Klasszikus

7 klasszikus zenemű húsvét ünnepére

2018.03.30. 09:26
Ajánlom
A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe. Jézus halálának fájdalma és feltámadásának öröme számos zeneműben is megjelenik. Tallis, James MacMillan, Mahler, Arvo Pärt és Bach a Fidelio húsvéti zeneajánlójában.

Thomas Tallis: Jeremiás próféta siralmai

Gloriana Chamber Choir, karig. Andrew Raiskums

A reneszánsz nagy angol mesterének zenéje ma is ugyanolyan hatásos, mint a maga korában, a Jeremiás siralmai pedig különlegesen gyönyörű és szívbemarkoló. Tallis 1565-70 között írta a művet szentírási szövegekre, ami egyébként általános gyakorlat volt a kor zeneszerzőinél. Az angol komponista a kor legmodernebb kompozíciós technikáit felhasználta a Siralmak írásánál, és valószínű, hogy azokat a nagycsütörtöki anglikán egyházi szertartásokon is előadták.

Johann Sebastian Bach: Máté-passió

A Máté-passió az a zenemű, amelyről mindenki hallott, de kevesen ismerik valójában és teljes egészében. Ez egyike Bach két fennmaradt alkotásának a műfajban (a másik a János-passió), és 1727 nagypéntekén adták elő először Lipcsében. Pilinszky János, Bach egyik legnagyobb költőrajongója így ír a műről és szerzőjéről:

„Bach hitében nem az rendít meg, hogy hitt Jézusban, hanem hogy műve tanúsága szerint valóban Jézus volt az, akiben hitt. Hiszen már a tehetség se vak energia, hanem fokozottan érzékeny látás. A valódi hit pedig még inkább az, s éppúgy visszafele minősül, mint a tehetség. Gyümölcse vall visszafele a tehetségről, s Istenünk hitünk valódiságáról. Képzelgés nem szül igazi művet, s képzelt Isten se gyümölcsöző hitet. Sose hitünk táplálja ugyanis hitünk tárgyát, se a tehetségünk a valóságot. Hanem fordítva: hitünk tárgya táplálja hitünket, sőt tehetségünket is. Valójában nem Bach teremtő ereje rendít meg hát, hanem az az erő, ami Bachnak a Teremtővel való mély szövetségéből árad.
(...) Ami a Máté-passióban elsősorban megragad hát: az Jézus jelenléte. Ő az, aki ebben a zenében elsősorban revelálódik, ami egyúttal Bach hitének és tehetségének is legfőbb ambíciója és dicsősége.
Művészetében ezt az organikus teljességet szeretjük annyira. Azt a csodálatos erejű, bensőséges egységet, mely semmiféle elemzést nem enged magjáig hatolni, oda, ahol tehetség, tudás, hit a mű »mondanivalójában« a valóság páratlan egységű életét éli. A remekmű magja mindenkor egy magasrendű valóság, melynek napjába nézve elvakul a kutató szem, de boldogan melegednek az áhítattal közelítő századok.”

Bach Húsvéti oratóriumáról tavaly írtunk – gyönyörű zene, érdemes meghallgatni ma is.

Nyikolaj Rimszkij-Korszakov: Nagy orosz húsvét – nyitány

St. Louis Orchestra, vez. Leonard Slatkin

Egészen más jellegű a magát ateistának valló Rimszkij-Korszakov műve, aki monumentális nyitányában a keresztény és pogány elemek keveredését akarta megörökíteni. Nevezetesen azt, ahol a Nagyszombati áhítatból a pogány eredetű húsvét vasárnap lesz az orosz kultúrában. A szimfonikus hangszerelés nagymestere három ortodox éneket dolgoz fel a nyitányban, hegedűszólót szerepeltet, majd káprázatos fesztiváli hangulatot teremt a zárópercekben.

James MacMillan: A hét utolsó szó a keresztfán

Virtuoso String Orchestra, Choir 21, vez. a szerző

Nem csak Haydnt ihlette meg Krisztus utolsó hét szava, amelyet a kereszten mondott. James MacMillian a hatvanas éveihez közelítő angol zeneszerző, akinek katolikus hite számos egyházi alkotást ihletett. Megrázó erejű, mélységesen tragikus mű a Hét utolsó szó, amelyet 1993-ban írt mezzoszoprán és bariton szólistákra, kórusra és zenekarra. „Ez az elmúlt száz év legnagyobb szakrális műve” – mondta róla Nicholas Collon, az Aurora Orchestra vezetője.

Gustav Mahler: II. (Feltámadás) szimfónia

Royal Concertgebouw Zenekara, vez. Mariss Jansons, a Holland Rádió Kórusa, Ricarda Merbeth, Bernarda Fink (ének)

Nem könnyű szimfónia Mahler eme hatalmas alkotása, de minden bizonnyal megéri végighallgatni. Hogy micsoda erők jelennek meg ebben a szimfóniában, arról már írtunk korábban.

Hat éven át írta, és 1895-ben mutatta be Mahler a szimfóniát, és kollégája és mestere, Hans von Bülow temetésén találta meg a szöveget, amit végül megzenésített az utolsó tételben. „Keljetek életre! Keljetek életre, poraim, a rövid pihenés után!” – áll az utolsó tételben. (A videó a teljes szimfóniát tartalmazza, de az utolsó tételtől indul.)

Arvo Pärt: János-passió

Mogens Dahl Kammerkor

Napjaink egyik legnépszerűbb zeneszerzője, a Fidelio olvasóinak kedvence rengeteg egyházi művet alkotott. Az 1989-ben komponált műben Jézust bariton hang énekli, az evangélistát pedig egy férfikvartett. A nagyjából hetven perces zene János evangéliumának 18-19. fejezeteire íródott. Amikor Pärt Észtországból Ausztriába költözött, már nála voltak a János-passió első vázlatai, a zenét pedig többek között a középkori passiózenék ihlették.

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Kapcsolódó

Ezeket a kortárs zenéket kell hallgatni az olvasóink szerint

Arvo Pärt, Philip Glass és Ola Gjeilo a legnépszerűbb kortárs komponisták között a Fidelio olvasói szerint. Van még egy-két meglepetés is a listában.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„A politika félelmetes szinten átszőtt mindent” – Vecsei H. Miklós is megszólalt a Junior Prima-közlemény kapcsán

A Junior Prima Díj átadóján Vilmányi Benett nem vette át a kitüntetést, amelyre a korábbi díjazottak közös közleményben reagáltak. Az aláírók között volt Vecsei H. Miklós is, aki közösségi oldalán fejtette ki véleményét az ügyről.
Színház

„Elkötelezett hívei vagyunk a vélemény- és szólásszabadságnak” – közleményt adtak ki a Junior Prima Díj birtokosai

A Junior Prima szeptember 20-án tartott díjátadó ünnepségén az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést. Az elismerés birtokosai most közleményben reagáltak az esetre – adta hírül a Színház Online.
Színház

A Candide és a Szólít a szörny nyerte az eSzínház Fesztivál fődíját

Második alkalommal rendezték meg a virtuális térben az eSzínház Fesztivált, melynek keretében szeptember 16. és 25. között 18 színház 19 produkcióját láthatta a közönség. Az online szemlét négy kontinens 23 országából követték a nézők, a fesztivál végével a zsűri és a közönség döntött a legjobb produkciókról és alkotókról.
Klasszikus

Időutazás Anna Netrebkóval

Különösen személyes hangvételű estet adott Anna Netrebko szeptember 25-én este a Magyar Állami Operaházban, a mostanában a hírekben politikai állásfoglalása (vagy annak hiánya) miatt szereplő orosz szoprán néhány órára visszarepítette a nézőket a boldog békeidőkbe.
Színház

„Nem a csönd, a némaság jelzi a díj függetlenségét” – újabb reakciók Vilmányi Benett visszautasított elismerése kapcsán

A korábbi Junior Prima díjasok közleménye után Tompa Andrea, Gábor György és Kovács Bálint is közzétette gondolatait a véleményszabadságról, a díjak függetlenségéről és a színészszakma összefogásáról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hiány két hang között – Nádas Péter és Haydn a BMC-ben

Az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett Nádas Péter Budapestje programsorozat egyik különleges összművészeti eseménye lesz a BMC-ben rendezett koncert.
Klasszikus ajánló

Négy fesztivál vendége volt szeptemberben az Anima Musicae

Gazdag programmal indította 2022/23-as évadát az Anima Musicae Kamarazenekar. A zene lelkéről elnevezett együttes négy rangos fesztivál meghívottjaként lépett fel.
Klasszikus interjú

„Wagner zenéje úgy hat rám, mint a drog, a mai napig függő vagyok” – Exkluzív interjú Michael Volléval

Budapesten Bachot és Lisztet énekelt korábban, de a világ legnagyobb operaházai elsősorban Wagner-szerepeiről ismerik. Michael Volle október 10-én a Müpába érkezik, ennek kapcsán kedvenc szerepe mellett a zeneszerző iránti rajongásáról is mesélt.
Klasszikus kritika

Időutazás Anna Netrebkóval

Különösen személyes hangvételű estet adott Anna Netrebko szeptember 25-én este a Magyar Állami Operaházban, a mostanában a hírekben politikai állásfoglalása (vagy annak hiánya) miatt szereplő orosz szoprán néhány órára visszarepítette a nézőket a boldog békeidőkbe.
Klasszikus ajánló

A klón, aki túlontúl emberi − Interjú Jörg Widmann-nal

Rafináltan újraértelmezett, szerelmi sokszögtörténetté transzformált modern Pygmalion-parafrázissal érkezik a budapesti Liszt Ünnepre a Neue Oper Wien. A húsz éve, Münchenben bemutatott opera – Das Gesicht im Spiegel (Arc a tükörben) szerzője, Jörg Widmann a darab keletkezéstörténetéről is nyilatkozott.