Klasszikus

A baszkok és a txalaparta

2015.12.03. 09:25
Ajánlom
Baszkföldön és világszerte december 3-án ünneplik az euskara, vagyis a baszk nyelv napját. A kis létszámú, de annál jelentősebb történelemmel rendelkező baszkok nemzeti hangszerét mutatjuk be.

Az ősi baszk ütőhangszer, a txalaparta (csalaparta) megszólaltatói fa lapokon játszanak, a hangszer az idiofon hangszerek családjába tartozik. A hagyományos txalaparta általában két, tartóként használt tárgyból (kosár, szék, pad), rajtuk valamilyen szigetelőanyagból (kukoricalevél, összetekert régi zsák, szalma) és ezeken elhelyezve egy fából készült lapból áll, amelyen két ütős négy verővel játszik.

Idiofon hangszerek
Hangszerek, amelyek rugalmas szilárd testük rezgése révén hoznak létre hangokat. Gyakran levegőrezonátorral, a hang megformálását, kisugárzását segítő csatolt akusztikai eszközzel szólalnak meg. Léteznek hangolt idiofon hangszerek mint a harang, a xilofon és a marimba, illetve hangolatlanok mint a triangulum és a cintányér.

Hagyományosan két vagy három fatáblát használnak a txalapartához, de létezik akár tizenkét falapból összeállított hangszer is, amelyek közül mindegyiknek más a hangzása, így akkordok és dallamok is lejátszhatóak.

A baszk tényleg a terroristák nyelve?

A baszkok euskaldun-nak nevezik magukat, vagyis „akinek megvan a baszk”. Nyelvük az indoeurópai nyelvek előtti nyelveinek utolsó leszármazottja. Egyes elméletek szerint a baszkok Európa legkorábbi lakóinak, a cro-magnoni embernek közvetlen leszármazottai, vagy akár a legendás sziget, Atlantisz lakóinak. Bár a baszk nyelv bizonytalan eredetű, az –idze végű helynevek miatt gyakran az örménnyel és a grúzzal rokonítják. Az erről szóló elmélet szerint a baszk nyelv beszélői i.e. 2000 körül érkeztek Kis-Ázsiából Ibériába és Galliába.

Baszk szavakat először a Santiago de Compostela fele vezető zarándokút mentén lakó emberektől gyűjtöttek. A Calixtino Kódexbe már a 12. században feljegyezték őket.

A baszkot ma Spanyolországban Alavában, Biskayában és Gipuzkoa vidékén beszélik, Franciaországban pedig Zuberoa, Lapurdi és Behe-Nafarroa régióiban.

A falap készülhet égerből, kőrisből, gesztenye- vagy más, a területen honos faféléből, de a használt fák fajtája soha nem volt megszabva, régióról-régióra változhatott.

Éppen emiatt a Nomadak TX zenészpáros nyakába vette a világot, hogy mindenhová elvigye ennek az ősi baszk hangszernek a hírét. Az eredmény jégből, vagy éppen sivatagi sziklákból csiszolt hangszerek. 

Az idén immár második alkalommal Budapesten és Szegeden megtartott Baszk Nyelv Napjának célja a kötetlen beszélgetéseken, filmvetítéseken és tapas-kóstolókon keresztül megismerni és megismertetni a baszk kultúra egyre nagyobb szeletét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.