A 70 éves Gárdos Péter a filmrendezői szenvedélyről mesél a Fidelio rádióműsorában

Június 8-án ünnepelte 70. születésnapját a kortárs filmtörténet meghatározó alakja, a Balázs Béla-díjas filmrendező, Gárdos Péter. 1966 és 1971 között az ELTE magyar-orosz szakát végezte el, közben amatőrfilmes volt. Diplomájának megszerzése után a MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiójában rendezőasszisztensként, majd rendezőként dolgozott, rövid anyagokat készített a híradók számára, amelyeket akkoriban a játékfilmek előtt vetítettek. Számos színházban dolgozott, a Pinceszínház művészeti vezetője volt, jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetem tanára. Első játékfilmjét, az Uramisten címűt 1984-ben a Hunnia Filmstúdióban forgatta. Olyan filmek kötődnek nevéhez, mint A hecc, a Szamárköhögés vagy a Tréfa. 2010-ben jelent meg a szülei egymásra találását feldolgozó Hajnali láz című „poszt-holokauszt szerelmi regénye”. A regényből készült filmet 2015-ben mutatták be, s a várnai nemzetközi filmfesztiválon a legjobb rendező díját kapta.

– mindezekről kétrészes interjúban beszélgetünk a rendezővel.

Malek Andrea többszörös Artisjus-díjas és EMeRTon-díjas énekes és Jáger András 2016-ban hozta létre a Soulistic nevű formációt, amely minden szempontból rendhagyó kortárs világzenei projekt: a jazzy, az R&B és a magyar népzene elemei ötvöződnek. A Bujdosik az árvamadár, az Indulj el egy úton és számos régi, gyönyörű, de kevéssé ismert népdal eredeti hangulatában, de mégis a művészek saját személyiségén, alkotói jellegzetességeivel fonódva csendül fel a koncerteken – nemcsak magyarul, de angolul is. A lélek és a zene szoros kapcsolatára utaló Soulistic formáció tagjai Malek Andrea és Jáger András mellett Hárs Viktor, Lakatos-Peczek András és Balog Roland. Hamarosan megjelenik új albumuk Álom címmel, tíz szerzeménnyel, amelyek szövegét javarészt Malek Andrea írta, de néhány számot Müller Péter Sziámi jegyez. A Malek Andi Soulistic megszólaltatja új lemezét a közelgő Zsidó Kulturális Fesztiválon is; augusztus 28-án a Dohány utcai zsinagógában pedig vendégeik lesznek Szalóki Ági, Balázs Fecó és a Virtuózok Kamarazenekar, akikkel zsidó szerzők műveit játsszák, de természetesen a Soulistic esszenciáját jelentő magyar népdalok varázslatos világa is felsejlik a koncerten. Malek Andreát arról is kérdezzük, mikor érezte először úgy, hogy a magyar népdalok szövege, dallama több annál, mint amit a kötelező iskolai órákon megtudunk róluk; gyűjt-e, kutat-e manapság ilyeneket, vagy egy bizonyos forrásból válogatnak; mi a közös a jazz, az R&B jellemzően amerikai és a népdal magyar zeneiségében; illetve amikor énekel a Soulistic formációval, mindig nagyon átszellemült a színpadon: mi az a plusz, amit ez a projekt neki személyesen ad.

Idén nyáron már a 27. Zempléni Fesztivál várja látogatóit Tokaj-Hegyalján tíz napon át: klasszikus zenei hangversenyek, opera, operett, színházi bemutatók, táncszínház, jazz koncertek, irodalmi estek, gyermekműsorok – és persze kiváló borok és csodálatos gasztroélmények. Augusztus 10-én, rögtön a nyitónapon Szakcsi Lakatos Béla és fia játssza majd J. S. Bach Kettősversenyét, a zárónapon, augusztus 19-én pedig a Magyar Állami Operaház koncertje hangzik el Medveczky Ádám vezényletével. A két időpont között gyönyörű helyszíneken, kastélyok, pincék, templomok, kávéházak és színházak színpadán haza és külföldi művészek és rengeteg élmény várja az érdeklődőket. Az irodalom szerelmesei is találnak majd maguknak különleges élményt: Sátoraljaújhelyen például, a Magyar Nyelv Múzeumában Adagio címmel versek és elgondolkodtató felismerések hangzanak el József Attila, Márai Sándor, Radnóti Miklós, Kosztolányi Dezső és Dsida Jenő életéből örömről, bánatról, szerelemről vagy halálról, népzenei és kortárs zenei kísérettel. Az esten Őze Áron színművészt Csík János hegedűn, Balogh Kálmán cimbalmon, Dresch Mihály pedig szaxofonon kíséri. Az augusztus 13-i program kapcsán Őze Áron Jászai Mari-díjas színművész-rendezőtől azt is kérdezzük, hogy vajon az Adagio cím inkább a mélységre, befelé fordulásra, megnyugvásra utal, vagy az eredeti jelentésre, a lassú időmértékre;  József Attila nyugtalansága és Radnóti életigenlése, egyben fájdalma látszólag nehezen kapcsolódik: mi köti össze az előadásban megjelenő alkotókat;  népzene és a kortárs zene kapcsolódása önmagában is különleges: hogyan lehet a versekkel ötvözni, és hogyan kezdtek hozzá a műsor összeállításához.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.