Zenészcsaládban született, édesapja dzsesszdobosként dolgozott. Fiatalon a Kaliforniai Egyetemen hallgatott zeneszerzést Mario Castelnuovo-Tedescótól, a híres gitárművésztől, aki a harmincas évektől szintén Hollywoodnak dolgozott. Katonai szolgálata idején Williams három éven át igazgatta a hadsereg rezesbandáját, leszerelése után pedig a Juilliard School hallgatója lett. A híres Rosina Lhevinne növendékeként zongoraművésznek készült, végül más tervvel állt elő.

Ahogy a tanárnőm többi tanítványát hallgattam, azt gondoltam magamban: ha ez egy verseny, akkor jobb, ha én inkább zeneszerző leszek!”

– vallotta be egy 2012-es interjúban.

Az ötvenes évek végén újra visszatért Los Angelesbe, ahol tizenhat éves korától lakott, és stúdiózenész lett a filmgyárnál. Zongorajátéka hallható a Van, aki forrón szereti egyik betétdalában és a Ne bántsátok a feketerigót című filmben is. Hamarosan hangszerelési feladatokkal is megbízták, a hatvanas években pedig tévéshow-k zeneszerzője lett.

GettyImages-539134320 (Fotó/Forrás: Kevin Winter / Getty Images Hungary)

Már korán kialakítottam egy szokást: minden nap írtam valamit, akár jót, akár rosszat

– mondta Williams, akit 1967-ben már Oscarra jelöltek, öt évvel később pedig a Hegedűs a háztetőn adaptációjáért pedig megkapta a szobrocskát. „A lista, akiknek köszönöm a díjat, innen egészen az épület előtti parkolóig elér” - mondta a díj átvételekor, és természetesen rögtön megemlítette Isaac Sternt is. A hetvenes években katasztrófafilmek ügyeletes zeneszerzője volt, és ebben az évtizedben írta két ikonikus alkotását, a Cápa és a Star Wars filmzenéit.

Steven Spielberg őt ajánlotta George Lucasnak, és John Williams nagyszabású szimfonikus zenét komponált a Csillagok Háborúja első részéhez 1977-ben. A filmzene sokat merít a klasszikusokból: nem jöhetett volna létre, ha nem lenne Prokofjev, Stravinsky, Gustav Holst A bolygók című szvitje, vagy az előző generáció hollywoodi zeneszerzőkirálya, Rózsa Miklós. Williams a wagneri leitmotif-technikát alkalmazta, fülbemászó dallamai révén pedig a Csillagok Háborúja minden idők legtöbbet eladott filmzenei lemeze lett. 

(Az alábbi videón maga a zeneszerző vezényli a Csillagok Háborúja zenéjét játsszó Boston Pops Orchestrát.)

Luke és Leia első jelenetéhez egy „igen forró szerelmi témát” írt „perzselő csúcsponttal”, árulta el 2016-ban, amikor átvette az Amerikai Filmintézet életműdíját, balszerencséjére később kiderült, hogy a két szereplő testvérek. Darth Vader témája, a Birodalmi induló az utóbbi évtizedek legismertebb dallama. Noha imádják a rajongók, John Williams nem a leglelkesebb nézője a franchise-nak.

Sosem néztem meg a Star Wars-filmeket, az az igazság

– vallotta be a közelmúltban. – „A készítés közben a filmmel együtt élek, annyi időbe telik felvenni, rögzíteni, és így tovább. Amikor vége, kisétálok a stúdióból, és felsóhajtok: végre, befejeztük. Ezek után nincs már kedvem bemenni egy moziba és megnézni.”

A Csillagok háborúja után sorra jöttek a sikeresebbnél sikerebb dallamok. „Senki másnak nem köszönhetek annyit filmkészítőként, mint John Williamsnek” – mondta róla Steven Spielberg. Az Indiana Jones kapcsán George Lucas elmesélte, hogy amikor először ültek le Spielberggel, hogy ötleteket gyűjtsenek a filmhez, rögtön megegyeztek egy valamiben: „Johnnak kell írnia a zenét!” Ezután Steve azt mondta: „Rendben, a lényegi résszel meg is vagyunk, menjünk el ebédelni, a sztorit elég lesz később megírnunk.”

A Harmadik típusú találkozások, az E.T., a Hook, a Jurassic Park, a Ryan közlegény megmentése és a Kapj el, ha tudsz csak néhány a Spielberggel készített filmjeik közül. Amikor John Williams elolvasta a Schindler listája forgatókönyvét, kijelentette, hogy jobb zeneszerzőt érdemelne. „Tudom”, felelte Spielberg, „de mind halottak!” A filmzene híressé vált – és a szerző ötödik Oscar-díját érdemlő – főtémáját a rendező javaslatára Itzhak Perlman játszotta. John Williams a kétezres éveket is egy ikonikus filmmel kezdte, ő komponálta a Harry Potter és a bölcsek kövének zenéjét.

Emlékszem arra, amikor először hallottam Hedvig témáját. Rögtön világossá vált, hogy ez az, amit kerestünk: fenséges és mágikus

– mondta róla David Heyman, a film producere.

A mester ma nyolcvanöt éves, de még most sem pihen. Vagyonát minimum 100 millió dollárra becsülik, ezzel ő a legtehetősebb filmzeneszerző. 2015-ben az ő zenéjével mutatták be a hetedik Star Wars-ot, idén pedig jön a nyolcadik. „Valószínűleg ez a legnépszerűbb munkám” – mondta a filmekről Williams. Pedig rengeteg művet írt a koncertterem számára is, szimfóniát, sinfoniettát fúvósokra, 1994-ben Yo-Yo Ma mutatta be csellóversenyét a Bostoni Szimfonikusokkal, írt versenyművet fuvolára és hegedűre, klarinétra, fagottra tubára és trombitára.

Saját megítélésében jóval szerényebb, mint kollégái vagy rajongói. „A Csillagok háborúja zenéje nem maradandó” – mondta egyszer. – „Ha Mozartra, Beethovenre vagy Bachra gondolok, akik a nálunk sokkal jobban értettek a hangok elrendezéséhez, alázatosnak kell lennünk, amiért ilyen erős alapokra támaszkodhatunk.”

„John Williams nélkül a bicikli nem repül, a seprűnyél sem a kviddicsmeccseken, sem a vörös köpenyes szuperhős. Nincsen Erő, nincsenek dinoszauruszok, nem ámulunk, nem sírunk, nem hiszünk” – méltatta barátját és munkatársát Spielberg a már említett életműdíj átadóján. Harrison Ford az Indiana Joneshoz komponált zene népszerűségének egy kevésbé kellemes oldalát ragadta meg ugyanezen az estén.

Ez az átkozott zene mindenhova követ engem.

Ez szól, ha felmegyek egy színpadra, ez szól, ha lemegyek. Ez szólt a műtőben, amikor béltükrözésre mentem!”