Klasszikus

75 éve hunyt el a szimfonikus jazz szülőatyja

2012.07.11. 10:24
Ajánlom
George Gershwin, a Kék rapszódia és a Porgy és Bess szerzője, kompozícióival hidat épített a klasszikus és populáris, a feketék és a fehérek zenéje között.

Gershwin orosz bevándorlók leszármazottja volt, a család a New York-i letelepedést követően változtatta meg nevét Gershowitzról Gershvinre, majd Gershwinre. A négy gyermek közül Jacob a másodikként született 1898. szeptember 26-án Brooklynban, szülei viszont már a kezdettől fogva csak George-nak szólították. Első zenei élményeit Harlemben szerezte, ahol rövidnadrágos kisfiúként, lábán görkorcsolyával hallgatta a helyi lokálból kiszűrődő izgató ritmusú zenét, a hegedűművészként később fényes karriert befutott, akkor még csak nyolcéves Max Rosen játékát. Tizenkét éves korában a bátyjának, Irának vett zongorán kezdett zenélni, de zongoratanárait hamarosan "kinőtte". Ekkor találkozott Charles Hambitzerrel, aki elsők között játszotta Arnold Schönberg zenéjét Amerikában, és akinél szilárd zenei alapokat szerzett. 1915-től Kilényi Edétől tanult kottaírást, zeneelméletet és hangszerelést.

Először apja vendéglőjében kezdett játszani, majd a kereskedelmi iskolát otthagyva útja New York központjába, a Tin Pan Alleyra vezetett. Song-plugger, vagyis dalelőjátszó ügynök lett a Remick cégnél, egy fülkében üldögélve a vevők kérésére naphosszat slágerdalokat játszott kottákból. Így ismerte meg a slágergyártás csínját-bínját és a kor teljes repertoárját is. A saját ötleteit is beleszőtte a darabokba, ami lenyűgözte az egyik vevőt, későbbi jó barátját, Fred Astert, az akkor még kezdő fiatal táncost. Egyre többen figyeltek fel a tehetségére. 1919-ben kapott lehetőséget az annyira vágyott musical megkomponálására, amikor felkérték a La, La, Lucille című darab megzenésítésére. A musical egyik dala, a Swanee bombasiker lett, kottaként és hanglemezen is kiadták, és Gershwin egy csapásra ismert szerző lett. Első jelentős komolyzenei művét, a Bölcsődal című vonósnégyest ugyanebben az évben írta.

Egyre mélyebben foglalkoztatta az amerikai jazz és a klasszikus zene egyesítésének a gondolata, ezt jelezte az 1922-ben készült Blue Monday Blues című jazzoperája. Pályafutása új fordulatot vett, amikor egy hangversenyen Eva Gauthier kanadai énekesnő dalokat adott elő szerzeményeiből. A produkció nagy hatást tett Paul Whitman zenekarvezetőre, aki felkérte Gershwint, írjon egy darabot zongorára és zenekarra. Ekkor született meg tíz nap alatt a Kék rapszódia (Rhapsody in Blue), melynek ősbemutatóját 1924. február 12-én tartották. A zsúfolásig megtelt teremben Gershwin maga játszotta-improvizálta a zongoraszólamot. A mű, amelyet a szerző Amerika zenei kaleidoszkópjának nevezett, 1924 végéig 84 alkalommal csendült fel, és egymillió kottája kelt el. A darab szimfonikus zenekarra és zongorára szóló átirata az egyik legnépszerűbb amerikai koncertdarab: az 1984-es Los Angeles-i olimpia megnyitóján nyolcvannégy zongorista játszotta egyszerre.

Gershwin 1924-ben társult először testvérével, Irával, közösen alkották meg az Asszonyom legyen jó című musicalt. 1925-ben mutatták be F-dúr zongoraversenyét - amelyet a New York Symphony Society vezetője, Walter Damrosch felkérésére készített -, majd 1928-ban az Egy amerikai Párizsban című szimfonikus művét, amely egyik párizsi tartózkodása során született, és az 1920-as évek Párizsának hangulatát mutatja be. (A New York-i premieren Gershwin az élethűség kedvéért egy Párizsból hozott autódudát is megszólaltatott.) Az 1931-es évet a Terólad énekelek című musicaljének sikere zárta, amelyért a következő évben Pulitzer-díjat kapott. Gershwin legismertebb szerzeménye kétségtelenül a Porgy és Bess, a múlt század talán legfontosabb amerikai operája. DuBose Heyward regényét - melynek cselekménye afroamerikai környezetben játszódik - 1934-ben kezdték feldolgozni bátyjával, aki a szövegkönyvet írta. A darab bemutatója Bostonban volt 1935. szeptember 30-án, majd a nagybemutató október 10-én a New Yorkban, és az Alvin Színház 124-szer játszotta sorozatban. A Porgy és Bess zenei anyaga népszerű dalok stílusából, jazzritmusokból, operaáriákból ötvöződött, sajátos hangszereléssel. A bemutatót követően a kritikusok "otromba egyvelegként" utasították el a darabot, amely azonban később ennek ellenére nagy sikerrel járta be a világot.

1937-ben egy zongorahangversenyén Gershwin rövid időre elvesztette az eszméletét. Egyre többször fogta el szédülés, szaggató fejfájás, ekkor derült ki, hogy agydaganata van. Életét a gyors műtét sem tudta megmenteni, és az operáció után néhány órával, július 11-én Beverly Hillsben meghalt. Mindössze 39 éves volt. George Gershwin nevét a színpadra írt musicaljei és filmzenéi tették híressé. Népszerű melódiáival bevitte a jazzt a koncerttermekbe, elemeit pedig beépítette szimfonikus műveibe, operáiba. Életműve nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a jazz az új találmányok, a hanglemez és a rádió révén meghódította Európát. Életregényét magyarul Gál György Sándor írta meg Amerikai rapszódia címen.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Így búcsúztak a pályatársak Edita Gruberovától

A hetvennégy éves korában elhunyt, világhírű koloratúrszoprán, Edita Gruberová elvesztése nemcsak a közönséget sújtotta le, kollégái is fájó szívvel emlékeztek meg róla.
Színház

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Színház

5 ígéretes független színházi előadás

Az ősz hagyományosan hemzseg az új bemutatóktól, csak kapkodjuk a fejünket a sokszínű a kínálat láttán, mi viszont most olyan előadásokat ajánlunk, amelyek talán kevesebb figyelmet kapnak a kőszínházak műsorával szemben. Szubjektív válogatásunkban szerepelnek klasszikus művek, izgalmas életutak és kortárs dráma is.
Plusz

„Hogy mi a humor? Túlélés” – emléktáblát avattak Antal Imre tiszteletére

Az Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség emlékét mától tábla őrzi egykori otthona, a Damjanich utca 40. alatti ház falán.
Zenés színház

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Olyan ez, mint új partnerrel táncolni” – interjú Vadim Gluzmannal

A világszerte ismert hegedűművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására jött hozzánk, és október 25-én a Zeneakadémia színpadán a koncertmesteri széket is elfoglalja. Csupán rövid időre, mert az est második felében már kettősversenyt játszik Várdai Istvánnal. Az első próba után beszélgettünk vele.
Klasszikus hír

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Klasszikus gyász

Elhunyt Bernard Haitink

A világhírű holland karmestert kilencvenkét évesen érte a halál londoni otthonában, október 21-én – tudatta ügynöksége, az Askonas Holt.
Klasszikus ajánló

Magyar Kincsek-koncertsorozat a nemzeti ünnep alkalmából

Október 23-án egész napos eseménysorozatot szentel a magyar zenének a Concerto Budapest, a Zeneakadémián tartott koncerteken a legnagyobb zeneszerzők művei mellett népzenei darabokat is meghallgathat a közönség.
Klasszikus beszámoló

Az ember nélküli hang és a hang nélküli ember

Vidovszky László korai műveiből tartottak összművészeti estet és ismertető előadást a Zeneakadémia Solti Termében.