Klasszikus

7 zenemű, amit meg kell hallgatnod a nemzeti ünnepen

2018.03.15. 09:51
Ajánlom
Március 15. alkalmából összegyűjtöttünk néhány zeneművet, amelyeket hallgatva méltóképpen emlékezhetsz az 1848-as forradalom hőseire.

Liszt Ferenc: Szózat és Himnusz

Kölcsey 1823-ban írta a Himnuszt, amely 1829-ben jelent meg az Aurorában, és tizenöt év is eltelt, míg a Pesti Nemzeti Színház pályázatot írt ki a megzenésítésére. Erkel Ferenc így emlékezett vissza a komponálásra: „eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz...”

Még abban az évben, tehát 1844. júliusában bemutatják a Nemzetiben a művet, majd a következő években többször is játsszák hazafias alkalmakon. A szabadságharc ideje alatt már együtt énekelték a Szózattal, amelyet Egressy Béni zenésített meg. A szabadságharc leverését követően tiltólistára került, az enyhüléssel viszont elő lehetett már adni. Így ismerhette meg az akkorra már viszonylag csöndesebb életet élő Liszt Ferenc is a két művet. A Himnuszból és a Szózatból az 1870-es években írt zongorára, majd szimfonikus zenekarra átdolgozást.

Bartók Béla: Kossuth

Bartók Béla 1903-ban írta a Kossuth című szimfonikus költeményt, amely műfajában és zenéjében is Liszt, illetve Richard Strauss hatását viseli magán.

„A magyar történelemben 1848 egyike a legnevezetesebb esztendőknek: ekkor tört ki a magyar szabadságharc: élet-halál küzdelem, melynek célja volt véglegesen megszabadulni az osztrákok és a Habsburg-dinasztia uralma alól. A forradalom vezetője, lelke Kossuth Lajos volt. – 1849-ben az osztrákok látván, hogy a magyar csapatokkal szemben egyre-másra vereséget szenvednek, segítségül hívták az oroszokat, kiknek sikerült a magyar hadsereget teljesen legyőzniük. Így látszólag örökre megsemmisült a magyar államiság. Ezek az események szolgálnak a szimfóniai költemény programjának alapjául. A mű tíz, egymással szorosan összefüggő részből áll, melynek mindegyikét a kezdetén levő felirat magyarázza” – írta a Kossuth-szimfóniáról a zeneszerző.

Erkel Ferenc: Meghalt a cselszövő

 1848. március 15-én a pesti Nemzeti Színházban Katona József drámáját, a Bánk bánt játszották, de a nyugtalan közönség a Rákóczi-indulót, majd a Marseilles-t követelte, és a Hunyadi László fentebb hallható részletét, a „Meghalt a cselszövő...”-t. A Pesti Divatlap korabeli közlése szerint ezután Egressy Gábor színművész a Nemzeti dalt szavalta Petőfitől, majd népdalokat énekeltek. A dráma előadása után sem csillapodott a hazafias kedv: a közönség „Erkel zenéje szerint Kölcsey hymnuszát, Egressy Béni zenéje szerint Vörösmarty Szózatát” kérte, és a Rákóczi-induló hangjainak kíséretében hagyta el a színházat.

(A Magyar Állami Operaház felvétele.)

Liszt Ferenc: Hungaria

Liszt Ferenc keveset tudott magyarul (habár élete vége felé megértette a neki intézett egyszerűbb magyar beszédet), viszont számos hazafias művet alkotott. A Zeneakadémia – ahogy arról mi is hírt adtunk – ilyen kottákat vásárolt a napokban, illetve ilyen a monumentális Hungaria c. szimfonikus költemény is.

Liszt 1840-ben, magyarországi látogatása után írt egy heroikus indulót magyaros stílusban, Vörösmarty pedig ennek meghallgatása után írta Liszt Ferenchez c. versét. A költeményt a zeneszerző is hallotta (mégpedig a már említett Egressy Gábor előadásában egy estélyen), és noha nem értette, mégis meghatotta a gesztus. Elhatározta, hogy a Hősi indulót átdolgozza zenekarra, és noha majd tíz évig dolgozott rajta, 1854-ben elkészült. Két évvel később be is mutatták a Nemzeti Színházba, erről így írt a korabeli sajtó:  „(…) a mai akadémia nem Liszt, az ünnepelt zongorakirály hangversenye volt, hanem Liszté, a lángeszű zeneköltőé. (…) fogadtatása – midőn a karnagyi polcon megjelent – igen zajos volt, mely symphoniája után valódi lelkesedéssé emelkedett. Harsogó, hosszas taps, éljenek, virágkoszorúk, üdvözlő versek köszöntötték a nagy zenészt.”

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus

Noha nem kötődik szorosan az 1848-as tematikához, Kodály műve – amelyet Buda és Pest egyesítésének jubileumára írt – az egyik legszebb, ha nem a legszebb magyar kórusra és zenekarra írt mű. Megdöbbentő, hogy Kodály alig két hónap alatt írta, és rögtön az ország vezető zeneszerzői közé emelkedett általa. A művet Simándy József és az Állami Hangversenyzenekar előadásában idézzük fel, vezényel Ferencsik János.

Liszt Ferenc: Magyar fantázia

Liszt ezen műve tulajdonképpen egy zongoraverseny, amely méltatlanul háttérbe szorul a több mint negyven éven át komponált Magyar rapszódiák mellett. Pedig a Magyar fantázia éppen egy ilyen, végül nem közreadott rapszódia átdolgozásából született (a X. füzet 21. darabjából). A bemutató karmestere nem más volt, mint Erkel Ferenc, a szólót Hans von Bülow játszotta.

Erkel Ferenc: Hazám, hazám

Erkel Ferenc Bánk bán című operáját Egressy Béni szövegével 1861-ben mutatták be a Nemzeti Színházban, abban az időben, amikor az opera és a zenés színház sem volt kellőképp megbecsült szereplője a kulturális életnek. A verbunkost és a nyugati romantikus opera elemeit tökéletesen vegyítő mű azonban sikert aratott, a Hazám, hazám kezdetű ária pedig mai napig sláger, főleg, ha Simándy József énekli.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Vizuál

Nézze meg Tasnádi István új filmjét otthon!

Reinkarnációval foglalkozó cégről és klienseiről készített filmet az Aranyélet írója. Tasnádi István második rendezését augusztus 29-én vetíti a Duna TV.
Klasszikus

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Nagyon dübörög a zongorapiac Kínában

Mintegy 40-50 millió kínai gyerek tanul zongorázni, az országban gyártott hangszerek alig tíz százaléka kerül exportra. Kínában van kiknek zongorát gyártani.
Klasszikus évad

Köszönjük, hogy velünk töltötték a nyári estéket!

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is számos programmal várta az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje a vendégeket. Július 1. és augusztus 5. között klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenei stand up, opera és színházi előadás közül válogathattak az érdeklődők.
Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.