Klasszikus

78 éve hunyt el Maurice Ravel

2015.12.28. 10:19
Ajánlom
A francia zene minden jellegzetes vonása: kultúra, szellem, sokoldalú érdeklődés, humor és a kiváló formaérzék fellelhető Ravel életművében, aki éppen ma 78 éve hunyt el.

A Pireneusokban levő Ciboure-ban született, 1875. március 7-én. Kevesen tudják, hogy apja feltaláló volt: legnagyobb találmánya a "halál forgószele" néven elhíresült cirkuszi masina volt. De ő volt az is, aki elültette fiaiban a zene szeretetét. Családja születése után nem sokkal Párizsba költözött. Itt kezdett Ravel zenét tanulni, hétéves korában, majd 1889-ben a Conservatoire növendéke lett, ahol legkedveltebb tanára, egyben pártfogója a szintén zeneszerző Gabriel Fauré volt. Ő azon kevesek közé tartozott, akiket Ravel őszinte tisztelettel illetett; a legtöbb zeneszerzőről azonban határozott véleménye volt: több helyen leírja, hogy Beethovent "elkeserítőnek", Wagner zenetörténeti hatását "kétségbeejtőnek", Berlioz harmóniáit pedig "ügyetlennek" tartja.

Ravel a kilencvenes években jelentkezett első kompozícióival, amelyekben félreérthetetlenül megmutatkozik egyéni stílusa, amelyet később egyesek Debussy plagizálásának tartottak, pedig még akkor kialakultak eredeti jellegzetességei, amikor Ravel nem ismerte Debussy muzsikáját. Mindazonáltal vitathatatlanul rivalizáltak egymással, miközben persze inspirálták is egymást. Ravel sokszor kritizálta Debussyt, egyszer például azt mondta, hogy ha lenne ideje, legszívesebben újrahangszerelné A tengert, mert borzalmas harmóniákat használ Debussy.

Maurice Ravel

Maurice Ravel

Ravel fiatal korában társaságkedvelő, gyakran bohém életvitelű művész volt, magatartása alapján dandynek számított. 1901-től kezdve próbálkozott a fiatal francia zeneszerzők nagy álmának számító Római díj elnyerésével, de a bizottság minden alkalommal elvitatta tőle az első díjat, csak a második fokozatott kaphatta meg. Pedig Ravel ebben az időszakban már ismert és elismert zeneszerzőnek számított, 1902-ben bemutatott F-dúr vonósnégyesével pedig még Debussy bámulatára is számot tarthatott.

A Miroirs című zongoraciklust, a Szonatinát, továbbá a Lúdanyó meséi című balettet is ekkoriban írta. Érdeklődéssel harmonizált népdalokat, így többek között görög, héber és orosz dallamokat. 1909-ben Gyagilev megbízására megírta a Daphnis et Chloé című balettet, amelyben Nizsinzskij és Gyagilev együtt táncoltak. A fogadtatás nem volt lelkes, később azonban Sztravinszkij a francia zene legnagyobb remekművei közé sorolta ezt a darabot. Két operája is ekkoriban született: a Pásztoróra (L'heure Espagnole) 1911-ben, A gyermek és a boszorkányok (L'Enfant et les Sortiléges) című gyermekopera 1925-ben került színre.

Az első világháború, mint annyi más művészt, Ravelt is alkotói válsággal fenyegette. A német offenzíva felébresztette benne a hazafiságot, mindenáron a francia hadsereg tagja akart lenni. Az egészségügyi vizsgálatokon eleinte megbukott nem megfelelő fizikai állapota és kis testmagassága miatt. Miután mégis bekerült, repülőgép-pilóta szeretett volna lenni, de végül teherautó-sofőrnek osztották be. Az is zavarta, hogy ekkoriban nem tudott haladni az eltervezett zeneművekkel. Egyetlen ekkor befejezett műve a Le Tombeau de Couperin, amit egyik háborúban elhunyt barátjának írt.

Általános pesszimizmusához anyja halála is hozzájárult. Csak a húszas években talált ismét magára. Műveiben az impresszionizmusra jellemző, elmosódó, foltszerű harmóniák helyébe ekkor lépett a tiszta, puritán dallamvonal. Érdeklődése kiterjedt az egész világra: meghangszerelte Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zongoraciklusát, az amerikai Coolidge asszony felkérésére írta Madagaszkári dalait, a magyar Arányi Jelly hegedűművésznőnek a Tzigane című hegedűrapszódiát ajánlotta, de tanulmányozta és műveiben felhasználta az amerikai jazzmuzsika elemeit is. A jazzel egyébként egy négy hónapos amerikai turné során ismerkedett meg behatóbban, amikor Gershwin személyesen kísérte el őt Harlembe, ahol akkoriban virágzott a műfaj, valamint New Orleans-ba is ellátogatott. 

A harmincas évek kiemelkedő alkotásai zongoraversenyei, továbbá a Saljapin számára írt – végül is befejezetlenül maradt – filmzene (Don Quichotte à Dulcinée). A zeneszerző utolsó koncertturnéja során 1932-ben Budapestre is eljutott. Az eseményre a pesti Vigadóban került sor. Műsorra került a Boléro, a Couperin sírja, az Egy kiállítás képei, a G-dúr zongoraverseny Marguerite Long szólójátékával és a La Valse. A koncertet részben Ravel dirigálta. A szerzőt nem sokkal ezután súlyos autóbaleset érte 1932 októberében. Sérüléseiből felépült ugyan, ám agyát egy mind a mai napig nem egészen tisztázott kór támadta meg, amely fokozatos és könyörtelen szellemi leépüléssel járt. Egy idő után leveleit is csak szótár segítségével volt képes megírni. 1937-re állapota odáig súlyosbodott, hogy agyműtéttel próbáltak meg segíteni rajta. Az operáció azonban kudarcot vallott: beszámolók szerint az agy nem mutatott kóros elváltozást, a beteg pedig kómába került. Csaknem egyhetes eszméletlenség után Maurice Ravel 1937. december 28-án távozott az élők sorából. December 30-án temették el Levallois-ban.

A francia zene minden jellegzetes vonása: kultúra, szellem, sokoldalú érdeklődés, humor és a kiváló formaérzék fellelhető Ravel életművében. Dallamainak tiszta vonalrajza, harmóniáinak változatossága különösen zongoraműveiben tűnik fel. Érdekes módon Ravel, aki a modern hangszerelés egyik legragyogóbb virtuóza, legtöbb művét először zongorára képzelte el, s csak ezután írta át zenekarra. Színpadi alkotásait főként a tánc inspirálta. A Daphnis és Chloé című táncjátékot, a Lúdanyó meséit, valamint a La Valse című tánc-szimfóniát balettszínpadra szánta: ezek a művek azonban már világszerte tért hódítottak a hangversenytermekben is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Színház

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.
Klasszikus

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Vizuál

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus élő közvetítés

Fiatal és tehetséges zenészek, akikre kíváncsiak vagyunk

A Rising Stars sorozat Európa legígéretesebb fiatal zenészei közül válogat, akikkel a magyar közönség évről évre a Müpa színpadán is találkozhat. Január 26-ától hat estén át a komolyzene hat feltörekvő csillaga mutatkozik be a a hamburgi Elbphilharmonie színpadán, a hazai közönség a Müpa jóvoltából követheti a koncerteket.
Klasszikus hír

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Klasszikus lemez

Új lemezkiadvánnyal ünnepli Kurtág György 95. születésnapját a BMC

Február 19-én ünnepli 95. születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas, világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár. Ebből az alkalomból a BMC Records kiadja az egyik első főművének tekinthető Bornemisza Péter mondásai című alkotását.
Klasszikus mti

Vajda Gergely a francia Ars Nova újzenei együttes rezidens művésze lett

Évente három-négy alkalommal vezényli majd az együttest, első közös koncertjükön pedig Kurtág György-művek hangzanak el.
Klasszikus ajánló

Medveczky Ádám lesz a 2022-es Újévi nyitány karnagya

A két évvel ezelőtt hagyományteremtő jelleggel, az MTVA, a Zeneakadémia és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek összefogásával indult együttműködés a jövő évben is folytatódik. A 2022-es Újévi nyitányt Medveczky Ádám Kossuth-díjas karnagy fogja dirigálni.