Klasszikus

7 zenemű, amit meg kell hallgatnod a nemzeti ünnepen

2018.03.15. 09:51
Ajánlom
Március 15. alkalmából összegyűjtöttünk néhány zeneművet, amelyeket hallgatva méltóképpen emlékezhetsz az 1848-as forradalom hőseire.

Liszt Ferenc: Szózat és Himnusz

Kölcsey 1823-ban írta a Himnuszt, amely 1829-ben jelent meg az Aurorában, és tizenöt év is eltelt, míg a Pesti Nemzeti Színház pályázatot írt ki a megzenésítésére. Erkel Ferenc így emlékezett vissza a komponálásra: „eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz...”

Még abban az évben, tehát 1844. júliusában bemutatják a Nemzetiben a művet, majd a következő években többször is játsszák hazafias alkalmakon. A szabadságharc ideje alatt már együtt énekelték a Szózattal, amelyet Egressy Béni zenésített meg. A szabadságharc leverését követően tiltólistára került, az enyhüléssel viszont elő lehetett már adni. Így ismerhette meg az akkorra már viszonylag csöndesebb életet élő Liszt Ferenc is a két művet. A Himnuszból és a Szózatból az 1870-es években írt zongorára, majd szimfonikus zenekarra átdolgozást.

Bartók Béla: Kossuth

Bartók Béla 1903-ban írta a Kossuth című szimfonikus költeményt, amely műfajában és zenéjében is Liszt, illetve Richard Strauss hatását viseli magán.

„A magyar történelemben 1848 egyike a legnevezetesebb esztendőknek: ekkor tört ki a magyar szabadságharc: élet-halál küzdelem, melynek célja volt véglegesen megszabadulni az osztrákok és a Habsburg-dinasztia uralma alól. A forradalom vezetője, lelke Kossuth Lajos volt. – 1849-ben az osztrákok látván, hogy a magyar csapatokkal szemben egyre-másra vereséget szenvednek, segítségül hívták az oroszokat, kiknek sikerült a magyar hadsereget teljesen legyőzniük. Így látszólag örökre megsemmisült a magyar államiság. Ezek az események szolgálnak a szimfóniai költemény programjának alapjául. A mű tíz, egymással szorosan összefüggő részből áll, melynek mindegyikét a kezdetén levő felirat magyarázza” – írta a Kossuth-szimfóniáról a zeneszerző.

Erkel Ferenc: Meghalt a cselszövő

 1848. március 15-én a pesti Nemzeti Színházban Katona József drámáját, a Bánk bánt játszották, de a nyugtalan közönség a Rákóczi-indulót, majd a Marseilles-t követelte, és a Hunyadi László fentebb hallható részletét, a „Meghalt a cselszövő...”-t. A Pesti Divatlap korabeli közlése szerint ezután Egressy Gábor színművész a Nemzeti dalt szavalta Petőfitől, majd népdalokat énekeltek. A dráma előadása után sem csillapodott a hazafias kedv: a közönség „Erkel zenéje szerint Kölcsey hymnuszát, Egressy Béni zenéje szerint Vörösmarty Szózatát” kérte, és a Rákóczi-induló hangjainak kíséretében hagyta el a színházat.

(A Magyar Állami Operaház felvétele.)

Liszt Ferenc: Hungaria

Liszt Ferenc keveset tudott magyarul (habár élete vége felé megértette a neki intézett egyszerűbb magyar beszédet), viszont számos hazafias művet alkotott. A Zeneakadémia – ahogy arról mi is hírt adtunk – ilyen kottákat vásárolt a napokban, illetve ilyen a monumentális Hungaria c. szimfonikus költemény is.

Liszt 1840-ben, magyarországi látogatása után írt egy heroikus indulót magyaros stílusban, Vörösmarty pedig ennek meghallgatása után írta Liszt Ferenchez c. versét. A költeményt a zeneszerző is hallotta (mégpedig a már említett Egressy Gábor előadásában egy estélyen), és noha nem értette, mégis meghatotta a gesztus. Elhatározta, hogy a Hősi indulót átdolgozza zenekarra, és noha majd tíz évig dolgozott rajta, 1854-ben elkészült. Két évvel később be is mutatták a Nemzeti Színházba, erről így írt a korabeli sajtó:  „(…) a mai akadémia nem Liszt, az ünnepelt zongorakirály hangversenye volt, hanem Liszté, a lángeszű zeneköltőé. (…) fogadtatása – midőn a karnagyi polcon megjelent – igen zajos volt, mely symphoniája után valódi lelkesedéssé emelkedett. Harsogó, hosszas taps, éljenek, virágkoszorúk, üdvözlő versek köszöntötték a nagy zenészt.”

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus

Noha nem kötődik szorosan az 1848-as tematikához, Kodály műve – amelyet Buda és Pest egyesítésének jubileumára írt – az egyik legszebb, ha nem a legszebb magyar kórusra és zenekarra írt mű. Megdöbbentő, hogy Kodály alig két hónap alatt írta, és rögtön az ország vezető zeneszerzői közé emelkedett általa. A művet Simándy József és az Állami Hangversenyzenekar előadásában idézzük fel, vezényel Ferencsik János.

Liszt Ferenc: Magyar fantázia

Liszt ezen műve tulajdonképpen egy zongoraverseny, amely méltatlanul háttérbe szorul a több mint negyven éven át komponált Magyar rapszódiák mellett. Pedig a Magyar fantázia éppen egy ilyen, végül nem közreadott rapszódia átdolgozásából született (a X. füzet 21. darabjából). A bemutató karmestere nem más volt, mint Erkel Ferenc, a szólót Hans von Bülow játszotta.

Erkel Ferenc: Hazám, hazám

Erkel Ferenc Bánk bán című operáját Egressy Béni szövegével 1861-ben mutatták be a Nemzeti Színházban, abban az időben, amikor az opera és a zenés színház sem volt kellőképp megbecsült szereplője a kulturális életnek. A verbunkost és a nyugati romantikus opera elemeit tökéletesen vegyítő mű azonban sikert aratott, a Hazám, hazám kezdetű ária pedig mai napig sláger, főleg, ha Simándy József énekli.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bolyki György elmondta: nem lesz tizenegyedik Kaposfest

Tíz év után búcsúzik a Kaposfest, ahogy azt a társalapító igazgatótól megtudtuk. Bolyki György távozik a Liszt Ferenc Kamarazenekar éléről is, pedig tovább tervezett maradni. Eközben hangsúlyozza: nagyon büszke mindkettőre. Elsőként a Fideliónak beszélt a változásokról. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Színház

Schell Judit negyvenes férfiakkal néz farkasszemet a Tháliában

Valló Péter először rendez bohózatot: a Legszebb férfikor magyarországi ősbemutatóját december 14-én tartják a Thália nagyszínpadán.
Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Vizuál

A nap, amikor Charlie Chaplin 20. lett a Chaplin-hasonmás versenyen

Igaz, vagy csupán legenda – nem tudni. Mindenesetre az alábbi történet olyan, mintha Charlie Chaplin rendezte volna.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

November 16-án szombaton mutatkozik be Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.
Klasszikus hír

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus kritika

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Klasszikus ajánló

Koncertsorozatot rendeznek a Nemzeti Múzeum alapítására emlékezve

1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy tudományos gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekintjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.
Klasszikus ajánló

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.