Klasszikus

6 zenemű, amely kapudrog lehet Krzysztof Pendereckihez

2020.03.30. 17:00
Ajánlom
86 éves korában elhunyt Krzysztof Penderecki, akit kétségkívül a II. világháború utáni zeneszerzők élvonalában kell emlegetnünk. Sokan talán hallották már a nevét, de kevesebben ismerik a zenéjét – számukra ismert és kevéssé ismert, hosszabb és rövidebb művekből válogattunk.

Március 29-én elhunyt a lengyel zene egyik legnagyobb alakja, Krzysztof Penderecki, akinek neve – csakúgy, mint idősebb magyar pályatársáé, Ligeti Györgyé – a filmnek hála került be a köztudatba. Zenéje szólt a Ragyogásban, az Ördögűzőben, a Viharszigetben, Az ember gyermekében és a Twin Peaksben. Most néhány ismert és kevésbé ismert művét szedtük össze, hogy így tisztelegjünk generációjának egyik legnagyobbja előtt.

Nemzetközi karrierje 25 évesen kezdődött, amikor egy varsói zeneszerzőverseny mindhárom fődíját megnyerte – bal kezével írta az egyik partitúrát, a jobbal a másikat, a harmadik művet pedig egy barátja másolta le, hogy ne derüljön ki, mindhárom pályázattal egyetlen személy nevez. Így utazhatott Penderecki Németországba – ez a vasfüggöny mögött élő lengyelnek hatalmas lehetőség volt. Az ötvenes-hatvanas években elektronikus zenével és avantgárd hatású elemekkel kísérletezett. Ezután született legismertebb alkotása, az ötvenkét vonóshangszerre írt

Gyászének Hiroshima áldozatainak emlékére,

amelyért az UNESCO fődíjával jutalmazták. A nyolc és fél perces darabban mindennél fontosabb a hangzás, a zenei színek jellege (ezt a zeneszerzői technikát vagy irányzatot szonorizmusnak nevezzük, ilyen darab például Ligeti Atmosphères című műve). A Gyászének a rettegés zenéje: ezt halljuk, amikor a hotelfolyosón a Ragyogásban és a Twin Peaks harmadik évadának emlékezetes 8. epizódjában.

Penderecki nem csak a thrillerfilmek és a kortárszene közönségéhez, hanem szélesebb körökhöz is szólni tudott. 1966-ban, a münsteri katedrális felépülésének 700. évfordulója alkalmából mutatták be

Lukács-passió

című alkotását, amely annak ellenére tett szert ismertségre, hogy teljes egészében atonális nyelven íródott, viszont a szerző felhasználta benne a BACH-motívumot (a lipcsei mester vezetéknevét kiadó, négy hangból álló sort). A Lukács-passióban a szerzőt az emberi szenvedés motívuma érdekli: „A passió mint archetípus segített” – nyilatkozta Penderecki. – „Ez egy kétezer éves történet, amely nem csak Krisztus szenvedését és halálát fejezi ki, hanem napjaink kegyetlenségét is, Auschwitz kegyetlenségét.” A mű misztikus, magával ragadó utazás, amelyben a szerző sűrűn alkalmazza az énekbeszéd (Sprechgesang) technikáját, és zeneiségében is kötődik a múlthoz. Bizonyos szempontból előrevetíti Penderecki későbbi útválasztását.

A hetvenes években ugyanis Penderecki szakított az avantgárddal, mondván, kiaknázták már az áramlat lehetőségeit. Néhány modernista a váltást epésen kommentálta, olcsó eklekticizmusnak titulálta, de a neoromantikusnak is nevezett stílus és a tonális alapokhoz való részleges visszatérés folytán a szerző neve egyre ismertebb lett a szakmán kívül. Penderecki egyre többet alkotott hagyományos műfajokban: concertót, szimfóniát, kórusműveket, operát írt. Szakrális műveit egyaránt inspirálták katolikus, ortodox és zsidó liturgikus szövegek.

1987-ben, Washingtonban mutatták be

Song of Cherubim (A kérub éneke)

című vegyeskarra írt a cappella művét, amelyet egyébként a nagy csellista, Msztyiszlav Rosztropovics 60. születésnapjára komponált – nem azért, hogy a címzett eljátssza, csupán hogy hallgassa. A kompozíció a keleti keresztény liturgia ihlette, s különösen hatásos, amikor a végén a kórus 12 hangra bomlik, hogy aztán a záró Alleluja-szakaszban unisono találjanak egymásra.

VII. szimfóniáját 1996-ban komponálta Jeruzsálem harmadik milleniumára, a mű alcíme:

Jeruzsálem hét kapuja.

A zeneszerző 1974-ben, a jom kippuri háborút követően járt először a városban, és megragadta a hely monumentalitása. Ez jól hallatszik a mintegy 60 perces mammutszimfóniában, amelyet egyes kritikusok Mahler Nyolcadikjához hasonlítottak. A hetes szám központi jelentőségű a műben – nem csupán azért, mert hét tételből áll, hanem mert számos hét hangból álló frázist tartalmaz. A hagyomány szerint Jeruzsálemnek van egy nyolcadik kapuja is, ez aranyból készült, és a mennyből leszálló Messiás lép majd be rajta a városba.

Közkedveltségét és elfogadottságát mutatja, hogy Penderecki a nyolcvanas-kilencvenes évektől tucatnyi kiváló szólista számára komponált. Msztyiszlav Rosztropovics számára készült II. csellóversenye (1982), a német Anne-Sophie Mutter számára II. (Metamorfózisok) hegedűversenye (1995). Egy újabb, szólóhegedűre írt darabja a

La Follia (2013),

amely virtuóz, műfajilag a barokkból eredeztethető darab. (A barokk és klasszikus műfajok egyébként is egyre többet inspirálták a korosodó mestert, passacagliákat, concerto grossókat, chaconne-t és szerenádot egyaránt komponált.) A nyitó Sarabande-témát a hegedű pizzicato (pengetve) mutatja be, és kilenc variáción keresztül a hegedűs megannyi játéktechnikát bemutathat – négyhúros arpeggiókat, felhangokat, repülő spiccatót és ostinato felett megszólaló törtakkordokat.

Penderecki karrierjét sokan az egyház és a politika spektrumában helyezik el, a lengyeleknél az élet két területe amúgy sem válik el határozottan. A zeneszerző, aki kapcsolatban állt a szolidaritási mozgalommal a ’80-as években, Karol Wojtyłának (a későbbi II. János Pál pápának) dedikálta Te Deumját, a Lengyel Requiem Lacrimosa-tételét pedig Lech Wałęsának. A

Lengyel Requiem Chaconne

című tételét Penderecki 2005-ben írta (több mint 20 évvel a rekviem első változatának bemutatója után, a lengyel pápa emlékére, immár annak halála után), ez a majd’ kétórás darab legnépszerűbb részlete. A mise szakrális mű ugyan, de középpontjában az ember áll, s a kérdés: reménykedhetünk, lehet-e hitünk, vagy kételkednünk kell a mai világban?

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Kapcsolódó

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.
Színház

Blokád alá került az SZFE Rákóczi úti épülete is

Miután Szarka Gábor pénteken előrehozott őszi szünetet rendelt el és hat órára ki akarta üríttetni a Vas és a Szentkirályi utcai épületet, a diákok sajtótájékoztatójával egy időben több hallgató átvonult az SZFE Rákóczi úti campusához, hogy ott védje a termeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Liszt Ferenc hangversenyzongorája is hallható lesz a doborjáni Liszt-fesztiválon

A helyreállított hangszer két koncerten is megszólal az október 16. és 26. között zajló doborjáni (Raiding) Liszt-fesztiválon.
Klasszikus videó

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Klasszikus videó

Lebombázott örmény templomban játszik ez a fiatal csellista

Puska helyett hangszert vett a kezébe Sevak Avanesyan, hogy a békét hirdesse a Kaukázus puskaporos hordójában.
Klasszikus ajánló

Ennyire bizarr tárgyakat még biztosan nem hallott!

Kondor Ádám darabjait mutatja be a Metrum Ensemble a BMC-ben. A cím – Bizarr tárgyak – egy pszichoanalitikus szakkifejezés.
Klasszikus ajánló

Interaktív hangszerkiállítást és konferenciát rendeznek Budapesten

Hangforrás címmel interaktív zenei és hangszertörténeti fesztivált, kiállítást és konferenciát rendeznek a budapesti Benczúr Házban november 13. és 15. között.