Mendelssohn: Paulus (szeptember 24. 19:30)

Amikor Mendelssohn az 1830-as évek közepén a szigetországban járt, természetesnek tűnhetett, hogy egy nagyszabású oratórium komponistájaként és karmestereként lépjen közönség elé. A Paulus 1837-ben, a Birminghami Zenei Fesztiválon nagy sikert aratott, és a szervezők azonnal megbízást is adtak a zeneszerzőnek egy következő mű megírására. A kórustételek között korálok, korálfeldolgozások is találhatók, míg az áriák többsége egy-egy eseményhez, mozzanathoz fűz szemlélődő, lírai kommentárokat.

Gyöngyösi Levente: Karácsonyi oratórium (december 2. 19:30)

Gyöngyösi Levente 2013-ban írt, latin nyelvű Karácsonyi oratóriuma a nagy példakép, Bach művéhez hasonlóan izgalmas, többféle szövegforrásra támaszkodó alkotás, a librettó elsősorban Lukács evangéliumát követi. Az elbeszélés bizonyos pontjain a lehetséges gondolati asszociációkat Ószövetségből és máshonnan vett szövegre készült, szemlélődő áriák közvetítik. A mű végéhez közeledve a zeneszerző szokatlan betoldást alkalmazott, József Attila Betlehemi királyok című versét latin fordításában.

Gyöngyösi Levente (Fotó/Forrás: Raffay Zsófia)

Kurtág György: Colindă-Baladă (március 24. 19:30)

Kurtág György egy olyan Bartók által gyűjtött, román nyelvű kolindaszöveget és -dallamot dolgozott fel kantátájában, mely a Nap és a Hold, fivér és nővér szerelmét beszéli el. A kompozíció egyszerre idézi meg Bartók szellemét, és emlékezik vissza Kurtág Romániában töltött ifjúkorára, miközben az archaikus szövegen keresztül kapcsolatot tart mind a pogány, mind a keresztény régmúlttal.

Liszt: Christus (április 22. 19:00)

A fiatal Liszt már 1834-ben határozott véleményt fogalmazott meg a jövő egyházzenéjével kapcsolatban. „…új zenét kell alkotnunk. Legyen ez a zene lényegét tekintve vallásos, erőteljes és hatásos, e zene, amelyet jobb kifejezés híján ’humanitáriusnak’ nevezhetünk el, kolosszális arányokban egyesíti majd a Színházat és a Templomot. Egyszerre lesz drámai és áhítatos, pompás és egyszerű, patetikus és ünnepélyes, tüzes és féktelen, viharos és nyugodt, derűs és gyöngéd.” A három évtizeddel később befejezett Krisztus-oratóriumban Liszt e régi törekvését megalkuvások nélkül tudta megvalósítani.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: A Magyar Rádió Énekkara (fotó/forrás: Vörös Attila / Magyar Rádió Művészeti Együttesei)