Klasszikus

6 zenemű, amely kapudrog lehet Krzysztof Pendereckihez

2020.03.30. 17:00
Ajánlom
86 éves korában elhunyt Krzysztof Penderecki, akit kétségkívül a II. világháború utáni zeneszerzők élvonalában kell emlegetnünk. Sokan talán hallották már a nevét, de kevesebben ismerik a zenéjét – számukra ismert és kevéssé ismert, hosszabb és rövidebb művekből válogattunk.

Március 29-én elhunyt a lengyel zene egyik legnagyobb alakja, Krzysztof Penderecki, akinek neve – csakúgy, mint idősebb magyar pályatársáé, Ligeti Györgyé – a filmnek hála került be a köztudatba. Zenéje szólt a Ragyogásban, az Ördögűzőben, a Viharszigetben, Az ember gyermekében és a Twin Peaksben. Most néhány ismert és kevésbé ismert művét szedtük össze, hogy így tisztelegjünk generációjának egyik legnagyobbja előtt.

Nemzetközi karrierje 25 évesen kezdődött, amikor egy varsói zeneszerzőverseny mindhárom fődíját megnyerte – bal kezével írta az egyik partitúrát, a jobbal a másikat, a harmadik művet pedig egy barátja másolta le, hogy ne derüljön ki, mindhárom pályázattal egyetlen személy nevez. Így utazhatott Penderecki Németországba – ez a vasfüggöny mögött élő lengyelnek hatalmas lehetőség volt. Az ötvenes-hatvanas években elektronikus zenével és avantgárd hatású elemekkel kísérletezett. Ezután született legismertebb alkotása, az ötvenkét vonóshangszerre írt

Gyászének Hiroshima áldozatainak emlékére,

amelyért az UNESCO fődíjával jutalmazták. A nyolc és fél perces darabban mindennél fontosabb a hangzás, a zenei színek jellege (ezt a zeneszerzői technikát vagy irányzatot szonorizmusnak nevezzük, ilyen darab például Ligeti Atmosphères című műve). A Gyászének a rettegés zenéje: ezt halljuk, amikor a hotelfolyosón a Ragyogásban és a Twin Peaks harmadik évadának emlékezetes 8. epizódjában.

Penderecki nem csak a thrillerfilmek és a kortárszene közönségéhez, hanem szélesebb körökhöz is szólni tudott. 1966-ban, a münsteri katedrális felépülésének 700. évfordulója alkalmából mutatták be

Lukács-passió

című alkotását, amely annak ellenére tett szert ismertségre, hogy teljes egészében atonális nyelven íródott, viszont a szerző felhasználta benne a BACH-motívumot (a lipcsei mester vezetéknevét kiadó, négy hangból álló sort). A Lukács-passióban a szerzőt az emberi szenvedés motívuma érdekli: „A passió mint archetípus segített” – nyilatkozta Penderecki. – „Ez egy kétezer éves történet, amely nem csak Krisztus szenvedését és halálát fejezi ki, hanem napjaink kegyetlenségét is, Auschwitz kegyetlenségét.” A mű misztikus, magával ragadó utazás, amelyben a szerző sűrűn alkalmazza az énekbeszéd (Sprechgesang) technikáját, és zeneiségében is kötődik a múlthoz. Bizonyos szempontból előrevetíti Penderecki későbbi útválasztását.

A hetvenes években ugyanis Penderecki szakított az avantgárddal, mondván, kiaknázták már az áramlat lehetőségeit. Néhány modernista a váltást epésen kommentálta, olcsó eklekticizmusnak titulálta, de a neoromantikusnak is nevezett stílus és a tonális alapokhoz való részleges visszatérés folytán a szerző neve egyre ismertebb lett a szakmán kívül. Penderecki egyre többet alkotott hagyományos műfajokban: concertót, szimfóniát, kórusműveket, operát írt. Szakrális műveit egyaránt inspirálták katolikus, ortodox és zsidó liturgikus szövegek.

1987-ben, Washingtonban mutatták be

Song of Cherubim (A kérub éneke)

című vegyeskarra írt a cappella művét, amelyet egyébként a nagy csellista, Msztyiszlav Rosztropovics 60. születésnapjára komponált – nem azért, hogy a címzett eljátssza, csupán hogy hallgassa. A kompozíció a keleti keresztény liturgia ihlette, s különösen hatásos, amikor a végén a kórus 12 hangra bomlik, hogy aztán a záró Alleluja-szakaszban unisono találjanak egymásra.

VII. szimfóniáját 1996-ban komponálta Jeruzsálem harmadik milleniumára, a mű alcíme:

Jeruzsálem hét kapuja.

A zeneszerző 1974-ben, a jom kippuri háborút követően járt először a városban, és megragadta a hely monumentalitása. Ez jól hallatszik a mintegy 60 perces mammutszimfóniában, amelyet egyes kritikusok Mahler Nyolcadikjához hasonlítottak. A hetes szám központi jelentőségű a műben – nem csupán azért, mert hét tételből áll, hanem mert számos hét hangból álló frázist tartalmaz. A hagyomány szerint Jeruzsálemnek van egy nyolcadik kapuja is, ez aranyból készült, és a mennyből leszálló Messiás lép majd be rajta a városba.

Közkedveltségét és elfogadottságát mutatja, hogy Penderecki a nyolcvanas-kilencvenes évektől tucatnyi kiváló szólista számára komponált. Msztyiszlav Rosztropovics számára készült II. csellóversenye (1982), a német Anne-Sophie Mutter számára II. (Metamorfózisok) hegedűversenye (1995). Egy újabb, szólóhegedűre írt darabja a

La Follia (2013),

amely virtuóz, műfajilag a barokkból eredeztethető darab. (A barokk és klasszikus műfajok egyébként is egyre többet inspirálták a korosodó mestert, passacagliákat, concerto grossókat, chaconne-t és szerenádot egyaránt komponált.) A nyitó Sarabande-témát a hegedű pizzicato (pengetve) mutatja be, és kilenc variáción keresztül a hegedűs megannyi játéktechnikát bemutathat – négyhúros arpeggiókat, felhangokat, repülő spiccatót és ostinato felett megszólaló törtakkordokat.

Penderecki karrierjét sokan az egyház és a politika spektrumában helyezik el, a lengyeleknél az élet két területe amúgy sem válik el határozottan. A zeneszerző, aki kapcsolatban állt a szolidaritási mozgalommal a ’80-as években, Karol Wojtyłának (a későbbi II. János Pál pápának) dedikálta Te Deumját, a Lengyel Requiem Lacrimosa-tételét pedig Lech Wałęsának. A

Lengyel Requiem Chaconne

című tételét Penderecki 2005-ben írta (több mint 20 évvel a rekviem első változatának bemutatója után, a lengyel pápa emlékére, immár annak halála után), ez a majd’ kétórás darab legnépszerűbb részlete. A mise szakrális mű ugyan, de középpontjában az ember áll, s a kérdés: reménykedhetünk, lehet-e hitünk, vagy kételkednünk kell a mai világban?

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Kapcsolódó

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A b(m)űvész embersége – interjú a 110 éve született Rodolfo lányával, Gálvölgyi Judittal

Polgári neve Gross Dezső volt, de Rodolfoként ismerte meg a világ. „Vigyázat, csalok!”, mondta – és csalt. A többi már játék volt és szórakozás. Születésének 110. évfordulója alkalmából lánya, Gálvölgyi Judit segítségével idéztük föl a bűvész és édesapa legendás alakját.
Vizuál

Új magyar LMBTQ-dokumentumfilm érkezik a mozikba

A nemzetközi színtéren is sikerrel szereplő Tobi színeit július 1-jén mutatják be a magyar mozik a Cirko Film forgalmazásában.
Vizuál

Premier előtt látható a Szupernóva az Ideje moziba menni fesztiválon

Kilenc filmet mutat be az új mozis fesztivál május 27. és 30. között. Az egyik legjobban várt alkotás a Szupernóva, a lélegzetelállító tájakon forgatott érzékeny romantikus brit dráma Colin Firth és Stanley Tucci főszereplésével.
Vizuál

Françoise Gilot 100. születésnapja előtt tiszteleg a Várfok Galéria

Az art KARLSRUHE vendégeként május 19. és 21. között a Várfok Galéria a Várfok Project Roomban rendezi be hibrid standját, amelyen Françoise Gilot 100. születésnapja előtt tisztelgő One-Artist-Show és a Várfok Highlights válogatás lesz látható. 
Könyv

Heti groteszk: Holt hangok háza

A Fidelio videósorozatában vasárnaponként Koltai Róbert olvas fel egyet Gellért András napjaink problémáit optimista derűvel és tűpontosan megragadó, groteszk novellái közül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Cziffra és Liszt műveket játszik a két zongoravirtuóz, Boris Berezovsky és Balázs János

Június 9-én Liszt Ferenc és Cziffra György szólózongora művei és négykezes átiratai hangoznak el Boris Berezovsky és Balázs János zongoraestjén. A Cziffra György-emlékév kiemelt eseményét a MOMkultban rendezik meg, melyet a közönség már élőben élvezhet.
Klasszikus hír

Magyar népdalt énekel Emma Kirkby a Kórusok Éjszakája jóvoltából

A Kórusok Éjszakája kórusfesztivál megálmodói a Csíkszerda Egyesület tagjai, akik a világhírű angol szopránnal, Emma Kirkbyvel készítenek közös videót, melyben a Csillagok, csillagok kezdetű magyar népdalt éneklik közösen.
Klasszikus gyász

Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Balassa Sándor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyik alapítója és rendes tagja – közölte az MTI-vel az MMA.
Klasszikus hír

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.