A koncerten előbbi szerzőtől a 2. (b-moll) scherzo és a 2. (b-moll) zongoraszonáta, utóbbitól pedig a 2. (b-moll) zongoraszonáta első változata hangzik el.
A három műsorszám között a kapcsolódás ez a hangnem, amelyet a legsötétebbnek, legtragikusabbnak tartanak. Christian Friedrich Daniel Schubart költő és esztéta így írt erről 1785-ben: „Egy különc, aki többnyire az éjszaka köntösébe burkolózik. Kissé mogorva, és csak legritkább esetekben mutat barátságos arcot. Isten és a világ elleni gúnyolódás, elégedetlenség önmagával és mindennel szemben; öngyilkosságra való készülődés – mindez visszhangzik ebben a hangnemben.”
Nem véletlenül választotta Chopin is második szonátájának „Gyászinduló” tételéhez. Rahmanyinov szonátája pedig egyenesen a pokol kapujából indul, és még mélyebbre ereszkedik. Talán
ez a szerző legerőteljesebben saját nyelvén megalkotott kompozíciója,
amelynek 1913-as első verziója még kompromisszumoktól mentes, szemben az 1931-es későbbi átdolgozással.
Kovács Gergely (Fotó/Forrás: Zeneakadémia)
E műveket Kovács Gergely előadásában hallhatjuk, aki a mai harmincas generáció egyik kiemelkedő zongoristája, elsősorban a romantikus koncertrepertoár képviselője.
Jegyek ide kattintva érhetők el az április 11-én 11 órakor kezdődő előadásra.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Kovács Gergely (fotó/forrás: Herman Péter / Zeneakadémia)
hírlevél
