akkorát ugrik, hogy belerúg a mennyezetbe. Különösen szép a negyedik, a bucsumi dallam, amelyet a zeneszerző egy cigány hegedűstől hallott.

Az alábbi felvétel azért értékes, mert az Óbudai Danubia Zenekar megszólalása előtt a Muzsikás együttes eredeti formájában is előadja a tánccsokrot.

 

III. zongoraverseny

I. tétel: Allegretto

Bartók életének utolsó másfél éve lázas munkával telt: sokat idézett kijelentése szerint így is teli bőrönddel ment el, lett volna még mit megírni. A III. zongoraverseny feleségének írt vallomás, s egyben egy olyan concerto, amelyet azért alkotott, hogy ha ő elment, Pásztory Ditta koncertezni tudjon vele.

Az első tételben már figyelmesek lehetünk a „női koncert” karakterére. Ezt a kifejezést a finom, lírikus hangvételű versenyművekre használjuk (ilyen Mozart „Elvira Madigan” zongoraversenye, Mendelssohn g-moll zongoraversenye vagy Schumann a-mollja).

Hogy szerzője búcsúnak szánta-e, nem tudhatjuk. A műben van valami a mindenen való túlemelkedés könnyedségéből, de benne érezzük az életbe visszatérő örömét, az életet újra megpillantó naiv rácsodálkozását, boldogságát is

– írja Kroó György. A versenymű másik forrása a természet, annak mozgalmassága, egyszerűsége, tisztasága, átláthatósága. Igazi bartóki szelídséget hallunk.

 

Allegro barbaro

allegrobarbarokottanyugat-161024.jpg

Allegro barbaro: kottarészlet az 1913-as Nyugatból

Bartóki szelídség? Az Allegro barbaro, címével ellentétben nem olyan zongoradarab, amihez szét kell szedni a zongorát. Kocsis Zoltán például az összkiadás-felvételén igencsak gazdagon szólaltatja meg, előadása kifinomult, táncos és ironikus karakterű. Hasonlóan érző interpretáció Érdi Tamásé (amelyet Kocsis is dicsért). Érdekes, hogy Bartók e zongoradarabjában érezhető leginkább az arab népzene hatása. A tempó sem motorikus, hanem rubato játszandó, mint a folkzene. A leggyakrabban előforduló, dallamalkotó kistercugrás afrikai elem.

 

Concerto

V. tétel: Finale

Bartók egyik legtöbbet játszott műve a Concerto, és nem véletlenül: ebben a nagyformátumú, szimfonikus zenekarra írt műben a zeneszerző eggyé olvasztja a Kárpát-medence kultúráját, atmoszféráját, egészen az arab területekig vezet, és az egyetemes zenetörténetbe is kikacsint, amennyiben megidézi Sosztakovicsot és Lehár Ferencet.

De figyeljünk most csak az V. tételre, a fináléra, amelynek életigenlését a kürtök fanfárja vezeti elő. Szabolcsi Bence „kavargó népünnepély”-nek nevezte a tételt, amelyben cseh és román motívumok is felbukkannak. Az utolsó szakasz pedig beethoveni gesztus: a sötétségből a fénybe való előlépést jeleníti meg a gomolygó zenekari szövetből kitörő fúvósok játéka.

 

Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára

V. tétel: Allegro molto

Ha a bicska beletörik a Zene (mert így emlegetjük a bonyolult címet) első tételébe, érdemes a negyedikhez ugrani. Ennek az Allegro molto tételnek a ritmikája a bolgár népzenéből táplálkozik, bonyolult, de rendkívül mozgalmas: 3+3+2/8. Tehát 8/8-as ritmusú, de nagyon jól lekopogható.

Bartók szűkszavú ember volt, s ha ez a személyes kapcsolataiban távolságtartásnak is tűnt, annál több hasznát vette a muzsikában. Ebben a tételben egészen beethoveni magasságokig jut. A középső rondószakasz szenvedélyes csellódallama a 3. tételt idézi, aztán a hegedűk folklórihletésű zárószakaszba kezdenek, igazi magyaros pátoszt hallunk az utolsó hangokban. Csakhogy olyan ízlésesen volt az egész felvezetve, hogy az ilyesfajta „magyarkodás” (elnézést a kifejezésért) egyáltalán nem bántja a fülünket. Bartók tiszta forrásból dolgozott.

 

100 éves a Kékszakállú

Kapcsolódó

100 éves a Kékszakállú

Száz éve, 1918. május 24-én mutatták be Bartók Béla egyetlen operáját, A kékszakállú herceg várát.

Bartók Béla reménytelen szerelme

Bartók Béla reménytelen szerelme

„Ez a maga Leitmotívja” – írta Bartók fiatalkori szerelmének, a csodagyereknek, aki hegedűjátékával elbűvölte őt – Geyer Stefinek. Fél évig tartott a fellángolás, amelyre egészen máshogy emlékeznénk, ha nem lett volna Nietzsche, egy szeptimakkord és egy hegedűverseny.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Klasszikus

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Zenés színház

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Plusz

9,3 milliárd forintot kaptak tavaly a zeneszerzők

2019-ben több mint 17 ezer új dal született és közel 14 ezer magyar szerző részesült jogdíjból. Minden korábbinál több jutott a hazai alkotóknak, mint a külföldieknek: közel 5 milliárd Ft jogdíjat kaptak egy év alatt. Az Artisjus szerzői egyesület közzétette 2019-es zenepiaci statisztikáit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Klasszikus portré

Henri Vieuxtemps, a belgák Paganinije

Virtuóz hegedűs, zeneszerző és tanár, igazi romantikus művész. Kétszáz éve született Henri Vieuxtemps, akinek zenéje ma is izgalmas felfedezést jelent.
Klasszikus ajánló

Az univerzum titkát tárja fel a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar Müpában adott sorozatának negyedik koncertjén Kelemen Barnabás egy finn csemegét játszik, majd csillagközi utazásra csábít Bogányi Tibor vezető karmesterrel március 6-án.
Klasszikus ajánló

Ízelítő a BTF idei fellépőiből

Akram Khan Company, Third Coast Percussion, Tank and the Bangas, Joep Beving, Horváth Charlie és Manu Delago – újabb neveket és programokat jelentett be a 40. Budapesti Tavaszi Fesztivál.
Klasszikus ajánló

Márciusi kínálat az Óbudai Társaskörben

Bach, Bartók, Beethoven, Sztravinszkij – nagy zeneszerzők és különleges estek az Óbudai Társaskör márciusi programkínálatában.