Klasszikus

7 zenemű, amit meg kell hallgatnod a nemzeti ünnepen

2018.03.15. 09:51
Ajánlom
Március 15. alkalmából összegyűjtöttünk néhány zeneművet, amelyeket hallgatva méltóképpen emlékezhetsz az 1848-as forradalom hőseire.
Liszt Ferenc kokárdával

Liszt Ferenc kokárdával

Liszt Ferenc: Szózat és Himnusz

Kölcsey 1823-ban írta a Himnuszt, amely 1829-ben jelent meg az Aurorában, és tizenöt év is eltelt, míg a Pesti Nemzeti Színház pályázatot írt ki a megzenésítésére. Erkel Ferenc így emlékezett vissza a komponálásra: „eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz...”

Még abban az évben, tehát 1844. júliusában bemutatják a Nemzetiben a művet, majd a következő években többször is játsszák hazafias alkalmakon. A szabadságharc ideje alatt már együtt énekelték a Szózattal, amelyet Egressy Béni zenésített meg. A szabadságharc leverését követően tiltólistára került, az enyhüléssel viszont elő lehetett már adni. Így ismerhette meg az akkorra már viszonylag csöndesebb életet élő Liszt Ferenc is a két művet. A Himnuszból és a Szózatból az 1870-es években írt zongorára, majd szimfonikus zenekarra átdolgozást.

Bartók Béla: Kossuth

Bartók Béla 1903-ban írta a Kossuth című szimfonikus költeményt, amely műfajában és zenéjében is Liszt, illetve Richard Strauss hatását viseli magán.

„A magyar történelemben 1848 egyike a legnevezetesebb esztendőknek: ekkor tört ki a magyar szabadságharc: élet-halál küzdelem, melynek célja volt véglegesen megszabadulni az osztrákok és a Habsburg-dinasztia uralma alól. A forradalom vezetője, lelke Kossuth Lajos volt. – 1849-ben az osztrákok látván, hogy a magyar csapatokkal szemben egyre-másra vereséget szenvednek, segítségül hívták az oroszokat, kiknek sikerült a magyar hadsereget teljesen legyőzniük. Így látszólag örökre megsemmisült a magyar államiság. Ezek az események szolgálnak a szimfóniai költemény programjának alapjául. A mű tíz, egymással szorosan összefüggő részből áll, melynek mindegyikét a kezdetén levő felirat magyarázza” – írta a Kossuth-szimfóniáról a zeneszerző.

Erkel Ferenc: Meghalt a cselszövő

 1848. március 15-én a pesti Nemzeti Színházban Katona József drámáját, a Bánk bánt játszották, de a nyugtalan közönség a Rákóczi-indulót, majd a Marseilles-t követelte, és a Hunyadi László fentebb hallható részletét, a „Meghalt a cselszövő...”-t. A Pesti Divatlap korabeli közlése szerint ezután Egressy Gábor színművész a Nemzeti dalt szavalta Petőfitől, majd népdalokat énekeltek. A dráma előadása után sem csillapodott a hazafias kedv: a közönség „Erkel zenéje szerint Kölcsey hymnuszát, Egressy Béni zenéje szerint Vörösmarty Szózatát” kérte, és a Rákóczi-induló hangjainak kíséretében hagyta el a színházat.

(A Magyar Állami Operaház felvétele.)

Liszt Ferenc: Hungaria

Liszt Ferenc keveset tudott magyarul (habár élete vége felé megértette a neki intézett egyszerűbb magyar beszédet), viszont számos hazafias művet alkotott. A Zeneakadémia – ahogy arról mi is hírt adtunk – ilyen kottákat vásárolt a napokban, illetve ilyen a monumentális Hungaria c. szimfonikus költemény is.

Elveszettnek hitt Liszt-kéziratokat vásárolt a Zeneakadémia

Kapcsolódó

Elveszettnek hitt Liszt-kéziratokat vásárolt a Zeneakadémia

A kéziratok egy hagyatékból kerültek elő. A különleges kottákat, amelyeket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem az NKA támogatásával vásárolt meg, szombaton mutatták be ünnepélyes keretek között Budapesten.

Liszt 1840-ben, magyarországi látogatása után írt egy heroikus indulót magyaros stílusban, Vörösmarty pedig ennek meghallgatása után írta Liszt Ferenchez c. versét. A költeményt a zeneszerző is hallotta (mégpedig a már említett Egressy Gábor előadásában egy estélyen), és noha nem értette, mégis meghatotta a gesztus. Elhatározta, hogy a Hősi indulót átdolgozza zenekarra, és noha majd tíz évig dolgozott rajta, 1854-ben elkészült. Két évvel később be is mutatták a Nemzeti Színházba, erről így írt a korabeli sajtó:  „(…) a mai akadémia nem Liszt, az ünnepelt zongorakirály hangversenye volt, hanem Liszté, a lángeszű zeneköltőé. (…) fogadtatása – midőn a karnagyi polcon megjelent – igen zajos volt, mely symphoniája után valódi lelkesedéssé emelkedett. Harsogó, hosszas taps, éljenek, virágkoszorúk, üdvözlő versek köszöntötték a nagy zenészt.”

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus

Noha nem kötődik szorosan az 1848-as tematikához, Kodály műve – amelyet Buda és Pest egyesítésének jubileumára írt – az egyik legszebb, ha nem a legszebb magyar kórusra és zenekarra írt mű. Megdöbbentő, hogy Kodály alig két hónap alatt írta, és rögtön az ország vezető zeneszerzői közé emelkedett általa. A művet Simándy József és az Állami Hangversenyzenekar előadásában idézzük fel, vezényel Ferencsik János.

Liszt Ferenc: Magyar fantázia

Liszt ezen műve tulajdonképpen egy zongoraverseny, amely méltatlanul háttérbe szorul a több mint negyven éven át komponált Magyar rapszódiák mellett. Pedig a Magyar fantázia éppen egy ilyen, végül nem közreadott rapszódia átdolgozásából született (a X. füzet 21. darabjából). A bemutató karmestere nem más volt, mint Erkel Ferenc, a szólót Hans von Bülow játszotta.

Erkel Ferenc: Hazám, hazám

Erkel Ferenc Bánk bán című operáját Egressy Béni szövegével 1861-ben mutatták be a Nemzeti Színházban, abban az időben, amikor az opera és a zenés színház sem volt kellőképp megbecsült szereplője a kulturális életnek. A verbunkost és a nyugati romantikus opera elemeit tökéletesen vegyítő mű azonban sikert aratott, a Hazám, hazám kezdetű ária pedig mai napig sláger, főleg, ha Simándy József énekli.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elvehetik az Operaháztól a beruházásait

A Liget-programot kezelő Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-hez kerülhet az Operaház felújítása és a műhelyház felépítése. A kérdésről jövő szerdán szavaz a Parlament. FONTOS: Cikkünket az Operaház válaszával frissítettük.
Plusz

Átadták a Prima Primissima Díjakat

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek a Müpában megtartott pénteki gálaesten. A Kult50 több szereplőjét is elismerték.
Klasszikus

Dinyés Soma lesz az MR Gyermekkórusának új karnagya

Dinyés az augusztusban kinevezett Walter Juditot váltja a nagymúltú gyermekkórus élén.
Zenés színház

70 éves Molnár András, a legendás magyar Wagner-tenor

December 8-án ünnepli 70. születésnapját Molnár András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenorista, érdemes művész.
Jazz/World

"Néha remek dolog levetni a hírnevet" – Interjú Gregory Porterrel

A Grammy-díjas jazzénekest még november 19-ei, budapesti koncertje előtt értük el telefonon. Családjáról, a folytonos úton lét nehézségeiről, alkotói metódusáról és édesapjával való bonyolult viszonyáról is őszintén mesélt. Na meg jellegzetes jazzkalapjáról.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Szirtes Edina Mókus és a Liszt Ferenc Kamarazenekar újévi koncertje

A Liszt Ferenc Kamarazenekar már harmadik éve ad újévi koncertet a Pesti Vigadóban. A január 3-i esemény sztárvendége Szirtes Edina Mókus lesz.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: A francia sanzon királynője Budapesten

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása szombaton, december 8-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Földesi Eszterrel, Kiss Csabával, Lantos Zoltánnal és Szilágyi Enikővel.
Klasszikus dinyés soma

Dinyés Soma lesz az MR Gyermekkórusának új karnagya

Dinyés az augusztusban kinevezett Walter Juditot váltja a nagymúltú gyermekkórus élén.
Klasszikus turné

Schiff Andrással turnézott a Fesztiválzenekar

A Budapesti Fesztiválzenekar Európa rangos hangversenytermeiben lépett fel: a bécsi Musikvereinban a színpadra is jutott a közönségből, amúgy mindenkit elvarázsolt, hogy a zenekar énekelni is tud.
Klasszikus zenekar

Utoléri a 21. század közönségét a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Élménydúsabb és kidolgozottabb muzsikálást ígér a Liszt Ferenc Kamarazenekar, mely a megújuló produkció révén a 21. század fiatal közönségét is meg szeretné ragadni.