Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Nők a klasszikus zenében és a jazzben #5
2019.03.21. 15:35
Ajánlom
Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.

Clara Wieck

RobertandClaraSchumann-115351.jpg

Robert és Clara Schumann

Nem kell magyarázni, miért volt a 19. századi zongoraművészet egyik legfontosabb pionírja Clara Wieck, aki a mai zenekedvelők emlékezetében Robert Schumann feleségeként ismert. „Az 1830-40-es években a Liszttel és Thalberggel egy időben hangversenyező Clara Wieck valójában a jövő hírnöke volt” – írja Kenneth Hamilton Az aranykor után c. könyvében. A korban szokás volt, hogy a pianisták saját improvizációkkal, fantáziákkal tarkítják a hangversenyeiket, és csak elvétve próbálkoztak nehezebben emészthető opuszokkal. Egy olyan hangversenykultúrában, ahol egy teljes Beethoven-szonáta előadására senki nem vállalkozott, mert a közönség nem bírta volna, Clara Wieck elsőként játszott teljes szonátákat. Miután 1837-ben „vett egy nagy levegőt”, és Berlinben eljátszotta az egész Appassionatát, olyan sikert aratott vele, hogy két év múlva Liszt is megcsinálta ugyanezt ugyanott – lovagiasan kijelentve, hogy a Clara Wieck által lefektetett alapokra épített.

Hogy Clara Wieck más művek előadójaként lett ismert, abban persze annak is része van, hogy a korban a nők kompozíciós készségeiben kevesen hittek. Ez a szemlélet csak jó másfél évszázad múlva fog megváltozni.

fischer_annie-144333.jpg

Fischer Annie

Fischer Annie

Fischer Annie tizennyolc évesen, 1933-ban legfiatalabbként megnyerte a Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraversenyt, és a Dohnányi Ernőt, a zsűri elnökét hiába vádolták rosszmájúan azzal, hogy manipulálta a szavazást, a művésznő egy csapásra ismert lett. A fiatal, csinos lány olasz turnéra indult, és melléadták a fiatal zenekritikust, Tóth Aladárt, hogy vigyázzon rá. Tóth teljesítette a feladatot, olyannyira, hogy a fiatalok egymásra találtak, és összeházasodtak – egy életre kitartva egymás mellett.

Fischer Annie már életében számos rajongót vonzott. Dévény Anna, a neves mozgásterapeuta például kalózfelvételek egész sorát készítette a koncertekre csempészett magnóval, a közönségben pedig a legkülönfélébb pletykák keltek szárnyra, amelyek Cziffra György és a Fischer–Tóth-házaspár vélt ellentétéről szóltak. Fischer Annie nehéz történelmi időben élt, de nem alkudott meg a rendszerrel: „Életemben egyszer ki kellett ejtenem a számon, hogy elvtárs” – emlékezett vissza. A háztulajdonosukat mentette ki a kitelepítéstől, egészen Rákosihoz is elment ezért.

A külföldi hangversenyszervezők versengtek érte: Párizsba, Londonba, Edinburghbe, Japánba vitték. Maria Callas és Szvjatoszlav Richter ügynöke, Jacques Leiser tíz évig győzködte, hogy elvigye Amerikába. Fischer Annie közben a legeldugottabb magyar városokban, falvakban is szívesen játszott, mégpedig ugyanazzal az elmélyült játékkal, amely a legjobbak közé emelte. Utolsó évtizedeiben a fiatalokra is figyelt, Schiff András, Kocsis Zoltán, Hauser Adrienne és Prunyi Ilona egyaránt kaptak tőle tanácsot.

 Annie igazi művész volt, aki felemel a földről. A játékát hallva elfelejtkeztem magamról. Jelenség volt, aki nem zongorázott, hanem történeteket mesélt a billentyűkön

– mondta róla Vásáry Tamás, aki szinte fogadott fiának számított.

Alicia de Larrocha

91Rk0Wx0n9L2-152329.jpg

Alicia de Larrocha (Fotó/Forrás: Decca)

Amikor Alicia de Larrocha 2009-ben elhunyt, a szakma a legfontosabb spanyol zongoraművésznőt búcsúztatta a személyében. De miben állt jelentősége? Elsősorban a spanyol zongoramuzsika, Isaac Albéniz és Enrique Granados eminens tolmácsolója volt, akiknek a nyelvét az anyatejjel szívta magába. (Szó szerint: édesanyja és nagynénje Granados tanítványai voltak.) Gyerekként, kétévesen, emlékezett vissza később, addig hisztizett, verte a fejét a padlóba, amíg vérzett, csak hogy a zongorához ülhessen. Karrierje 1947-ben indult be, amikor első európai koncertturnéjára indult. Férje, Juan Torra szintén zongoraművész volt.

Női keze rendkívül alkalmas volt a zongorához: ötös ujja kivételesen hosszú volt, a decimát könnyedén átérte. Scarlattitól Bachon át a kortársakig sok zenét játszott, de az említett honfitársai mellett Mozart és Schumann zenéjében érezte magát leginkább otthon. Rahmanyinov hírhedten nehéz, I. és III. zongoraversenyeit André Previnnel vette lemezre. Sokat kamarázott Gaspar Cassadó csellóművésszel.

Hosszú karrierje 2003-ban, nyolcvanévesen ért véget. Nagyrészt neki köszönhető, hogy Albéniz és Granados méltó helyet kapott a zongorarepertoárban, elegáns, a legjobb értelemben nőies zongorajátékát ma is etalonnak tekintik.

Martha Argerich

Csak a legnagyobb művészek képesek arra, hogy produkcióikban összeegyeztessék a felfedező szellem élénkségét és a gondolkodásmód komolyságát.

Ezekkel a szavakkal jellemezte Martha Argerichet pályatársa, Daniel Barenboim.

Buenos Airesben született, ötévesen kapta első zongoraóráit. Csodagyereknek tartották, hamarosan koncerteken is fellépett, korai felvételei ma is hallhatók. 1955-ben, tizennégy évesen Európába költözött, Londonban, Bécsben és Svájcban tanult. Igazi áttörést az 1965-ös varsói Chopin-verseny jelentett számára.

Igazán a 19-20. századi repertoár specialistájaként ismert, Bach, Bartók, Beethoven és Messiaen, Chopin, Schumann, Liszt, Debussy, Ravel és Sztravinszkij műveit egyaránt játssza. Az utóbbi időben egyre többet kamarázik: „A másokkal való zenélés harmóniája békét és erőt teremt bennem” – nyilatkozta.

Rengeteg rajongója van, akit a sorozatos lemondásai sem tántorítanak el. Ahogy egy kritikusa írta: „Vad, természeti erő van benne, káprázatos istennő, aki minden alkalommal bűbájt bocsát a hallgatójára, ha zongorához ül.”

YujaWang-7831-CJuliaWesely-152815.jpg

Yuja Wang (Fotó/Forrás: Julia Wesely)

Yuja Wang

Amikor 2007-ben Yuja Wang gyors beugrással debütált Martha Argerich helyett a Bostoni Szimfonikusokkal Csajkovszkij b-moll zongoraversenyével, még kevesen ismerték a nevét. Mára a világ egyik legkeresettebb zongoraművészévé vált, akinek merész öltözködéséről és féktelen energiájáról egyaránt beszélni fog az, aki ellátogat egy hangversenyére. Lehet, hogy vitalitását szüleitől örökölte: anyja táncosnő, apja ütőhangszeres volt, akik kora gyermekkorától biztatták a játékra. Többször járt Budapesten, 2013-ban Kocsis Zoltánnal adta elő Bartók II. zongoraversenyét. Legutóbbi müpás koncertjéről mi is írtunk, mégpedig ezt: „éppen úgy hajol meg, ahogy Presto feliratú zenét játszik. Nagyon gyorsan, nagyon hirtelen, majdnem beveri a fejét a zongorabillentyűkbe”. Yuja Wang megmutatja, hogy a feminin energia nem bájos szépelgést, finomkodást jelent, hanem féktelen, ragadós életörömöt, vadságot.

(Online források: Parlando, WMN, Guardian, Fidelio, MassLive)

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Fel kell találni magunkat” – Interjú Bretz Gáborral

Bretz Gábor az Opera állandó művésze, aki az elsők között kapta meg a Kamaraénekesi címet, egy-egy évad során több szerepet is alakít. Legutóbb a – címlapfotót is inspiráló – Don Carlos online premierjén láthattuk. A világhírű basszbaritonnal a pandémia teremtette kihívásokról, az énektanítás rejtelmeiről és arról is beszélgettünk, mit kívánna egy jótündértől.
Vizuál

Nézze meg ingyenesen az európai film legjobbjait a Lux-díj online csatornáján

A Lux Közönségdíj online mozicsatornáján május 16-ig ingyenesen megtekinthető három sokszorosan díjazott európai film: az Oscar- és Európa-díjas Még egy kört mindenkinek, az Oscar-jelölt Kollektíva és a Corpus Christi című alkotás. A közönség szavazatait is várják.
Klasszikus

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.
Színház

Lehoczky Zsuzsa a Nemzet Színésze

Május 11-én új tagot választottak a Nemzet Színésze cím birtokosai. A Törőcsik Mari halálával megüresedett helyre Lehoczky Zsuzsát választotta a jelenlegi tizenegy tag.
Színház

Új bemutatókkal kezdi jubileumi évadát a Vígszínház

Több mint 90 éves hagyományát követve a Vígszínház május 1-jén megkezdte a következő évad bérleteinek értékesítését. Bár egyelőre csak decemberig hirdettek műsort, az elmúlt időszak közönség előtt be nem mutatott előadásai mellett újdonságokat is tartogat a 2021/2022-es szezon.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.
Klasszikus hír

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.
Klasszikus hír

A Liszt Ferenc Kamarazenekar Juliane Banse operaénekessel és Várdai Istvánnal búcsúztatja az évadot

Nemcsak különleges vendégekkel, hanem izgalmas átiratokkal is készül a 2020/21-es zeneakadémiai évad online szezonzáró koncertjére a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttes május 14-én először Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, ezt követően a világhírű Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalai csendülnek fel új köntösbe bújtatva.
Klasszikus hír

Mesterhangszerek használatára lehet pályázni

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet magyar állampolgárok, valamint felsőfokú zenei végzettséggel rendelkezők számára: állami tulajdonban lévő mesterhangszerek több évre szóló használatára lehet jelentkezni.
Klasszikus újranyitás

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.