Klasszikus

7 klasszikus zenemű húsvét ünnepére

2018.03.30. 09:26
Ajánlom
A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe. Jézus halálának fájdalma és feltámadásának öröme számos zeneműben is megjelenik. Tallis, James MacMillan, Mahler, Arvo Pärt és Bach a Fidelio húsvéti zeneajánlójában.
husvét

husvét

Thomas Tallis: Jeremiás próféta siralmai

Gloriana Chamber Choir, karig. Andrew Raiskums

A reneszánsz nagy angol mesterének zenéje ma is ugyanolyan hatásos, mint a maga korában, a Jeremiás siralmai pedig különlegesen gyönyörű és szívbemarkoló. Tallis 1565-70 között írta a művet szentírási szövegekre, ami egyébként általános gyakorlat volt a kor zeneszerzőinél. Az angol komponista a kor legmodernebb kompozíciós technikáit felhasználta a Siralmak írásánál, és valószínű, hogy azokat a nagycsütörtöki anglikán egyházi szertartásokon is előadták.

Johann Sebastian Bach: Máté-passió

az Angol Barokk Szólisták és Kórus, vez. John Eliot Gardiner

A Máté-passió az a zenemű, amelyről mindenki hallott, de kevesen ismerik valójában és teljes egészében. Ez egyike Bach két fennmaradt alkotásának a műfajban (a másik a János-passió), és 1727 nagypéntekén adták elő először Lipcsében. Pilinszky János, Bach egyik legnagyobb költőrajongója így ír a műről és szerzőjéről:

„Bach hitében nem az rendít meg, hogy hitt Jézusban, hanem hogy műve tanúsága szerint valóban Jézus volt az, akiben hitt. Hiszen már a tehetség se vak energia, hanem fokozottan érzékeny látás. A valódi hit pedig még inkább az, s éppúgy visszafele minősül, mint a tehetség. Gyümölcse vall visszafele a tehetségről, s Istenünk hitünk valódiságáról. Képzelgés nem szül igazi művet, s képzelt Isten se gyümölcsöző hitet. Sose hitünk táplálja ugyanis hitünk tárgyát, se a tehetségünk a valóságot. Hanem fordítva: hitünk tárgya táplálja hitünket, sőt tehetségünket is. Valójában nem Bach teremtő ereje rendít meg hát, hanem az az erő, ami Bachnak a Teremtővel való mély szövetségéből árad.
(...) Ami a Máté-passióban elsősorban megragad hát: az Jézus jelenléte. Ő az, aki ebben a zenében elsősorban revelálódik, ami egyúttal Bach hitének és tehetségének is legfőbb ambíciója és dicsősége.
Művészetében ezt az organikus teljességet szeretjük annyira. Azt a csodálatos erejű, bensőséges egységet, mely semmiféle elemzést nem enged magjáig hatolni, oda, ahol tehetség, tudás, hit a mű »mondanivalójában« a valóság páratlan egységű életét éli. A remekmű magja mindenkor egy magasrendű valóság, melynek napjába nézve elvakul a kutató szem, de boldogan melegednek az áhítattal közelítő századok.”

Bach Húsvéti oratóriumáról tavaly írtunk – gyönyörű zene, érdemes meghallgatni ma is.

Nyikolaj Rimszkij-Korszakov: Nagy orosz húsvét – nyitány

St. Louis Orchestra, vez. Leonard Slatkin

Egészen más jellegű a magát ateistának valló Rimszkij-Korszakov műve, aki monumentális nyitányában a keresztény és pogány elemek keveredését akarta megörökíteni. Nevezetesen azt, ahol a Nagyszombati áhítatból a pogány eredetű húsvét vasárnap lesz az orosz kultúrában. A szimfonikus hangszerelés nagymestere három ortodox éneket dolgoz fel a nyitányban, hegedűszólót szerepeltet, majd káprázatos fesztiváli hangulatot teremt a zárópercekben.

James MacMillan: A hét utolsó szó a keresztfán

Virtuoso String Orchestra, Choir 21, vez. a szerző

Nem csak Haydnt ihlette meg Krisztus utolsó hét szava, amelyet a kereszten mondott. James MacMillian a hatvanas éveihez közelítő angol zeneszerző, akinek katolikus hite számos egyházi alkotást ihletett. Megrázó erejű, mélységesen tragikus mű a Hét utolsó szó, amelyet 1993-ban írt mezzoszoprán és bariton szólistákra, kórusra és zenekarra. „Ez az elmúlt száz év legnagyobb szakrális műve” – mondta róla Nicholas Collon, az Aurora Orchestra vezetője.

Gustav Mahler: II. (Feltámadás) szimfónia

Royal Concertgebouw Zenekara, vez. Mariss Jansons, a Holland Rádió Kórusa, Ricarda Merbeth, Bernarda Fink (ének)

Nem könnyű szimfónia Mahler eme hatalmas alkotása, de minden bizonnyal megéri végighallgatni. Hogy micsoda erők jelennek meg ebben a szimfóniában, arról már írtunk korábban.

Hat éven át írta, és 1895-ben mutatta be Mahler a szimfóniát, és kollégája és mestere, Hans von Bülow temetésén találta meg a szöveget, amit végül megzenésített az utolsó tételben. „Keljetek életre! Keljetek életre, poraim, a rövid pihenés után!” – áll az utolsó tételben. (A videó a teljes szimfóniát tartalmazza, de az utolsó tételtől indul.)

Arvo Pärt: János-passió

Mogens Dahl Kammerkor

Napjaink egyik legnépszerűbb zeneszerzője, a Fidelio olvasóinak kedvence rengeteg egyházi művet alkotott. Az 1989-ben komponált műben Jézust bariton hang énekli, az evangélistát pedig egy férfikvartett. A nagyjából hetven perces zene János evangéliumának 18-19. fejezeteire íródott. Amikor Pärt Észtországból Ausztriába költözött, már nála voltak a János-passió első vázlatai, a zenét pedig többek között a középkori passiózenék ihlették.

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Kapcsolódó

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Arvo Pärt, Philip Glass és Ola Gjeilo a legnépszerűbb kortárs komponisták között a Fidelio olvasói szerint. Van még egy-két meglepetés is a listában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Tánc

„A humor minden karanténból kiszabadul” – Novák Ferenccel beszélgettünk születésnapján

A Kossuth-díjas koreográfus, rendező – a szakmában csak ’Tatának’ hívják – ma 89 éves. Születésnapján hívtuk föl, és most tudtuk meg tőle: 1 millió forintot ajánlott föl – a Magyar Táncművészek Szövetségén keresztül – tíz, a karantén miatt állás nélkül maradt táncosnak. Úgy gondolja: a Nemzet Művésze cím arra kötelezi őt, hogy visszaadjon a közösségének. Boldog születésnapot, Novák Ferenc!
Zenés színház

Elhunyt Kovács Zsuzsa

A művészt hosszas betegség után pénteken érte a halál, temetéséről később intézkednek.
Klasszikus

Klasszikusok merengős és borongós estékre

Zenei válogatásunk magányos vagy csöndes estékhez, amikor egy forró bögre teával az ember átadja magát a semmittevésnek, a meditációnak, majd előbb-utóbb az álomnak is.
Klasszikus

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

26 fiatal nyert állami zenei ösztöndíjat

Három állami zenei ösztöndíj biztosít szakmai előrelépési lehetőséget a pályakezdő művészek számára. A rendszeres pénzbeli támogatáson és a fellépési lehetőségeken túl az ösztöndíjak segítik a tehetséges fiatalokat pályájuk elindításában.
Klasszikus ajánló

Orvosok, rendőrök, pedagógusok tiszteletére koncertezik a járvány után a Concerto Budapest

A zenekar reméli, hogy a nyár végén, az ősz elején már múlt időben beszélhetünk a járványról. Koncertjeikre meghívják az egészségügyi dolgozókat, a rendőröket, mentősöket, pedagógusokat.
Klasszikus interjú

Balázs János: Ez a kényszerleállás segít utat találni önmagunkhoz

A Fidelio „Művészi szabadság” című sorozatában ismert művészeket kérdezünk arról, mivel töltik az önkéntes izoláció napjait. Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész életében is változott néhány dolog: például több ideje jut ráérős beszélgetésekre, de nem érzi úgy, be lenne zárva.
Klasszikus gyász

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.
Klasszikus playlist

Klasszikusok merengős és borongós estékre

Zenei válogatásunk magányos vagy csöndes estékhez, amikor egy forró bögre teával az ember átadja magát a semmittevésnek, a meditációnak, majd előbb-utóbb az álomnak is.